Harangszó, 1940

1940-02-11 / 6. szám

1Ü40. február 11, HAÄÄNG»ÄÖ 37. Levél Finnországból. Vapalahti Topi finn lelkész, akit Magyarországon is sok helyen jól ismernek, levelet írt a finn frontról Mint tartalékos hadnagy, harcol az első vonalban a hit, haza és otthon védelméért. Gyülekezetét, mely a Mannerheim-vonalon kívül, egé­szen az orosz határ közelében fek­szik, már az első nap folyamán el­foglalták az oroszok. Paplaka po­rig leégett s nem maradt meg más vagyonukból, mint rajta a kincstá­ri katonai ruha s feleségén ami raj­ta volt. Két gyermeküket már előbb közép-Finnországba a nagyszülők­höz vitték el. A kifosztottság kese­rű érzései között felesége ezt mond­ta neki: 10 évvel ezelőtt, mikor ösz- szekerültünk szintén semmink sem volt, csak adósságunk. Most keve­sebb már az adósságunk, meggaz­dagodtunk két egészséges gyer­mekkel, miért ne kezdhetnénk hát mindent újra, mikor a haza meg­mentése a fő mindenek előtt! Azt is írja, hogy katonái azt szok­ták mondogatni: nekünk a legma­gasabb hadvezetőségünk van, ami csak egyáltalában lehet. Arra céloz­nak ezzel a mondással, amit a fron­ton minden nap megtapasztalnak, hogy velük van az Isten. Leírja, hogy az egyik katonát, aki aggodalmaskodott afölött, hogy mi lesz a vége a harcnak, így vigasztalta barátja: „Ne felejtsd el, hogy nekünk Istenünk is van és Mannerheimünk is, az oroszoknak pedig sem Istenük, sem Manner- heim jük." Téli táborból. Nem szól az erdőben a dalos madárka, Nem nyílik az erdők sok tarka virága, Nem száll a pacsirta dalolva az égnek, Nem hallani dalát a fülemilének. De nem szűnt meg minden, nem szűnt meg az élet. Ifjú sziveinkben Krisztus hite ébredt. Szívbéli éneket zengedez az ajkunk, A Sátán hatalma nem vesz erőt rajtunk. Madár dala helyett fölzendül az ének, Nyíló virág helyett kinyílnak a szívek. A kinyílott szivek mind, mind Krisztust várják, Nem leli meg bennünk Sátán a tanyáját. Nem szól az erdőben a dalos madárka, De nyílik szívünkben a hitnek virága. Nem száll a pacsirta dalolva az égnek, De fölszáll ajkunkról zengedező ének. Kovács Jenő. OLVASSl!K_A BIBLIÁT Miért halt meg az Úr Jézus? I. Hogy betöltse az írásokat. Február 11. A húsvéti bárány. II. Mó­zes 12, 1—13. A bárány vére életet je- 'entett azok számára, akik védelme alá menekültek. A Krisztus vére örök éle­tet jelent azok számára, akik benne hisz­nek és védelme alá menekülnek. (I. Pé­ter 1, 18—19.) Pál apostol Így kiált fel: ,A mi húsvéti bárányunk a Krisztus megáldoztatott érettünk!“ (I. Kor. 5, 7.1 \z ószövetség népe a húsvéti bárányt ette, az újszövetség népe az Isten bá­rányának testét. Mert az Úr Jézus pa­rancsolja, hogy az úrvacsorában együk az ő testét! Február 12. A bűnbak. III. Mózes Ifi, 1—21. Izráel népe nagyon jól érezte, hogy bűnéért halált érdemel. Egyfelől Azázel, vagyis a Sátán, mint kérlelhetet­len vádló, másfelől Isten igazsága kö­vetelte ezt. Izráel, hogy saját életét megtarthassa, helyettes áldozatot kere­sett. Erre szolgált a bűnbak az engesz- telés nagy ünnepén. — A mi bűneinket az Isten báránya hordozza. Keresztelő János e szavakkal mutatja be az Ür Krisztust a népnek: „íme az Istennek ama báránya, aki elveszi (helyesebben: hordozza) a világ bűneit!“ (János 1, 29.) Február 13. A Fiú készsége. Zsoltár 40. 1—11. Az ószövetségi törvény a jö­vendő javaknak csupán árnyéka volt. A bakok és bikák vérénél jobb áldozat kellett. Olyan vér, amely örökkévaló hatóerővel bír. Olyan áldozat, melyet nem kell újból és újból megismételni. Erre az egyszeri, de örökre hatékony életodaáldozásra vállalkozott az Ür Jé­zus. (Zsid. 10. r.) Február 14. A keresztrefeszítés. Zsol­tár 22, 1—20. Ezt a zsoltárt kezdte imádkozni az Ür Jézus a kereszten. A nagy kínok miatt azonban csak a kez­detéig jutott. Figyeljük meg. hogy ama sötét órában a Golgotán a 7. 8. 9. 14— 19. versek szóról-szóra beteljesedtek! Valóban meglepő, hogy kezeinek átlyu­kasztása, ruháinak felosztása mind-mind meg volt jövendölve ebben a zsoltárban. Február 15. Urunk helyettes szenve­dése. Ézsaiás 53, 1—12. Már Fülöp apostol kifejtette a szerecsen főember előtt, (Csel. 8. 26—35 ) hogy az a bá­rány, akit mészárszékbe vittek, aki bű­neinkért megsebesíttetett, aki érettünk megostoroztatott és kínoztatott, akire az Ür mindnyájunk vétkét reá veté, de akinek sebeivel meggyógyultunk — az senki más, mint az Űr Jézus Krisztus, aki helyettes szenvedésével betöltötte ezt az ószövetségi próféciát. Február 16. Urunk kicsúfolása. Zsol­tár 109, 22—27. Urunk szenvedése tör­ténetében, a kicsúfolások, gyalázkodá- sok és fejcsóválások mind-mind ponto­san beteljesedtek. Talán még a testi fáj­dalomnál is kínosabb volt a lelki fáj­dalom, amit a nép és vezetők csúfoló­dása okozott a nagy szenvedőnek. A gúny éles nyilai át- meg átjárták szí­vét. De ennek az ószövetségi jövendö­lésnek is be kellett teljesednie. (Olv. Máté 26, 53—54.) Február 17. Az írások beteljesedése. Lukács 24, 44—48. Nagyobb becsben kellene tartanunk az ószövetségi íráso­kat, melyeknek betöltéséért Urunk szen­vedett és meghalt. Hiszen e szenvedés által szerezte meg nekünk a bűnbocsá­natot, az üdvösséget és mennyországot! Együgyü vélekedés az, hogy az ószövet­ség elhagyható volna a keresztyén Szent- írásból! Tanuljuk azzal a tisztelettel és engedelmességgel olvasni az írásokat, amellyel Üdvözítőnk tette. Harmati Béla. KARC O^L ÁTOK A finneK fittéről csodálatos eseményeket jegyeznek fel. Egy gazdag karéi iái asszony egyetlen poggyásszal és két unoká­val érkezett egy lelkészhez. A lel­kész kérdésére, hogy mindene az, amit a kezében visz, azt felelte: gazdagnak érzi magát, mert férje és fia a fronton vannak. Egy másik anya megfagyott gyermekévei a karján így kiált fel: „A gyeirnek Istené volt. Nem fontos, hogy meg­halt. Az a fontos, hogy az ország szabad maradjon és mi mindig tud­junk itt imádkozni!" Egy gazdag földbirtokos ezt mondja: „Megma­radt a Bibliám és Isten újra kivirá- goztatja a földet, amelyet az em­ber pusztasággá akart tenni." HETI KRÓNIKA A balkáni államok külügyminiszterei Belgrádban ülést tartottak. A kiadott hi­vatalos jelentés szerint a balkáni álla­mok kitartanak eddigi békepolitikájuk mellett és igyekeznek jóviszonyt terem­teni a szomszéd államokkal. — Románia továbbra is merev álláspontot foglal el Magyarországgal szemben. Akárcsak an­nak idején Csehszlovákia. — A magyar- jugoszláv viszony egyre javul. — Fran­ciaország nemrégiben feloszlatta a kom­munista pártot. Most katonai törvény­szék elé állítják azokat a kommunista képviselőket, akik a feloszlató rendelet, ellenére és óta is fenntartották a pártot. — Naponként több száz repülőgép bom­bázza Finnország különböző városát. A finnek hősi és eredményes ellenállása to­vább tart. az egyházi esztendő Böjt 1. vasárnapja. I. Mózes 3:1—6. v. Az első kísértés éri az embert,és íme az ember elbukik. Nem tudunk megáll­ni tehát magunktól. A Sátán legyőz e's kárhozatba sodor. Szükségünk van va- lakire, aki a kísértésben, szenvedésben, halálban legyőzi a Sátánt és összetöri hatalmát. Böjt azt hirdeti, hogy a kísér­tésben diadalmas, szenvedés keresztjét hordozó Krisztus itt van, meghal helyet­tünk. Menjünk Hozzá, imádjuk Öt! Adjunk hálát:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom