Harangszó, 1942

1942-12-20 / 51. szám

>42. decembw. 20. HARXNSIIO 411* irkkunen esperes könyvének ma- ír fordításából: „A harcoló finn sereg szelleme" című könyvből ^nlenyomat készül s több száz- zres példányban kiküldik a frontra. » Lábodi Gyula, Pintér Ferenc és Kő- ács Dénes honvédtestvéreink lapjait megkaptuk. Ez utóbbi címére megindí- ittuk a Harangszót. * Rábcakapi Ifjúsági Leány- és nő- egylet és dalárda 13, a nagyalásonyi yülekezet Nőegylete 24 katonának elő- izetett a Harangszóra. Honvédtestvé- ek! Olvassátok lapunkat olyan szere- ettel, amilyennel az itthoniak küldik ektek! tarácsony-várás >i orosz fronton. Már jó két hete leesett a hó. Fehérbe jpta a végeláthatatlan síkságokat, az sővíz- és hólé-mosta szakadékokat, az ■pró faházak borzas szalmatetejét. A ko­pasz nyírfákon dideregve gubbasztanak ekete varjak, a parancsnokságok és aktárépületek előtt meleg téli ruhájuk- >a öltözötten, szalmabotosban, bárány- 'őr bundában, prémes kesztyűsen, fel­űrt gallérral lépegetnek az őrök. Meg- ött a tél a fronton. Tegnap éjszaka 22 ckra sűlyedt a hőmérőnk higanya a agypont alatt és ma reggel már azt elentik előőrseink, hogy befagyott a on is. De nem lepett meg minket váratlanul tél. Felkészültünk rá alaposan, mint kik jól tudjuk, hogy ez a tél egy kissé eményebb lesz otthoni csendes, szelíd ileinknél, hosszú is lesz nagyon, leg- evesebb öt hónapig tartó. Felkészül­ünk rá, hogy itt töltsük a telet a Don nellett, keményen őrt állva a hazáért való hűséges köteles^égteljesítés poszt- iáin, tapodtat sem hátrálva sem a muszka tél megpróbáltatásai, sem az ellenség újra és újra megismétlődő támadásai elől. Nagy, nehéz munkával elkészültek téli védőállásaink, megérkezett meleg ruházatunk, a bunkerek homályában ví­gan játszik a pattogó tűz kivetítődő fénye. Lelkileg is készen vagyunk. Csen­des békesség tölt el bennünket, amit nem zavar meg a felettünk elzúgó repü- 'őgépek moraja, a körülöttünk becsa­lódó aknák, vagy gránátok éles csatta- ’ása. Van nekünk egy áldott, szent bizo- zosságunk, amilyen nincsen odaát az -ilenségünknek, ami erősebbé, bátrabbá tesz minket nálánál, az a tudat, hogy ebben a télben is, a bizonyára elkövet­kező új harcokban is, a további helyt­állásban és vigyázásban is mivelünk lesz az Isten. Általa mindenre lesz erőnk, hűségre, kitartásra, ha kell, szenvedésre, iá úgy akarja, életünk áldozására, — de 'égül is minden bizonnyal győzelemre. Ne is gyötörjétek magatokat odahaza, szép Magyarországon, miattunk, Éde­seink! Nem vagyunk mi itt olyan el­hagyatottak, mint talán hiszitek. Nincs okotok annyi aggodalomra, mint ameny- nyit magatok szereztek magatoknak. Nem vagyunk olyan „szegények“, ami­lyenekként emlegettek minket. Érezzük, mindennap megtapasztaljuk, hogy velünk van az Isten, itt van bajtársi körünkben a pattogó bunkerkályha körül, itt van, amikor csillagfényes éjszakákon őrt ál­lunk az árkainkban, itt van, amikor a csikorgó országutakat járjuk. Hát ho­gyan lennénk elhagyottak, hogyan szegé­nyek? Hát miért aggódnátok úgy miat­tunk? Itt nemcsak fegyver van, harc és öldöklés, pusztulás és halál, — itt Isten is van, aki szent célokért harcbanálló gyermekét meg tudja tartani és meg tudja áldani s általa a pusztulás és halál romhalmazai felett is tud életet, igazabb, jobb, békességesebb világot teremteni. Sümeghy István ezredlelkész. Gyermekeink Imádkoznak értettek . .. Berzsenyi M. felügyelő írja: Hadd írjam meg, mi volt harctérről való hazaérkezésemkor a legkedvesebb élményem, ami az öröm könnyeit fakasz­totta a szememben. Kislányom, aki még csak pár szót beszélt, mikor nyáron el­mentem, mikor hazajöttem, este nem aludt el addig, amíg imára nem kulcsolta a kezét és el nem mondta az esti imád­ságot, a végén hozzáfűzve: ... katona­bácsikra, — amit azóta is minden este elmond, kis kezét összetéve. Óh bár éreznének ilyen örömöt minél többen azok közül, akik most odakünn küzde­nek! A mellékelt összeget harctéren levő katonáink részére küldöm. * * * Katonáinknak Bibliát, imakönyvet, val­lásos iratokat küldtek: Király Gizella Kis­falud, Zabcyk Margit Budapest, özv. Fertig Alajosné Szarvas, Nagy Sándorné Debrecen, Szkok Pálné Bicske, Harang- szó-példányokat; N. N. Győr, Egyed Lajosné Tolnanéniedi, imádságos-köny- veket; Ifjúsági Egyesület Kőszegdoroszló, Bibliát; Stark József Ózd, özv. Lackner Ferencné Miskolc vallásos iratokat. Katonáinknak a Harangszót előfizet­ték, vagy Bibliára, imakönyvre adakoz­tak: Szeretetházi növendékek Győr 25 P. Ev. Leányegyesület Iharosberény 25 P, Wéber Jozefa Szabadka 1.20 P, Kispéc- Kajár egyházközség 57.60 P, Józsa Gá­bor Mersevát 5 P, N. N. Győr 3 P, Ev. Nőegylet Alsóság 51.20 P, Mészáros Ilonka Bük 2.60 P, N. N. Komárom 5 P, Ev. gyülekezet Szend 13.20 P, Piri Ká­roly Szend 13.20 P, özv. Somos Józsefné Érd 2 P, Giczi Róza Jákfa 2.50 P, Né­meth Istvánná Vasvár 10.14 P, özv. Vilá­gos Józsefné Himód 1 P, Szarvasi Kor­nélia Űzd 1.28 P, Mód László Tét 3 P, özv. Steib Józsefné Zomba 4 P, özv. Káldi Gyuláné Nemeskocs 2 P, özv. Fer­tig Alajosné Szarvas 3 P, Evang. Nő- és Leányegylet Tárnokréti 15.60 P, özv. Józsa Lászlóné Kispest 5.80 P, Szauer Klára Bpest 3 P, Hamrák Béla Aszód 4.40 P, Pammer Nővérek Bpest 2.60 P, Bendes Zoltán Mátyásföld 1.30 P, Bolla Gyula Nagyköcsk 2 P, Farkas Mária Isa- szeg 5 P, dr. Kneffel József Sopron 5 P, N. N. Sárszentmiklós 10 P, özv, Szücsné Magyargencs 10 P, özv. Lackner Ferenc­né Miskolc 4.40 P, Ev. Nőegylet Tata 4.80 P, Szűcs Eszti Kemenesmagasi 6 P, Ev. Nőegylet Rábcakapi 9.60 P, Ev. Ifjú­sági és Leányegylet Rábcakapi 14.40 P, Ev. Dalárda Rábcakapi 7.20 P, Berzsenyi Miklós Celldömölk 10 P. OLVASSUK A SlfUtAr Karácsonyi hivogatás. December 20. — Hív az Isten! — Ésaiás 55, 1—13. — Mindig hív az Isten, de ezen a héten sürgetéssé válik örök hivogatása. Isten igéje, Krisztus szava és a próféta szava örök hivogatás az Isten­hez. Karácsony küszöbén jön az örök meghívó: Jertek, hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám! Fogságban sínylődő népet hív szabadságra, hazáját elfelejtett népet régi hazájába, bűnös népet hív új életre. Hív még az Isten, ünnepelhetünk még karácsonyt, kegyelmi időben élünk. Keressük hát az Urat, amíg megtalál­ható! December 21. — Hív a magasságos és felséges! —- Ésaiás 57, 15—21. — Magasságban és szentségben lakik a hívogató Isten. De lehajol a megrontdt- takhoz, az alázatos szívűekhez, a hitet­len emberekhez, kiknek nincs békessé­gük. Hív magához, hogy megelevenítsen, meggyógyítson és vigasztalást nyújtson a gyászolóknak. Jön karácsony hetében a békesség evangéliumával: Békesség, békesség a messze és közel valóknak! December 22. — Hívja a vakokat! — Ésaiás 59, 9—21. — Kemény, de igaz beszéd ez. Homályban járunk; tapogat­juk mint vakok a falat; olyanok va­gyunk, mint a halottak az egészségesek közt; morgunk, mint a medvék, mind­nyájan; sokak előtte gonoszságaink. Izráelről mondja, de saját fényképünket véljük benne felismerni. Kétségbeejtő állapot, csak egy a vigasztaló, hogy eljő Sionnak a Megváltó, hogy eljött hoz­zánk a Szabadító. December 23. — Hív a világosságra! Ésaiás 60, 1—4. — Valamikor ígéret volt ez az ige, ma boldog valóság. Eljött világosságunk. Akit Isten ígért régen, itt volt és itt van köztünk. Népek jöt­tek és jönnek világosságához. Kará­csonyi ének csendül fel ezen a héten a pogány világban is, a külmisszió meze­jén is hallják a napokban a Krisztus szü­letéséről szóló örömhírt. A földet már nem borítja teljes sötétség, népek éjsza­kájába beleragyog a bethlehemi csillag. December 24. — Hív a jászol! — Lu­kács 2, 1—7. — Ne álljunk meg csupán a karácsonyfa alatt, menjünk lélekben jó néhány lépéssel tovább: álljunk oda a iászol elé. Ne e világ karácsonyának tűzijátéka, hanem a messiási jövendölé­sek égi fénye hulljon ma este égi sugár­kévékben erre a szegényes jászolra. Az egyházi esztendő legdrágább órája ez az esti óra. Itt elrontott életeket újra lehet kezdeni. Ma este újra indulhatsz a jászoltól a keresztig a hit útján. A iá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom