Harangszó, 1941
1941-11-23 / 47. szám
M. évfolytn Í64í.r novefflber.'23. 47. szán, Alapította! KAPIBÉLA 1910-ben. Laptula)donoa> Dunántúli Luther-Szóvetseg. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan mtilikiat tana» alan aéthatankért a KI6 HAKAN ÚSZÓ. Beolvadt lapok: 9 J5-bon a Jöjjetek enhozzim 938-ban a falvldáki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Űr a ml oltalmunkl A Harangiad •zarkaiztó-kladóhivatala GYŐR II., Patlfl-tér I. Elfiftzatési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P SO fillér. Caoportoa kfildéaael 10%-oa kedvezmény. Amerikába egéaz évre 2 dollár; az utódállamokba % évre 1.60 P. Poatacaekkazámla 30,526 Ments meg engem, Uram, az örök haláltól! Mert a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őket... Jel. 7, 17. Mi lesz velünk? Ez a kérdés sok embert nyugtalanít, még ha hangosan nem is beszél róla. Az élet nagyon kockázatos és bizonytalan, s nehéz előre megmondani, mi lesz jövőre, két év múlva, vagy mához tíz esztendőre. Alig lehet úgy nézni a jövendőbe, hogy lelkünket szorongó félelem ne vegye hatalmába. Mert nem tudjuk, mit hoz magával az élet. De a halál gondolata se vigasztalás a legtöbb embernek. Koporsóban, temetőben, sírhant alatt „feküdni“: erre kevesen gondolnak szívesen, pedig mindnyájunkra ez a sors vár. Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja elsötétül, megfeketedik azért a lélek előtt: ime, egyik esztendő a másik után rohan, veie együtt pedig mi is sietünk a sír felé. Azokhoz, akik szeretteink közül már előbb eltávoztak, akikre ilyenkor ősszel — a múlandóság évszakában — olyan nagyon sokat gondolunk. Mi van azokkal, akik a sirban nyugosznak? Mi lesz velünk, ha mi is melléjük kerülünk? Ezekre a szívbemarkoló kérdésekre keresztyén hitünknek nagyon világos a felelete: vagy az üdvösség, vagy a kárhozat honában vannak szeretteink, s mi is vagy üdvözölünk, vagy elkárhozunk. Más, harmadik lehetőség nincsen. Vezérigénk meghatóan beszél arról, hogy az üdvözülteknek mi a sorsuk. A Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket. Az Ür Jézus gondoskodik róluk. Ö ott túl is híveinek hűséges pásztora. Olyan szelíd hozzájuk, annyi szeretet sugárzik Belőle feléjük, hogy még a „pásztor“ szót is erősnek találnák Vele kapcsolatban. Bárány legelteti őkét. A Bárány, aki ártatlan szenvedésével és halálával mentette meg őket az örök haláltól. Ott leszek-e majd én is az Ő mennyei nyájában? Legeltet-e majd engemet is az üdvözültek seregében? Ha nem Bárányról, hanem oroszlánról, vagy vérengző tigrisről beszélne a Szentírás, akkor könnyebb lenne a dolgom. Akkor szembe- szállnék Vele, ellenkezni, dacolni próbálnék az én Urammal, Jézusommal. De mert ű a Bárány, csupa tiszta szeretet irántam, bűnös lélek iránt is, azért nagyon szé- gyelem magamat, szelíd nézése fáj a szívemnek; a szelíd Bárány rettenetes ítéletté: Örök Bíróvá lesz a ezámomra. Az egyházi évnek vége. Mennyiszer hívott, intett szelíd szava. Én meg hányszor nem hallgattam Reá! Mit tegyek? Kihez folyamodjam? Hozzá megyek. Az Úrhoz, az én Bárányomhoz sietek, s teljes bűnbánattal kérem: Ments meg engem, Uram, az örök haláltól, Ama végső napon, minden kíntól, bajtól... Dr. Vető Lajos. Lelki egységei! Budavár elfoglalásának -400. évfordulójára. A ma embere óriási csatákhoz, | nagy győzelmekhez, a világtörté- | nelem minden eddigi harcait felülmúló haditényekhez szokott hozzá az új háború megindulása óta. Azok a gigantikus arányú küzdelmek, melyek napról-napra új j és hihetetlen eredményeket szülnek a szövetséges csapatok javára, látszólag eltörpítenek maguk mellett minden más történelmi eseményt vagy emlékeztetőt. Eltörpítenek, de csak látszólag, mert még ma is, 400 év távlata mellett is megremeg a lelkünk, összeszorúl a szívünk és szégyenpír futja el arcunkat, ha eszünkbe jut, hogy 1541-ben egy kardcsapás nélkül foglalta el a török Buda-várát. Újságokból, történeti könyvekből ismert tények ismételgetése helyett talán jobb lesz, ha röviden arra mutatunk rá: hogyan történhetett meg velünk ez a szégyenletes esemény. Mátyás halála után- -kezdődött. ( BCfíUWltTUS f&ISXOU ) A királyválasztó harcok eredménye az ország rendéinek kettészakadása lett. Ez a kettészakadás 1505-ben véglegessé vált. Akkor történt meg ez, mikor az elnyomott jobbágyság mozgalmai Európa-szerte megrendítették az országok és trónok egyensúlyát. A jobbágyság mozgalma nálunk az 1514-i parasztlázadásban csúcsosodott ki. Ez látszólag újra egy táborba kényszerítette a fő- és köznemességet. Valójában azonban a parasztlázadás megmutatta a nemzet lelki szét- tagozódásának teljességét. Nem volt egyetlen olyan erős egyéniségű magyar sem, aki eggyé tudta volna kovácsolni ezt a lelkileg szétbomlott nemzetet. A lelki szakadást követte a testi szakadás. 1526-ban a történelem nagy vihara megrázta a széthulló nemzetet s a laza, lelki-egység nélküli test Mohács után szétszakadt. Magyarország két részre oszlott. Ä vihar nem ült el Mohács után
