Harangszó, 1942

1942-11-01 / 44. szám

1942 november 1. HARANGSZÓ 355. A Magyar Biblia Társulat, melynek november 1-én lesz végleges alakuló közgyűlése az Országos Protes­táns Napok keretében Budapesten, már eddig is szép eredményeket ért el .bib­liaterjesztő munkájában. A nyári Nem­zetközi Vásáron kb. 5000 vevője volt. Missziói lelkésze szept. 26—okt. 5-ig Erdélyben tett missziói kőrútján 1380 km.' utat tett meg, 520 Bibliát adott el, Alsósági honvédtestvérek! Örömmel közöljük Veletek, hogy gyülekezetetek buzgó Nőegylete mind a 35 alsósági evang. Honvéd címére előfizette a Ha­rangszót. Érezzétek meg ebben is az ptthon gondoskodó szeretetét s olvas­sátok lapunkat hitetek erősítésére haza­gondoló szeretettel. Kaíonúintc Kérése a gyUletcexeteKfjex. Nagytiszteletü Harangszó Szerkesz­tőség! Nagyon kérem, a Harangszó közve­títse a sűrűi evangélikus gyülekezetnek hálás köszönetemet e lap küldéséért. Csordultig van a szívem örömmel, hogy Istent ■annyi vészen keresztül ép­ségben áldhatom és adhatok hálát Néki megőrző kegyelméért. Amint az első la­pot a tábori postás meghozta, nevem olvasására lettem figyelmes, szinte ro­hanva törtem utat magamnak, mikor Harangszó újságot adott át. Amint /re­zembe vettem és leültem egy levágott fatörzsre, melyet az oroszok akadályo­zásunkra gördítettek elénk, hangosan olvasni kezdtem a körém gyűlt bajtár­saimnak, kik áhítatos szívvel hallgatták Istennek intő szavát a Harangszó áljai. És utána többen megkértek, hogy adjam át olvasni, ők is evangélikusok és még ők nem kaptak egy példányt sem és én szívesen adtam át és adom is, de sok­szor előfordul, hogy a helyzet nehézsége nem engedi, hogy kézről-kézre adhas­sam. Tehát ezek után szeretettel meg­kérem a Harangszó által azokat az evan­gélikus gyülekezeteket, kik még ez ideig nem fizettek elő szeretteiknek, igyekez­zenek mielőbb az itt velem küzdő baj- társaim részére a Harangszót megren­delni, hogy ezáltal lelkűkben kárt ne szenvedjenek. (Szétosztásra máris több példányt küldtünk. Szerk.) Srezeüünk örömöt, ha van rá lehetőség, mert szük­séges. s ezáltal új fegyvert adnak ke­zünkbe. Istennek beszédét a Harangszó által. És a legdicsőbb fegyvert, melyet az ellenség le nem győzhet meg halálun­kon keresztül sem, mert csak itt lehet igazán érezni Istennek megőrző és meg­segítő kegyelmét és itt láttam gőgös embereket térdre ereszkedve imádkozni. Ezzel bezárom levelem, Istennek gazdag áldását kérem minden magyar testvéremre. Kelt Oroszország, tábori p. 220/51. Szeretettel és hazafias tisztelettel: Dezső Mihály honvéd. 600 rendelést vett fel. A Társulat ked­vezményesen adja a Bibliát a katonák­nak 30, itthon a tanulóknak iskolai használatra 40, missziói célra 20% en­gedménnyel. A Társulatnak vannak ala­pító tagjai, akik legalább 200 P-t, ren­des tagjai, akik évi 12 P-t és segítő tagjai, akik 12 pengőnél kevesebb évi tagsági díjat fizetnek. A tagdíjakat résé­letekbe is lehet fizetni. A megspórolt dohánypénz... Sok kedves levéllel az alábbi meg­ható levelet kaptuk: Kedves Nagytiszteletű Ür! A Harangszót megkapom és mondha­tom, hogy szabad időnkben a legjobb barátunkká lett ez a kedves lap, amely felekezeti különbség nélkül mindnyájunk részére nemcsak a napi eseményeket hozza, hanem az Istenhez való kapcsola­tunkat segíti elő. Elhatároztunk, hogy megspórolt dohánypénzünkből tehetsé­günk szerint adakozunk a Harangszó költségeinek fedezésére, ahogy ezt az itteni körülmények megengedik. A terv, hála Istennek, amint az át­utalt összeg is mutatja, sikerült, üsz- szegyüjtöttünk 42 pengő 50 fillért, amit X. hó 5-én tábori postára adtunk a Ha­rangszó szerkesztősége címére. Lehet, hogy a pénz későbben fog megérkezni, mint ez a levél, de itt azért írom meg, hogy így majd a Nagytiszteletű Ür tudni fogja, hogy a pénz honnan érkezett. Nemcsak mi evangélikusok, hanem református és katolikus testvéreink is örömmel olvassák a Harangszót, de most is meghozták az áldozatot éppen úgy, mint mi és megkértek, hogy tolmácsol­jam az ő köszönetüket és üdvözletüket azokért a kedves órákért, amelyeket sze­reztek nekik is a Harangszó sorain keresztül, örömmel jegyzem meg, hogy a hitélet nagyon bensőséges itt kö­zöttünk. Bár oda­haza is érézhetnértk ezt, hogy eggyé ko­vácsolná még ma­gyarságunkat is a keresztyénségünk mellett. Maradok hű szeretettel: Sülé Károly tizedes. Nagyon köszön­jük Sülé Károlynak és a többi testvé­reinknek a kedves adományukat. Nem várjuk mi ezt a harctérről. Inkább nekünk kell oda adományt küldeni. S igyekszünk is ennek eleget tenni. S mert mégis onnan küldenek lapunkra, ezt kü­lön is megköszönjük s lélekben, Kedves Kari, mindegyitek kezét melegen meg­szorítjuk. Szerkeszd. * Katonáinknak Bibliát, imakönyvet, vallásos iratokat küldtek: Lugossy Gyu- láné Isaszeg, Harangszó-példányok. Katonáinknak a Harangszót előfizet­ték, vagy Bibliára, imakönyvre adakoz­tak: üzv. Mahder Teofilné Szombathely 2.40 P, Legát Jánosné Komárom 1.20 P, Ev. elemi iskola I—IV. osztálya Kemenes- hőgyész 5 P, Wolf Jenő Rudabánya 3.50 P, Virányi Lajos Bonyhád 1.28 P. Apró történetek. Cefelé megy ax ui. Halálos ágyán feküdt a kocsis. Éle­tében sokszor hallotta az evangéliumot, de nem akarta elfogadni. Nyugtalanul feküdt ágyán s kezeivel olyan mozdula­tot tett, mintha valamit keresne. Egyik barátja a haldokló fölé hajolva kérdezte: „Mi bajod? Akarsz valamit?“ „Óh — nyögte a haldokló — a ko­csim nagy mélység felé halad és nem tudom megtalálni a féket.“ Egy sírfelirat. Franklin Benjámin halála előtt így fogalmazta meg sírfeliratát: „Franklin Benjáminnak, a nyomdász­nak teste nyugszik itt, mely már a fér­gek eledele, mint egy ódon könyv táb­lája, melynek belsejét kitépték és az aranyozástól megfosztották. De ismét meg fog jelenni újított kiadásban, át­dolgozva és javítva a szerző által." Katonáink kereszttel jelölték meg azt a helyet, ahol Kormányzóhelyettesünk hősi halált halt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom