Harangszó, 1942

1942-10-04 / 40. szám

1942 október 4. HXKXNBUÜ 32T. Köszönet az anyasxentegy&áznaU — „Kedves Testvéreim! A Harangszóval küldött üzenetük hozzám is megérke­zett: örömmel olvasom minden egyes számából, hogy gondolnak ránk és imád­koznak érettünk. Itt a harcok mezején e lap számomra mindenkor vigasztalást, bátorítást, lelki erőt nyújt. Nagyon jól esik az, hogy anyaszent- egyházunk nem feledkezik meg egy percre sem rólunk. Most is szeret, ha­bár távol is vagyunk tőle. Itt elég nagy a lekötöttségünk, de szívesen teszünk meg mindent, mert tud­juk, hogy odahaza ugyanilyen készség­gel meghoznak minden áldozatot éret­tünk. Fogadják kedves testvéreim hálámat és köszönetemet e kedves megemléke­zésükért. Kérjük az Istent, hogy mjelöbb győztesen viszontláthassuk egymást az Isten házában és hálatelt szívvel énekel­hessük: Erős vár a mi Istenünk! Maradok hű testvéri szeretettel: Maries I stv án tizedes. Mintanzép híves patakra A szarvas klvánteozik . .. Egy kis beszámoló a lelki táplálékokról s az orosz nép életéről. Kedves Tisztelendő Or! A hozzám küldött pásztori levelét megkaptam. Nagyon szépen megköszö­nöm, mert benne a harchoz új erőt, a hitben megerősödést és az otthoni hely­zetről megnyugvást nyertem. Csak ak­kor szomorodom el, mikor olvastam, hogy kis templomunk padjai most is üresek; most is vannak, akik nem hall­ják, vagy nem akarják hallani a harang hívó szavát. Mi messze idegen földön harcolunk, nem hallhatjuk a harang hívó szavát, de, ha megtudjuk, hogy tábori istentisztelet lesz, úgy megyünk, mint a szomjas szarvas a kies patakhoz. Itt bizony nincs minden vasárnap istentisz­telet, mert a helyzet nem engedi meg, sokszor két-három hét is eltelik nélküle. Kedves Tisztelendő Űr! A múltkori levelemből kimaradt, amit most kérde­zett: hogy van-e imakünyvem, vagy val­lásos olvasnivalóm? Imakönyvem van kettő is: „Isten előtt“ címűt szüleimtől kaptam, „Fegyverben“ címűt pedig a tábori lelkészünktől. Vallásos olvasni­valóm még a Harangszó és az Ifjúsági Újság volt. mert minden szüleimtől ka­pott csomagban kaptam, de miután most csomagot nem lehet küldeni, így az újságok is elmaradtak. Különben más­tól semmiféle vallásos olvasnivalót nem kaptam. (A Harangszót testvérünk cí­mére sorai olvasása után a mai számmal megindítottuk és rendszeresen küldjük. Szerk.) Most még egy pár szót írok az itteni orosz nép életéről. Az orosz zsel­lérnép élete siralmas volt. Templomaik ledöntve, vasárnapjuk, ünnepnapjuk nem volt. A föld mind az államé, az üzletek mind a zsidóké. Házuk fából csinált viskó, kívül trágyával körülrakva, hogy a hideg be ne menjen. Kenyerük fekete és savanyú, de az is kevés. Egyéb elede­lük a napraforgómag. Öltözetük ron­gyos, csak a mindennapi munka és nyo­mor van számukra.' Most, felszabadítás után, örülnek, mert tudják, hogy új, jobb élet kezdődik számukra. Én, hála Istennek, ez ideig erőben és rendületlen hitben viselem a harcot. Kívánom, hogy odahaza is erőben végezhesse ki-ki a saját munkáját. Isten áldását kérem Tisztelendő Orra, hogy munkája jó gyü­mölcsöt teremjen, továbbá tanítómra, gyülekezetünkre és gyülekezetünk min­den egyes tagjára. Kelt valahol a Don partján, 1942 augusztus 29. Isten segedelmében bízva, maradok tisztelettel, tanítványa: rigácsi Ferency Béla honvéd. Elolvastam. és nagyon megtetszett... Kedves Testvérem! Tisztelettel kül­döm soraimat s értesítem, hogy a napok­ban láttam egyik testvérnél itt kint egy Harangszó újságot és kértem, hogy adja át nékem. Ahogy elolvastam, láttam, na­gyon szép isteni igék vannak benne. Ez nagyon megtetszett. Én odahaza is foglalkoztam az igével; nagyon szeretek templomba járni. így szeretném meg­rendelni a Harangszó újságot és egy szép imakönyvet is. Kérném szépen küldeni csekklapot és az árát egy évre be fogom fizetni. Maradok tisztelettel: Bartos Gábor. Címem Püspökladány, de most kint vagyok a fronton. Kérem szépen utánam küldeni. * Szabó István iharosberényi és Tóth Sándor őrvezető testvérünk frontról kül­dött üdvözletét és áldáskívánságát kö­szönjük. Szívből viszonozzuk. Szerkesztő. • Katonáinknak Bibliát, imakönyvet, vallásos iratokat küldtek: Szabó Irma Kissomlyó, imádságos könyvet, Nemes Jenő Szombathely, Harangszó-páldányo- kat. Pogymik Istvánná Nagyveleg, Ha- rangszó-példányokat és vallásos iratokat. Katonáinknak a Harangszót előfizet­ték, vagy Bibliára, imakönyvre adakoz­tak: Kukoly Jánosné Ózd 1.20 P, Bedker Ferenc Sárszentmiklós 5 P, Takó István Pécs 30 P, Kádár Ilonka Mátraháza 1.30 P, Gál István Gyöngyös 5 P, Evang. Nő­egylet Hatvan 5 P. OLVASSUK A Si&LIÄT Egymás iránti kötelességeink. Október 4. — Szeressük egymást. Máté 22, 39—40. A kér. szeretet nem egyéni vonzalmon felépülő ragaszkodás. A kér. szeretet a Krisztusban megváltott lélek készsége, maga odaadása, felelőssé­ge, annak a szeretetnek kisugárzása, mely- lyel Jézus szeretett engem, keblére ölelt, számomra váltságot szerzett. A boldoggá tett lélek boldogságának kiáradása, ami nem ismer határt. Adni akar abból, amit ő kapott. Az ilyen szeretet gyakorlá­sára nem kell parancs. Ez magától adó­dó. Imádkozz ezért a szeretetért. Akkor megérted és gyakorlód is: szeresd fele­barátodat, mint magadat. Október 5. — Segítsünk egymáson. Luk. 10, 30—37. Az irgalmas szamari­tánus cselekedete gyönyörű példaadása az igazi segítésnek. Látta a nyomorú­ságban lévőt, a vérében fekvő, kifosz­tott embert. Nem nézte, hogy ki a se­besült, nem töprengett, nem spekulált, nem aggodalmaskodott, ö segített. Ne tanácskozzunk testtel és vérrel, mikor Isten alkalmat ad, hogy segíthetünk em­bertársunkon, hanem tanácskozzunk Jé­zussal. Az ö tanácsa: eredj el és te is aképen cselekedjél! Október 6. — Egymás terhét hor­dozzuk. Gál. 6, 2—6. Mennyi terhet kell hordozni az embernek! A kenyérkereset, a munka terhét. Veszteségek fájdalmát, gyermekek gondját. Sokszor szülő, test­vér terhét, a magunk és mások bűnének terhét! Bőven elég, talán sok is! Ám ha az Űréi vagyunk és neki élünk, a ma­gunk terhe mellett, részt kell vennünk a másokéban is. Amikor és ahol szükség van. Ha megszólított minket az Ür s megismertük a szabadulás útját, közöl­jük másokkal is. Október 7. — Imádkozzunk egymás­ért. Máté 5, 44—48. A kér. mivoltot az alázatos bűntudat jellemzi. A saját bű­nünk átérzése nem ítélő bíróvá, hanem bűnös társává tesz testvéreinknek. Rész­véttel tölti el szívünket. Megértők és megbocsátók leszünk velük szemben. Tudjuk, hogy mi is bűneink bocsánatá­ban részesültünk. Ez arra indít, hogy megbocsássunk másoknak. Imádkozzunk érettük. Imádkozzunk ellenségeinkért is. Jézus erre is példát adott. Október 8. — Mert Isten gyermekei ' vagyunk. I. Ján. 3, 1—2. Isten gyerme­keivé fogadott Jézus által. Atyánkká lett. Mi Isten nagy családjának tagjai, egymás testvérei vagyunk. A mi test­véri szeretetünkön keresztül meg kell ismerje a világ a mi Urunkat, akiben mi Isten gyermekei lettünk. Csak úgy lesz nyilvánvalóvá, hogy Istenéi vagyunk. A szeretet tesz hasonlóvá őhozzá, Jézus­hoz. Október 9. — Jézus tanítványai va­gyunk. Ján. 13, 33—34. A hitnek gyü­mölcsei is vannak. Jézushoz tartozásunk­nak külső jelei is kell, hogy mutatkoz­zanak. A tanítványság nem kegyes érzel­gőség, hanem közösség Jézussal és a benne hívőkkel. Ennek a közösségnek tartalma a szeretet. Erről ismernek meg, hogy az Ö tanítványai vagyunk. A sze­retet az a pecsét, mely minket Jézus hites tanítványaivá üt. Rajtad van ez a pecsét?

Next

/
Oldalképek
Tartalom