Harangszó, 1941

1941-05-25 / 21. szám

Alapítottál KAPI BÉLA lflO-bu. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szővetség. Megjelenik minden vasárnap, Ingyin melléklet tanév alatt kéthatankénl a KIS HARANQSZÚ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek önhozzám 938-ban a felvidéki Luther ál évfoiyáfft. lÖ4l. május Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunkI 2l. szám A Haraageal •■•rkaaatf-kladékivatala GYŐ* II., Patlll-Mr I. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódálla­mokba bi évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Az a másik háború ... í Hogy imádkozhassál! Annakokáért legyetek mérték­letesek és józanok, hogy imád­kozhassatok. I. Pét. 4, 7. De elkel ez az intés imádság- talan életünkben! Miért is nem tu­dunk imádkozni? Számtalan is­mert és rejtett oka van. A legis­meretlenebbek egyikét fedi fel mai epistolánk: a mértékletesség és a józanság hiányát. Nem hiába kerül az imádság s a könyörgés a szentírásban sok he­lyütt az éberséggel, a vigyázással, sőt a böjtöléssel együvé. Nem véletlen, hogy étellel, ital­lal telítetten nem hajlik az ember lelke a fohászkodásra. Pamlagok puha kényelme sem kedvez az ese- dezéseknek. Cifra ruha, cicoma, ékességek sokasága a testünkön megakadályozzák az Isten előtt való alázatos leborulási. Szenve­dély, túlzás, fanatizmus, meggon­dolatlan lelkesedés ismét csak por­ba vonja imádságunk szárnyait. Jól mondja egy vértanú halált halt régi szerzetes: a józan ember imádsága röpül, mint a sasé, a ré­szegesé itt botorkál a durva föld­tekén. Egészséges higgadtság nem árt a hitnek. A mámorban támolygó nem látja valóságosan a helyzetet. Az éber, fegyelmezett, értelmes lélek rögtön észreveszi a helyzet komolyságát. Már pedig igazában ennek a felismerése indít bennün­ket buzgó, szüntelen való imád­ságra. Hogy imádkozhassál, légy tehát mértékletes és józan. Scholz László. Lassan feledésbe megy... Üj világháború vihara dúl a világban. Mennyi minden megváltozott az­óta! Más ennek a mostani háború­nak a folyása. Képünkön látható drótsövényakadály, a mögéje kép­zelt lövészárok, a jól megépített, vagy hirtelen ásott fedezék, az ú. n. „front“ eltűnt. A „villámháború“ lett a mostani háború új stílusa. Megváltozott, mássá lett nem­csak a háború folyása, hanem a hadviselő népek csoportosulása is. A szövetségesből ellenség, ellenség­ből szövetségestárs lett nem egy­szer. Megváltozott, mássá lett a világ képe. Ki tudná elsorolni, azóta mi­csoda átalakulások történtek. Hogy megváltozott az egész világhelyzet. Mennyire más lett a világ külső gazdasági, azután az egész erköl­csi, lelki élete. Megváltoztak maguk az embe­rek is. Akik akkor gyerekek vol­tak, felnőttek lettek, a felnőttek lassan megöregedtek. Innen-onnan negyedszázad hosszú, nehéz útja választ el attól a másik háborútól, amelyben elesett hőseink küzdöt­tek. Ki emlékezik ma olyan friss emlékekkel rájuk, mint 20—25 év­vel ezelőtt?! Istenem, hány helyen elfelejtették őket! Mindig keveseb­bet beszéltek róluk s amint az is­mert és ismeretlen temetőkben a fejfájukat az idő megkorhasztotta, sírhalmukat behorpasztotta, úgy­hogy az ittmaradtak előtt nyoma sincs a pihenő helyüknek, lassan eltűntek az emlékezetből is. Min­dig kevesebb könnyet ejtettek ér­tük. Mindig kisebb lett a fájdalom, amely a rájuk gondolás közben a szívre rázuhant. Lassan elmosódó emlékké váltak, olyanok lettek, | mint akiket örökre eltemettek. Húsz-huszonöt-év nagy idől Bizony, | l lltrliritTAlVJ, ngaißLfi sok minden megváltozott, mássá lett azóta! Éppen ezért kell esztendőnként az emléküket felújítani, ilyen má­jusvégi vasárnapon egyetemlege­sen a világháború elesett hőseire emlékezni, ebből a megváltozott- világból abba a másik, mögöttünk levő világba visszamenni és arról, ami a változó világban változha- tatlan élettörvény, örök, nagy taní­tást venni. Tartozunk ezzel a mi hőseink emlékének, melyet kegye­lettel kell a lelkűnkben őrizni. Tar­tozunk hazánknak, amelyért ők meghaltak. És tartozunk önma­gunknak, a jövőnknek is. Mi ez a törvény? Nézd meg a ké­pet, ahogy kúszált drótsövény előtt golyótól találva a halál karjaiba dől a hős. Leolvashatod róla: az önfeláldozás törvénye. Az az igaz­ság, hogy áldozat nélkül nincs élet! Ma, hősök napján ezt a törvényt meg kell látni és magunkévá kell tenni! Sok minden megváltozott a másik háború óta, de egy nem vál­tozott meg, érvényben van s a maga teljes fényében ragyog elő a világháború hőseinek példájából ma is. Ez az élettörvény. Aki jó magyar ma, annak ezt élettörvény- nyé kell a maga számára is tenni. Nincs élet ma sem áldozathozatal nélkül! Hogy nemzetednek, egy­házadnak élete, jövője legyen, mit tudsz te áldozatul adni? Ha kell, az életedet is? Hőseink szelleme üzeni s te mondj rá igent! Igen, azt is! L. I. Nincsen senkiben nagyobb sze­retet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. János 15, 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom