Harangszó, 1941

1941-01-12 / 2. szám

1941. január 12 HARANGSI0 13 Most a Gyámintézet kér! Január ha­vában gyűjtünk, egyidőben gyűjtünk, egymásra gondolunk és egymásért imád­kozunk, mint egy nagy család, melynek tagjai különböző helyeken laknak, de összetartja őket a szeretet lánca. A jövőben ez a gyűjtés mindig októ­berben lesz. Most is akkor lett volna, de Gyámintézetünk szerényen és enge­delmesen adta át az elsőséget az Erdé­lyért gyűjtő országos akciónak. Mindig van valami megható abban, mikor a gazdagabb testvér jó szívvel nyújt segítséget a szegényebb testvér­nek. Nem is áldozat ez, hanem a fele­baráti szeretet Isten szerinti szolgálata. Ez a szolgálat pedig mindenkit kivétel nélkül kötelez. Most a Gyámintézet kér! Kéri, hogy minden evangélikus testvér gyakorolja ezt az Isten szerinti szolgálatot! Sok volt a gyűjtés, mondják sokan. Gyűjtöttek a közelmúltban a Felvidék részére, az árvízkárosultaknak, Erdély javára, a Vöröskeresztnek stb. Most a Gyámintézet kér! Vedd úgy, mintha az édesanyád kérne, mert való­ban a lelki édesanyád kér. Nem könyör- adományt! Helytelen és furcsa szó ez. Az édesanyánknak nem adhatunk könyör- adományt. Aki az édesanyjának könyör- adományt ad, nem érdemelte meg az anyai csókot. Aki a lelki édesanyjának könyöradományt akar adni, nem érdemli meg az egyház védő, óvó, áldozatos sze- retetét. A pusztulás mindig apró, egyéni ön­zésekre épül. Ez ásta meg többek kö­zött Franciaország sírját is. Amikor egy német vezető állásban lévő férfi elé ki­terítették a Maginot-vonal tervrajzát, így szólt: „Franciaország elveszett, mert ame­lyik nép ilyen erődítmény-rendszert épít, abból hiányzik a harci kedv és teljes el- puhulás vár reá." A megerősödés, a megújulás pedig csak az áldozni tudás fundamentumán alakulhat ki. A gyámintézeti gyűjtések statisztikája egy kicsit lelki-térkép is. Nem mindegy tehát, hogy van-e bennünk adakozó kész­ség! Nem mindegy, hogy cselekedeteink hogyan tükrözik lelkünk készségeit! Egészen bizonyos, hogy evangélikus egyetemes érdek az áldozni tudás, a szívből jövő segíteni akarás. Most a Gyámintézet kér. Kéri, hogy imádkozó szívből jövő segíteni akará­soddal és áldozatoddal támogasd szegé­nyebb hittestvéreidet. Egyben tanuld meg, hogy ilyen áldo­zatokban gyönyörködik az Ür. Fülöp Dezső. A napkeleti bölcsek minden aranyu­kat a gyermek Jézus lábai elé rakták, és mégsem mentek tönkre! Judást a kapzsiság bűne a halálba kergeti! Melyik úton akarsz te haladni?... Erre a kérdésre felelsz, amikor a Gyám­intézet gyüjtőivére odaírod adományo­dat! SZERETNI! Annyi a gond ,annyi a bánat. Nép nép ellen, szív szívre támad. Tülekedés, harc és küzdelem ... Kinek is fájna ma az én sebem? Az ember ma csak önmagának él. Lélekmezőkön egy az úr: a tél! Innen sikoly, onnan jaj fakad. Mindent lehet, mindent szabad, Csak szeretni nem lehet és nem is szabad!.. ■ A szivünk vére szabadon folyhat. Elvérezhetünk ma, avagy holnap. Furdalhat százszor lelkiismeret. Gyüjthetek vagyont, drága kincseket. Mindent lehet és szabad nekem, csak szeretni nem, csak szeretni nem! Pedig: szeretni! — ez ma a vágyam! Szeretni forrón, testvérien. Keblemre zárni könnyet, mosolyt; ne legyen árva senki, senki sem ... Szeretni nagyon. Szerét ni égőn! Oszlatni könnyet, űzni a borút. Elfelejteni, hacsak pillanatra, minden keserűt, minden szomorút... Szeretet nélkül sivár az élet. Nem marad más, csak apró parány. És hogy szeretni mégsem szabad, előttem ma is örök talány ... Mikor az Isten megmutatta: Szeretni kell, szeretni lehet! Hadd győzzön e torz világ felett a vér helyett a szív, a szeretet!!! Szirti János. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 3. A levegő. (Légkör, éghajlat.) Hogyan óvhatjuk meg a levegő tisz­taságát? Erre a kérdésre igen nehéz választ adni, mert maga a mindennapi élet min­den viszonylatában mintha csak azon dolgoznék, hogy szeméttel, porral, füst­tel rontsa és szenyezze a levegőt. Sőt maga a levegő is hol enyhébb, hol heve­sebb mozgásával egyenesen azon van, hogy szállítója legyen a szemétnek, por­nak, amik — mint jól tudjuk — hem­zsegnek a fertőző csíráktól. A legkisebb légáramlás ugyanis felkavarja az út, az utca, az udvar porát, szemetjét, szár­nyára veszi és szállítja a szabadban járó­kelők tüdejébe éppúgy, mint a szobában tartózkodókéba, behatolva az ablak- és ajtóréseken át a zárt helyiségekbe is. Nem lenne egy éptüdejű ember sem, ha a Gondviselés nem gondoskodott vol­na egyrészt arról, hogy a belégzett le­vegő az orrunkon, mint tökéletes por­szűrőkészüléken keresztül kerüljön be a légutakba és a tüdőbe, — másrészt pe­dig arról, hogy a szemétben, porban ta­nyázó bacillusok a kiszáradás és a nap­fény hatása következtében könnyen el­veszítsék életképességüket. Sokan van­nak, akik vagy hanyagságból, vagy or­ruk állandó hurútos eldugulása, esetleg alkati hibája miatt nem az orron, hanem szájon át vesznek lélekzetet. Különösen ezeknél, de még az orron át légzőknél is a por, korom a légzőszervekbe jutva az azokat borító nyálkahártya állandó iz­galmát és hurútját okozza, tüsszögésre, köhögésre ingerel. Éppen ezért is nem felesleges a törekvés, hogy különösen lakásunk és környezete levegőjének vi­szonylagos tisztaságát egyszerű eszkö­zökkel a lehetőségig biztosítsuk. Ezzel elérhetjük, hogy nemcsak tüdőnkbe ke­rül kevesebb ártalmas anyag, hanem bú­torainkra, ruhánkra, bőrünkre, hajunkra is kevesebb szenny tapad. Az eljárás ugyanaz, akárcsak az ivó­vizünk tisztaságának megóvása körül. Az általános tisztasági szabályok minél tökéletesebb keresztülvitelére kell töre­kednie a községeknek, városoknak, kö- zületeknek éppúgy, mint az egyes lako­soknak. Általános egészségügyi szabálv- lyá kell tennünk életünkben, hogy mind­annak a tisztaságáról és az egészségre hasznos hatásáról, ami a szervezetünkbe bármi módon bejuthat, vagy aminek oda be kell jutnia, — gondoskodnunk kell. •Ha szükségesnek tartjuk azt, hogy ivó­vizünket, táplálékainkat mindenféle fer­tőzéstől, romlástól megóvjuk és tisztasá­gukra őrködjünk, — ugyanez a köte­lességünk, amikor a légnemű táplálék­nak nevezhető levegő egészségi feltéte­leiről, tisztántartásáról van szó. A levegő elsősorban a vérünknek a tápláléka. A vörös-vérsejtek veszik ma­gukhoz az oxigént a tüdő számtalan apró hólyagocskáiban szétágazó finom hajszálereken át és szállítják szerte az egész szervezetbe. A vörös-vérsejtek az oxigént átadják a vér folyékony részé­nek, innen kerül aztán a test szöveteibe, amelyekben vegy-, élettani folyamatokat indít meg és az ú. n. lassú égést táo- lálja. Ez által fejlődik ki a test állandó melege. Ha a levegő romlott, akkor a vérnek, s így az egész szervezetnek oxigénnel ellátása szenved. Gyakorlati szempontból sok más lég­nemű anyag közt a szénsav kerül leg­többször oly mennyiségben a levegőbe, hogy azt a belégzésre ártalmassá t'.szi. (Folytatjuk.) Apró /ör/éneíelc Kit vezetsz Krisztusban ? Egy lelkész arról prédikált egys-.cr, hogy a keresztyén embernek e/sőrc ;:tű kötelessége, hogy másokat is Kristis- hoz vezessen. Istentisztelet után méltatlankodva em­lítette a gyülekezet egyik legszegén} chti tagja a lelkésznek: — Tisztelendő úr, hogyan tegyek én eleget ennek a kötelességnek? — Miért? — kérdezi a lelkész. — Szegény varrónő vagyok — hang­zott a válasz — egész nap ki sem moz­dulok. Mindig gép mellett ülök, hogy, kis árva gyermekeim eltarthassam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom