Harangszó, 1942
1942-11-22 / 47. szám
380. HARANG8ZŰ 1942 november 22. Templomavatás Csöglén, Ifjúsági’ Otthonavatás Adorjánházán. Örömnapra virradt november 8-án a csöglei evangélikus gyülekezet. Ekkor avatta fel a gyülekezet új templomát D. Kapi Béla püspök, aki Takács Elek főesperes és Szabó József győri lelkész kíséretében szombaton este érkezett a gyülekezetbe. Az állomáson Bárdosi Jenő lelkész, Győrffy Zoltán felügyelő, a lelkészlakás előtt pedig a lelkész felesége és Makkay Károly községi főjegyző fogadta a gyülekezet vendégeit. Isten kézzelfogható módon megmutatta, hogy kedves neki a kis gyülekezet szívé áldozata. A késő őszi, novemberi időben, pedig az előtte való napok rideg és borús, esősek voltak, gyönyörű napfényes napot virrasztóit a kis gyülekezet és az ünneplő falu fölé. Egymás után érkeztek a lelkészlakás elé már a reggeli órákban a vendégek autói és fogatai. Megérkezett a járás főszolgabírá- ja: Bélák Endre, a járás országgyűlési képviselője: János Áron dr.; a szomszédos lelkészek, a helybeli református testvérgyülekezet lelkésze a teljes presbitérium élén. Egymás után érkeztek kocsikon, kerékpáron, gyalog a szomszéd gyülekezetek népes küldöttségei. Féltíz órakor a lelkészlakás udvarán fogadta a püspök a járás, a helybeli politikai község elöljáróságát, a helybeli evangélikus nőegyesület, leventeintézmény és az evangélikus iskolásgyermekek üdvözlő küldöttségét. Tíz órakor kezdődött a templomszentelési ünnepély. Az óriási tömeg ajkán felcsendült az evangélikus himnusz: Erős vár a mi Istenünk. Az ének hangjai mellett vonult a főpásztor a papság élén a templom elé. Győrffy Zoltán bizonyságtevő beszédben adta át a templom kulcsát a főpásztornak, aki azt átvéve, átadta ismét a gyülekezet lelkészének, felhívta őt a templom felnyitására. — Kezdő ének után Takács Elek főesperes imádkozott, majd igét olvasott. Az Erős vár a mi Istenünk három versének el- éneklése után D. Kapi Béla püspök lépett az oltár elé s hatalmas beszédet mondott. Rámutatott arra, hogy merre kell a mai idők evangélikus emberének haladni, hogy Istené lehessen. Utána megáldotta a templomot, imát mondott. A templomszentelési istentisztelet végeztével ünnepi díszközgyűlés volt a templomban. Győrffy Zoltán értékes elnöki megnyitója után a gyülekezet lelkésze ismertette a gyülekezet és a templomépítés történetét. Utána sorrendben a küldöttségek köszöntötték a püspököt és az ünneplő csöglei gyülekezetét. A díszközgyűlés végeztével úrvacsoraosztás és keresztelés volt az új templomban. Délután Adorjánházán folytatódott az ünnepély, ahol a püspök úr a gyülekezet szintén most épített ifjúsági termét avatta fel. Az ünnepi istentisztelet közénekkel kezdődött. Utána Szabó József győri lelkész imát mondott és igét olvasott. Majd az Erős vár a mi Istenünk verseit énekelte el a gyülekezet, ami után a püspök felavatta az ifjúsági termet. Ebben a kis gyülekezetben kis csoportok jöttek össze az Ige mellé és kezdték a gyülekezetét építgetni és íme Isten megáldotta a kis gyülekezet imádkozó vágyát. Alig pár évre a templom felépítése után, íme áll már a kis gyülekezeti ifjúsági terem is. Beszéde után püspök úr imádkozott, megáldotta a gyülekezetei. Kapi püspök kíséretével együtt hétfőn reggel hagyta el a gyülekezetei, ahol hosszú-hosszú évekig boldog örvendezéssel fogják emlegetni a szép és felejthetetlen nap emlékét. B. J. 11V«!Ä &5BLIÄV „Ne bánkódjatok.“ (I. Thess. 4 : 13.) November 22. — A bánkódás napja. Prédikátor 1 : 2—4. — A mai vasárnap az evangélikus „halottak napja“. Mint mezőinken a halált lehelő őszi szél, úgy fut át szivünkön is ma az elmúlás gon- doiata. Érthető ez, hiszen idén különösen sokan megtapasztalták az igazságot: „Minden hiábavalóság.