Harangszó, 1941
1941-05-25 / 21. szám
1941. május 25, HÄIXNBI10 169 Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 4. A nap. (NapfürdS.) (Folytatás.) Ma már tudjuk, hogy a föld gyomrában rejtőző szén és kőolaj, az erdőségek fája, — szóval ami az ember számára meleget és világosságot szállít, — a naptól, a meleg és fény ősforrásától nyeri ehez az erőt (energiát). A nap melege és fénye hívja életre a növényzetet. A hideg földbe ültetett palánta borús napokban lassan indul fejlődésnek, sőt el is satnyul. A jóval később, de melegebb földbe plántált növényke a nap melegétől és fényétől hajtva fejlődésében elhagyja mqg a 2—3 héttel előbb ültetett palántát is. Mind az ember, mind az élőlények és növények legtöbbje csak a napfényen találja meg létfeltételeit. A sötétségben legfeljebb egyes kezdetleges szervezetű növények, gombák (penészgombák), továbbá egyes betegségek kórokozói és néhány állatfaj, vagy azok átalakuló formája (pl. csimasz, más néven pajor) tud megélni. Napfény hijján a sötét pincébe zárt növény megsápad, elsatnyul, végül elpusztul. — így jár az ember is, ha megfosztják, vagy elég helytelenül maga fosztja meg magát attól, hogy a nap éltető sugaraiban fürödhessék. A régi időkben a sötét börtönök mélyén sínylődő rabok sápadtakká, vérszegényekké, megbetegedésre hajlamosakká váltak, s végül is skorbutban, gümőkórban és más betegségekben pusztultak el. — Ma már még a rabokra is rá engedik sütni az Isten napját. Hogy az állandóan zárt helyiségben, kávéházban, alagsorban elhelyezett vendéglőkben, sötét műhelyekben, többemeletes városi házak sötét udvari, vagy szűk utcára néző lakásaiban, de még inkább a pincelakásokban tartózkodók mily sápadtak, egészségtelen arcszínűek, — mindennap tapasztalhatjuk, önként következik ebből, hogy aki csak teheti, minél több időt töltsön a szabadban, hogy a napfény akár a felhőtlen égről leomló sugárkévéivel, akár borús időben a felhőrétegeken átszűrődő, szétszórt sugaraival kifejthesse jótékony hatását a szervezetére. Ha a napsugarak poros, füstös levegőn hatolnak át, veszítenek hatóerejükből. E tekintetben a levegőréteg vastagsága is számít. Ha a nap sugarai, mint az nyáron történik, merőlegesen, vagy közel a merőleges irányhoz esnek a föld felületére, jóval vékonyabb levegőrétegen kell áthatolniok, mint télen, amikor a nap állása alacsonyabb és a földre ferdén eső sugarak vastagabb levegőrétegen át jutnak el hozzánk. A magaslati helyeken, amelyeknek gyógyhatásúról az „éghajlatiról szóló fejezetben már említést tettünk, éppen a levegőréteg vékonyabb, pormentesebb és tisztább volta okozza azt, hogy a napsugarak sokkal hatásosabbak a szervezetre, mint az alacsonyabb fekvésű helyeken. (Folytatjuk.) Helyesbítés. A Harangszó 19. számának 152. oldalán a 3. hasábban, felülről számítva a 18. sorban nem „2000 milliárd“, hanem 2 milliárd a helyes szám. Felállítják a népiskolák VII. és VIII. osztályát. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941. április 24-én 57.000/1941. V. K. M. V. számú rendeletében intézkedik a népiskolákban a VII. és VIII. osztályok felállítása tárgyában. A rendelet szerint a hozzámellékelt jegyzékben felsorolt népiskolák fenntartói kötelesek az általuk fenntartott népiskolát 1941. szeptember 1-től kezdve az 1940 : XX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően átszervezni és ettől az időponttól kezdve a VII. osztályt is megnyitni; ahol ez megnyílik, ott a népiskolával összefüggő általános vagy gazdasági továbbképző népiskola I. osztályát, amennyiben pedig a VII. osztály már megvolt s a rendelet értelmében immár a VIII. osztályt kell felállítani, ott az említett továbbképző II. osztályát is meg kell szüntetni. Ahol már a Vili. osztály is működött, ott 1941. október 15. napján az 1940: XX. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdésében megjelölt kilencedik évi gyakdrlati gazdasági oktatást kell megkezdeni, ezzel kapcsolatban az említett továbbképző III. osztályát meg kell szüntetni. OLVASSUK A BIBLIÁT „Imé mindent újjá teszek.“ III. A nemzet él lében. Május 25. — Ján. 12:24. Hősök vasárnapján hálás kegyelettel emlékezik meg a nemzet nagyjairól (143. zsolt. 5. v.) s Isten a halhatatlanság koszorújával koronázza azokat, akik egykor felebarátaik iránti szeretetükről a legnagyobb bizonyságot tettek. (Ján. 15 : 13. v.) Hősi haláluk a földbe hullott gabonamaghoz hasonló. A halál nem a megsemmisülés, hanem egy új élet kezdete. A halálból életet fakasztó csoda Isten műve, Aki az egyes történelmi korszakok romjain új nemzeti életet épít. Május 26. — Ezékiel 37: 1—10. Két évtizeden át fehérlő, száraz csontokkal borított temető volt hazánk. Nem egyszer csüggedten kérdeztük: „Vájjon meg- éiednek-e ezek a tetemek?“ Az Ür tudta, hogy igen! Észak, kelet és dél felől (9. v.) az Úr Lelke nyomán új élet támadt. Lábra állt a nemzet! (10. v.) Május 27. — II. Péter 3: 13. Isten kegyelméből új földterületekkel növekedett meg csonka hazánk s ezzel egyúttal nemzeti életünk megújhodását is reménykedve várjuk. Hazánk egén csak egy nap, az igazság napja ragyoghat! Május 28. — Ésaiás 65 : 17—19. Isten által újjá teremtett hazánkban feledni akarjuk a szomorú múltat, készek vagyunk megbocsátani mindenkinek. Az örömünnepet ne zavarják bús melódiák! A sok könnyhullatás után eljött a víg aratás ideje. (126. zsolt. 5—6. v.) Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a mi örömünk ne legyen világi öröm, hanem az Úrban való öröm! (Fii. 4 :4.) Május 29. — I. Péter 2 :9. „Ti választott nemzetség vagytok!“ E nagy kitüntetés távolról sem tehet elbizakodottak- ká, mert tudjuk, hogy a jogokkal mindig kötelességek is járnak. Isten a magyar nemzetnek jogot adott, hogy a Duna-medencéjében éljen, de nagy kötelességeket is rótt rá, mivel éppen a magyar nemzet van hivatva arra, hogy Istennek hatalmas dolgait hirdesse, védje és terjessze a keresztyén életigazságokat, a keresztyén kultúrát. Ez volt a feladatunk a múltban, ez ma és a jövőben is. Valóban a sötétségből az ó csodálatos világosságára hívott el minket. Május 30. — Ésaiás 40:28—31. Hon- nét az az életerő, az az élniakarás, ami ebben a nemzetben ezer év óta van? Az Úristentől! Ö mindig erőt ad a megfára- dottnak és az erőtlen erejét megsoka- sítja. Hányszor hullott szárnyszegetten porba ez a nemzet, de ismételten szárnyra kelt! Bízzunk azért az Úrban, ne engedjük el soha az Ö atyai kezét! ő általa újul meg nemzeti életünk. Május 31. — /. Sámuel 7:8—12. Titkon és nyíltan mennyi könyörgés szállt az egek Urához a mi szabadításunkért! Magyar szivek oltárán égőáldozat volt az imádság e nemzet feltámadásáért. S az Ür meghallgatta könyörgésünket, győzedelmeskedtünk ellenségeink felett, amint az ezer év alatt oly sokszor megismétlődött a magyar történelemben. Bizony mi is hálatelt szívvel elmondhatjuk: „Mindeddig megsegített minket az Ür!“ ö mindent újjá tesz nemzetünk életében. Stadtrucker Gyula. Apró föriénefelc. Csak előre ! „A halál van előttünk“ — mondta a katona, mikor a felderítő őrjáratról visz- szatért, látva az ellenséges túlerőt. — „Mögöttünk pedig a szégyen“, — mondta a parancsnok és rohamra indította csapatait. Jelen ! Súlyosan sebesült katona feküdt a hadikórházban. Közeledő halálának jelei mutatkoztak: akadozott a lélegzete, szíve egyre gyengébben vert. Egyszer csak felkiáltott: „Jelen!“ Az orvos nem tudta mire vélni a dolgot. Odament hozzá és megkérdezte: kiván-e valamit? „Semmit, — szólt a katona — úgy hallottam, hogy a mennyben a névsort olvassák és a nevemet kiáltja valaki; csak erre feleltem.“ Néhány pillanat múlva ott volt már a mennyei otthonban, amely felé hittel tekintett már idelent. Afegcseleked/Uk. .. A régi spártai vitézek fejfájára, akik a háborúban hősiesen elestek, ez volt felírva: „Vándor, ki itt jársz, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza!" Magyar hősök sírja fölé is oda van írva láthatatlan betűkkel: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza! Hősök napja tőlünk kérdezi: Meg- cselekesszük, amit megkövetel a haza?!
