Harangszó, 1940
1940-10-13 / 41. szám
318 HARANGSZÓ Í940. október 13. számára legyen egy kis álmodni való. Hát mesét írtam. De a mondanivalója igaz. Pesti diákjaink 3000 pengős adományukkal megnyitották az igazzáléte- lét. Én pedig tartom a régi zászlót és készen állok arra, hogy engedelmes cserépedény legyek az Isten kezében, aki az én pislákoló hitemből akarja felhozni a rózsaszirmú hajnalt. Harangszót olvasó drága magyarok, ugy-e segítetek, hogy a pirkadatból, ami most dereng, aranytüzü sugárözön legyen, aminek a melegében aratásra érnek a meghajlott kalászé gabonaföldek? Jakus Imre. A dunántúli egyházkerületi közgyűlés. A régi püspöki székhelyen, Pápán tartotta a Dunántúli Egyházkerület folyó évi közgyűlését D. Kapi Béla püspök, titkos tanácsos és dr. Mesterházy Ernő földbirtokos, egyházkerületi felügyelő elnöklete alatt. Nagy számban jöttek össze erre az alkalomra az egyházkerület képviselői. Október 1-én a kerület Népiskolai, Véleményező és Pénzügyi Bizottsága tartotta üléseit. Hitvalló emberek. — Új emberek. Másnap délelőtt istentisztelet vezette be a Lelkész- és Tanítóegyesület gyűlését, melyen Takács Elek esperes Ef. 4, 11— 13. alapján hirdette az igét. Nem nevelhetünk embereket — mondta — személyiségünk Krisztusnak szentelése nélkül. — Tanulságos volt Németh Károly esperes lelkészegyesületi megnyitója, melyben kitért a 400 éves jezsuita rendre. Megkapó megállapításokat tett itt iánk. Nekünk meg kell valósítani — mondta —, hogy minden olyan intézményünk, ahol ifjúságot nevelünk, erőközpont legyen, mely az evangélium világosságát sugározza ki. Mindegyikünkben meg kell lenni annak az engedelmességnek, amelyben van lendület, tűz, kezdeményezés és önfeláldozó készség. Meg kell mutatni, hogy van evangélikus életforma, van evangélikus embertípus. Magvetés. Mindkét gyűlésen több fontos kérdés került tárgyalás alá. A Lelkészegyesület elhatározta, hogy 100 pengő pályadíjat tűz ki egy a konfirmandusoknak szánt könyv megírására. Élénk megbeszélés tárgyát képezte a szórványkérdés, a leánynépfőiskola, szegény gyermekek taníttatása, filiák behatóbb gondozásának a kérdése. — Délben a Luther-Szö- vetség tartott gyűlést D. Kapi Béla püspök és dr. Ittzés Zsigmond főtanácsos elnöklete alatt. Tárgyalta a gyűlés a helyi szövetségek megszervezésének, az ifjúsági munka támogatásának a kérdését, a titkári, valamint a sajtóról szóló jelentések nyomán a belmissziói munka programmját. Az áldozat fillérei. Délután a Gyámintézet választmányi és közgyűlését tartotta Nagy Miklós és dr. Traeger Ernő miniszteri osztálytanácsos elnöklete alatt. Nehéz idők ellenére a bevétel a múlt évihez képest 1426 pengővel emelkedett. Gyűjtés alapján egy lélekre 6.7 fillér gyámintézeti adomány esik. Mit lehetne tenni, ha minden evangélikus évenként legalább 20 fillért adna!? A jövő programmja, fél 6-kor tartott előértekezleten a maga nagyvonalúságában bontakozott ki D. Kapi Béla püspök beszédében, melyben püspöki jelentésének fontosabb pontjaira mutatott rá. Ránehezült a lelkekre a kiszélesülő missziói munka anyagi megalapozásának nagy felelőssége, a hatalmas belmissziói munkaprogramm megvalósításának, iskolapolitikánk revide- álásának, a Biblia középponti jelentősége hangsúlyozásának a szüksége. Vártán a helyünk. A közgyűlést megelőző este gyámintézeti és Luther-Szövetségi ünnepély volt a templomban, melyen a pápai gvüleke- zet vegyeskara énekelt, Fodor Kálmán győri orgonista orgonaszámokat adott elő a tőle megszokott művészettel. Molnár Gyula bakonyszombathelyi lelkész Lukács 10, 25—32. alapján igét hirdetett, Kiss Jenő egyetemi tanár pedig Egyházunk helyzete, feladata és reménysége az új eszmeáramlatok között címen előadást tartott. Megrajzolta a világnézetek kialakulását, harcát. Az evangéliumnak van joga és szava az ember életének irányítására, az Istenhez való viszony rendezésére, amitől az ember boldogsága függ. Vártán a helyünk, vigyá- zás a feladatunk, bizalom az erőnk és diadal a reménységünk! Köszönjük Istennek! Október 3-án folyt le a kerületi gyűlés. Mesterházy Ernő kerületi felügyelő megnyitó beszédében Isten iránti hálával emlékezett meg Kormányzónk 20 éves jubileumáról, Erdély egy részének hazatéréséről. Köszönjük Istennek — mondta —, hogy megelégelte szenvedéseinket és érvényesítette az Ö igazságosságát, ö tudia, mit, mikor, miért cselekszik. A mi feladatunk hinni Istenben! A közgyűlés táviratban hódolt Kormányzónk előtt, köszöntötte a miniszterelnököt és külügyminisztert, majd a pápai gyülekezet üdvözletét fogadta Huszár István felügyelő tolmácsolásában. Az élet ajándéka. Kapi püspök hatalmas beszéd kíséretében helyezte a közgyűlés asztalára püspöki jelentését. Megemlékezett a 350 éves bibliafordításról, Károli Gáspárról, az istenes vén emberről, aki Bibliája fölé hajolva azért imádkozott, hogy Isten annyi erőt adjon neki, hogy megaíándé- kozhassa a magyar nemzetet a Bibliával. Kérdezzük meg — mondta a püspök — Károli Bibliája élet ajándéka, lobogó fáklya, erőforrás volt-e mindig nekünk? Ezután részletesen ismertette a már elvégzett és most kezdődő belmisz- sziói munkát. Egymásért felelősek vagyunk. Erőteljesen csendült ki ez a hang a püspök beszédéből, mikor a továbbiakban a misszióról szólt. Az egyháznak nem szabad engedni, hogy a szórványterületen a vérei pusztuljanak. A püspöki jelentés letárgyalása után a különböző bizottságok jelentéseit tárgyalta a gyűlés, nagy érdeklődés és figyelem közben. A pápai gyülekezet szíves vendégszeretetének megköszönése után Isten nevének áldásával befejeződött a gyűlés. TEMPLOM ÉS ISKOLA. Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki közietek E szent harcot ne áílaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. D ne halljátok soha többé Isten Igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükben biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Reményik Sándor. Evangélikus család asztalára Harangszó-Naptár való. Ez az egyetlen evangélikus egyházi naptár. Gazdagtartalmú és — olcsó. A lelkészt és tanítói hivatalokban 50 fillér, közvetlenül a kiadóhivataltól rendelve 62 fillér.
