Harangszó, 1942
1942-04-19 / 16. szám
33. évfolyam. 1942 április 19. 16. szám. AUpfUtlai KAM BÉLA 1918>b«a. l.aptulajdonoai Dunán Jli Lu!n»r-tfz!Wei*au* Magjelenik minden vasárnap. •PH»'* r%«:i*klat tanév elaU téth«t»nk«nt a MS HARANÜ8ZC. Beolvadt lapoki 835>&nn aJŐJJotoktnliozaán) 938-ban a falvldókl Luthfr 942-ben a Lelki Harmat. A Haraagaal aaarkaaatA aiadéklTtlala GYŐ* II., Patdfl-Ur I. Itétisataai er«.. ■agysJavra l F í% illU., lélAvia 2 P 40 fillér. s|y év te 4 F lillér Ceoportoe kAldúasol 10%-oe kadvasBéBT Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba % évre 1.60 F Foataoeakkazámla 38,12# Hit vagy nyugtalanság. Tessedik Sámuel. 1742 április 20. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higy- jetek én bennem. János 14, 1. Ez a világ s az egész emberi élet tele van nyugtalansággal. A nyugtalanságra ezer és ezer ok van. Talán soha nem volt még az emberi élet, megélhetés olyan bizonytalan, mint napjainkban. Hány ember nyugtalankodik azért, mert bizonytalannak, kilátástalannak látja a jövőjét. Van azonban ebben a világban más nyugtalanság is. Nyugtalanság amiatt, ami a halál után fog történni. Hány és -hány ember kedvetlenségének, nyugtalanságának, türelmetlenségének és békétlenségének az az egyetlen oka, hogy nyugtalankodik a szíve, mert a halál után rettenetes bizonytalanság és kilátástalanság tátong feléje. A tanítványok szíve is nyugtalankodni kezdett, amikor a jövőre gondoltak. Jézus azonban megnyugtatja és megvigasztalja őket: Higyjetek Istenben és higyjetek én bennem. Minden nyugtalanság egyetlen orvossága, minden bizonytalanság egyetlen előzője: a hit. Ami nyugtalanság és békétlenség van ezen a világon, annak mind hitetlenség az oka. Mily nehéz volt hinniök a tanítványoknak, akik csak az ember- Jézust látták, akit keresztre feszített a világ. De mily könnyű mi- nékünk hinni, akik részesei vagyunk a feltámadás csodájának. Mi tudjuk, hova vezet az utunk e világ minden bizonytalanságán keresztül: szenvedésen, megaláztatáson át haza, oda, ahol a mi Urunk van, az Atyához. A nyugtalanság hitetlenség — a Ilit nyugalom és békesség! Joób Olivér. Kétszáz évvel ezelőtt parochián született, papi házban nevelődött, papi házban működött és papi házból hívta pihenésre Isten szava. De életének nemcsak külső vonalai, hanem belső iránya és tartalma is eggyé forrottak az evangélikus egyházzal. Kezdettől végig isteni küldetésben járt s életáldozó lelkipásztora volt népének. Megkülönbözteti azonban őt Krisztus szolgáinak megszokott típusától, hogy a földi élet adottságait nagyobb értékelésben részesíti, felismeri a testi élet döntő jelentőségét a lelki élet kapcsolatában s új világításban látja a gyülekezet-nevelés nagy feladatát. Tessedik Sámuel szarvasi lelkész Isten ajándékait megbecsülő ember volt. Számára drága érték a föld, a búzavetés, a gyapjas bárány, a len, a kender, a göröngyben rejlő termőerő. Mindezt Isten azért adta az embernek, hogy segítségükkel életet teremtsen, azokat bölcsen felhasználja, tökéletesítse s élet- szükségleteinek biztosítására fordítsa. Ezért végez földelemzést, javítja a szikes talajt, növényeket nemesít, gazdasági és ipari tanulmányokat folytat. Életmunkájának gazdag tanulsága ma is hatalmas erővel prédikálja: emberek, becsüljétek meg Isten ajándékát, földet, füvek virágot, használjátok bölcsen azokat, hadd váljanak. életfenntartó értékké! Tessedik Sámuel az életteljesség munkás prédikátora. Papi szolgálatában hűségesen hirdette Isten igéjét. Lelkipásztori szívét elvitte sínylődő híveihez s koporsó mellett gyászoló embertársaihoz. Törő- I dött gyülekezete ifjúságával és népével. Mindig, mindenkinek Isten igéjét adta, amint Isten az ő igéjét bízta reá. Mélyen átérezte azonban azt az igazságot, hogy a teremtő Isten a mi lelki életünket egybekapcsolta mindennapi kenyérkereső munkánkkal. Senki sem szakadhat ki saját életvalóságából. A földön járunk, verejtékezünk, szenvedünk, csalódunk és örülünk, lelkiéletünk kiépítésénél tehát számolnunk kell földi életünk külső adottságaival. Ez az egybekapcsoltság természetszerűleg következik az életvalóságokból, de egyszersmind Isten ama követeléséből is, hogy ő az egész életet át akarja hatni és a magáévá akarja tenni. Tessedik Sámuel az életteljesség munkás prédikátora. Munkálkodásával szélesíti, mélyíti, gazdagítja az ember vallásos életét úgy, hogy az külső életkörülményeinek emelkedésében is meglássék. Életmunkája hatalmas prédikációként zeng ma is: emberek, töltsétek meg vallásossággal egész élteteket s imádjátok az Istent földi életetek kiépítésével is! Életprogramot képviselő meggyőződése a gyülekezet-nevelők első sorába állította. Ebben az időben még hiányzott az állam szervezetének szociális és gazdasági rugalmassága. Vagy egyáltalában nem, vagy csak kevéssé látta meg ezeket a feladatokat. Tessedik Sámuel szemét a szíve nyitotta látásra. Népe boldogítására irányuló álmait mélységes vallásos hite táplálta. Új nemzedéket és új népet nevelt. Ezt a munkáját azonban nem csupán gazdasági és ipari ismeretközléssel érte el, hanem az emberek hitének és vallásosságának megerősítésével. Az Isten természeti javaival élni tudó, azokat