“ Családtagok, aki - két még hosszú életűeknek gondoltunk, tervek, amelyektől sokat vártunk, tűntek el váratlanul. És még sincs igaza a prédikátornak. Ne adjuk át magunkat a bánkódásnak, hanem keressük a most következő egész héten a vigasztalás útját. November 23. — A bánkódás oka. — I. Móz. 3 : 19; Róni. 6:3. — Nem Isten volt oka annak, hogy a nyomorúság és halál erre a világra jött. Ha pedig a bűn, mégpedig az ember bűne indította el őket és tartja meg mindmostanáig a világ életében, miért lázadozol miattuk az Isten ellen? Értsd meg, hogy te sem kerülheted el hatalmukat. Lásd meg, hogy ezek ragadták el idén is tőled azokat, akiket szerettél. November 24. — Van-e szabadulás? Ján. 11:20—26. — Kevés evangélikus ember hiszi, hogy Jézus az egyetlen menedék a halál ellen. Emberi tudománytól, orvosságtól stb. vár inkább segítséget. Pedig milyen rövid ideig tart ezeknek hatása. Jézus ura a halálnak, mert ő ura a bűnnek. Ez az evangéliom lényege. Nem feledkeztél-e meg róla, mikor koporsó mellett álltái? Nem viseled-e méltatlanul az evangélikus nevet? November 25. — Az Úrnak halunk meg. — Róm. 14 : 7—9. — Pál apostol Jézusnak élt. Ezért tudott a halálra is félelem nélkül tekinteni. Mi azt hisszük, hogy elszakít bennünket mindazoktól, akikkel az életben együtt voltunk. Menynyire megcsendesednének még a legtürelmetlenebb gyászolók is, ha nem felednék, hogy van közöttük és elhalt kedveseik között egy kapocs, melyet még a halál sem tud szétszakítani: Jézus személye. Ezt azonban csak azok látják meg, akik Jézusnak élnek. November 26. — Aki örült a halálnak. — Filippi lev. 1 : 21—23. — Hihetetlenül hangzik, mégis azt olvassuk itt, hogy az apostol örömmel várta a halált. Nem azért, mintha megúnta volna már az életet, hanem mert ezen keresztül akarta elérni az életet. Az élet lényegét ő a Krisztussal való egységben látta. Miben keressük mi az élet lényegét? Haláltól való rettegésünk olyan megszégyenítő választ ad erre. November 27. — A hit igazi próbája. I. Kor. 15 :12—20. — Hogy ki mennyire hívő ember, az a koporsónál tűnik ki. Könnyű „vallásos“ embernek lenni, míg jól megy a sorunk. Hogyan törik poz- dorjává azonban a legtöbb ember hite, mihelyt beköszöntenek a „nem szeretem“ napok. Ezek között is a halál napja. Csak a hit szemével lehet átlátni ennek fellegein. íme a bűn zsoldját is milyen jól fel tudja használni Isten, hozzá való hűségünk kipróbálására. Kiállja-e a mi hitünk ezt a próbát?! November 28. — Ne bánkódjatok! — 1. Thess. 4 :13—14. — Áttekintettük a? elmúlt héten a halállal kapcsolatos kér dések egy részét. Láttuk, hogy bűnein) büntetése ez. Megismertük a tőle val szabadulás módját és a Szabadítót i Tettük mindezt azért, hogy „tudatlaj Ságban ne legyünk azok felől, akik 0 aludtak“. Bárcsak a mai ige összefogla figyelmeztetésére ez lenne minden olv sónk válasza: „Hálát adok Istennek, a a diadalt adta nékünk a Jézus Kriszt által.“ Dombi Lászlói KARCÜLATOl fanulla in ímáálcoznf. Harctérről hazatért honvéd b széli: „A Don-parton tanultam me imádkozni. Ott nem volt más /'• ménység, csak a hitem. Olyan j volt vele a szabadító Istenbe ki paszkodnom...“ Itthon sem tehetünk mást: imád Ságunkban hordozzuk hazánkat harcoló véreinket! HE?) KRÓNIKA A Magyar Távirati Iroda jelenti: Német és olasz csapatok bevonultak Fran-' ciaország eddig még meg nem szállt területére, olasz csapatok oartra szálltak Korzika szigetén, hogy Korzika és Dél- franciaország ellen támadni akaró angol és amerikai csapatok tervét megakadályozzák. Ez alkalomból Hitler felhívást intézett a francia néphez. Laval francia miniszterelnök Münchenben tanácskozott Hitlerrel. Petain megfosztotta Darlant tisztségeitől és rangjától. —- Az angolszász hajók pusztulnak Észak- Afrika előtt. — Tunisz tartományt a partraszállt német és olasz csapatok védik. — A japánok eddig 370 ellenséges hajót süllyesztettek el és 3744 repülőgépet lőttek le. — Heves harcok folynak a marmaricai sivatagban. — Az olasz király köszönő táviratot intézett Kormányzónkhoz. — Kormányzónk vitéz Keresztes Fischer Lajost főhadse- gédi állása alól felmentette és helyébe vitéz Dálnoki Miklós Béla altábornagyot nevezte ki. — Kormányzónk legfelsőbb kéziratot intézett az országgyűléshez. — Lényegesen emelte a kormány a nyugdíjasok családi pótlékát és az árvák nevelési járulékát.
