Harangszó, 1942
Kis harangszó
54. oldal. KIS HARANGSZO 1942. március 14. IMÁDSÁG. Magyarok Istene, ünnepelni jövünk, Enyhül a bánatunk, nem könnyes a szemünk. Térdünket meghajtjuk, a szavunk imádság: Hála Néked! Elmúlt a húsz éves rabság. Bármily nehéz volt is a kereszt, a bánat. Reménységünk, hitünk, kősziklaként állott. Földet: melyet kard, vér, szenvedéssel szerzett... Hűtlenül, prédának, nem hagyhat e nemzet. Sorsunkat, hitünket, ha néha próbálod: Kegyelmed forrása, soha ki nem szárad. Érdemetlen voltunk mérlegedre ne tedd! Kis imádságunkat — Istenünk — hallgasd meg! Orbán Károly tanító bácsi. Egy kis finn vasárnapi iskolás bibliakör Helsinkiben. Finn vasárnapi iskolások hallgatják a magyar előadót, aki finnül beszél nekik. Ezeken a képeken vannak azok a kis finn vasárnapi iskolások, akik írtak nektek s akiknek közületek is többen írtak. Öt levél jött a kis finn pajtások számára, most majd kiküldjük nekik soraitokat. A segítés. ,,Boldog az, aki könyörül a nyomorultakon; a veszedelemnek napján megszabadítja öt az Ür.“ Zsolt. XLI. 2. Egy keleti mesében egy jó ember elhatározta, hogy míg szomszédja a városban van, felszántja annak szántóföldjét. Befogja állatait és szántani kezd. A munka vígan halad. Egyszerre azonban az eke megakad. Az állatok erőlködnek, de nem birják az ekét megmozdítani. A jó szomszéd szétkotorja a földet és vizs- gálgatni kezdi, hogy vájjon miben is akadt meg az eke. Akkor látja, hogy egy ajtónak a zárjában. Eltávolítja teljesen a földet az ajtóról és megkíséreli kinyitni. Az ajtó enged a húzásnak, felnyílik: lépcsőfokok tűnnek elő. Lemegy a lépcsőkön s nem akar hinni a szemeinek: földalatti kincstárat talált. A földalatti szobák telve voltak arannyal, ezüsttel, drágaságokkal. — A két szomszéd, egyszerre gazdag ember lett. Tanulság a meséből: aki segít másnak, az mindig kincstárat talál. S ebben a kincstárban nem olyan kincsek vannak, amelyeket a rozsda és a moly megemészthet, a tolvajok kiáshatnak és ellophatnak, hanem olyan kincsek, amelyeket senki el nem rabolhat tőlük: „Boldog az, aki könyörül a nyomorultakon; veszedelemnek napján megszabadítja őt az Űr.“ Ennél értékesebb, tartalmasabb kincstár nincsen a földön, mint az Ür segítő szeretete. Segítettél valakin? Adtál-e néhány fillért, darabka kenyeret a koldusnak? Vagy elkoptatott játékaidat vala-
