Harangszó, 1940
1940-09-29 / 39. szám
302. HARANGSZÓ 194Ó. szeptember 29 vezetői és tisztviselői tiszteletére. Szeptember 12-én a Deák-téri templomban tartott gyámintézeti istentisztelet vezette be a közgyűlés munkáját, melyen Kiss György kiskőrösi lelkész hirdette az Igét. A kerületi közgyűlést dr. Pesthy Pál felügyelő emelkedett hangú beszéddel nyitotta meg, melyben egy elmúlt nehéz esztendő megpróbáltatásairól emlékezett meg és Erdély északi részének és a Székelyföldnek visszatérése felett fejezte ki az egyházkerület benső örömét. A közgyűlés nagy lelkesedéssel ünnepelte országgyarapító Kormányzónkat és előtte, valamint Teleki Pál gróf miniszter- elnök és Csáky István külügyminiszter előtt üdvözlő táviratban fejezte ki háláját és örömét. D. Raffay Sándor püspök terjesztette azután elő közel két óráig tartó jelentését. A jelentésből egyes részeket ebben a számunkban közlünk. A jelentés az 1941. évi Harangszó-Nap- t ár . Immár 4. éve indul útra, hogy igehirdetője, tanítója, szórakoztatója legyen az evangélikus családoknak. Hogy a Harangszó-Naptár mit jelent egyházunkban, azt az mutatja, hogy évről-évre nagyobb példányszámban kell kiadnunk. Hazai egyházunk legnagyobb példányszámú és elterjedettségű nyomtatványa. teljesen részletes képet rajzolt az egyházkerület életéről, helyzetéről és jövőbeni feladatairól. Tüzetesen jellemezte az állammal való viszonyt, a felekezet- közi helyzetet, a szektakérdést, az evan- gélizáló mozgalmat, majd ismertette az egyházmegyék közgyűléseit, belső életüket és fejlődési fokozatukat. A jelentés azután egybevetette az egyes egyházmegyék életében figyelemreméltó jelenségeket. Hangsúlyozta, hogy mindenütt szükség van a munkaerők szaporítására. Szólt a belmissziói munka fokozásának szükségéről. Végül az új vallástanítási tankönyvek ügyét sürgette s ezután személyi változások sora zárta a jelentést. A kerületi közgyűlés kimondotta, hogy a püspöki állandó székhelyet Budapesten, a pesti egyház kebelében állítja fel, mely egyház a megfelelő püspöki székházat már meg is szerezte. Az új, rendkívül gazdagtartalmú Naptár terjedelme és ára a régi. A gyülekezetekbe szánt csomagok küldését a napokban megkezdjük. A Naptár kapható lesz minden lelkészi és tanítói hivatalban. Ára 50 fillér. Egy címre való küldés esetében 62 fillér. Rendelje meg ki-ki mielőbb! A parasztkollégíum. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy csak az az ország életképes, melynek népe fajilag egy. Magyarországon ezt megvalósítani nem lehet. Más mód nincs, mint a vezetést biztosítani a magyarnak. Főként a parasztság őrizte meg, bár öntudatlanul, tiszta magyarságát. Néki azonban vezetőkre van szüksége, akik fölrázzák s rávezessék arra az útra, mely kivezet a mai nyomorúságukból egy tiszta, szép jövő felé. E vezetőknek elsősorban a parasztságból kell kikerülni. Azonban aki vezetni akar, annak széles látókörrel és tisztánlátással kell rendelkezni. Ezt pedig csak a tanulás adja meg. Minden időkben akadtak szép számmal, akik lerázták magukról a szegénység szorító karjait s az iskolákon keresztül felemelkedtek a parasztságból magasabb társadalmi osztályba. Ezek aztán nyomtalanul eltűntek. Még csak példa sincs rá, hogy ezek közül akadt volna egy is, aki erőteljes mozgalmat indított meg a parasztság érdekében. Ép ezt az eltűnést, a középosztályba való beolvadást van hivatva megakadályozni a Parasztkollégium. Nem politikusokat akarnak itt nevelni, akik majd hatalmas szónoklataikkal egy táborba tömörítik a népet, hanem gyakorlati vezetőket. A Kollégium vezetősége sok ismeret megszerzését tette lehetővé a résztvevők számára. Módot ad az utazásra, a köizvetlen tapasztalat gyűjtésére, nyelvek tanulására. Az irányítást előadásokban a legkitűnőbb mai parasztírók nyújtják. A parasztkollégiumról, az oda való bejutásról készséggel ad felvilágosítást az intézet vezetősége (IV. Királyi Pél-u. 12. szám). ÖRÖMÉNEK ERDÉLY EGY RÉSZÉNEK FELSZABADULÁSA ALKALMÁBÓL. Dallam: Mind jó, amit Isten tészen. 1. Melegen süt a nap fénye, Oszladozik a setét, Mely belepte sok-sok évre A magyarok szent egét. Van igazság, Örüljünk hát! Jó az Isten mihozzánk, Az ellenség bárhogy bánt. 2. Két évtized sóvárgása Rabláncok közt vajúdott, Sírva nézett fűre, fára, Szebb jövőről álmodott. Nem hiába . Volt az álma, Újra éled a magyar, Isten vele jót akar. 3. lm’ vér nélkül jött most vissza Kincses Erdély egy része, Lelkünk örömborát issza, Nem remegünk már félve. íDe^fai^foíf minket o templom és ős iskola . . . a kolozsvári nag? ünnepen "©ásárhelyi Sános erdélyi ref. püspöl* ezekkel a szavakkal köszöntötte Kormányzónkat: „Gt mi kihalló fejedelmeink teremtették meg Srdély arany- korát. ISocskay bátorsága, ISethlen okossága, Rákóczi mély hüe egyesül abban a bölcseségben, mellyel Tőmélfóságod kiragadta a kalálból a történelmi magtar nemzetet és elindította a szenvedő Srdélyí is azon az utón, melt hitünk szerint Srdély arany- korához vezet. — S 44 csatában dicsőséggel küzdő ÍSethlen Gábor a megtartásunk jeléül jelölte meg a templomot és az iskolát. Selentem Tőméltóságodnak, hogt megtartottuk a templomot és az iskolát és nehéz idők próbái között megtartott minket a templom és az iskola. — Srdélyi hagvománv az is, hogy nagylelkű fejedelmeink mellett erényekben gazdag fejedelemasz- szonyok állottak. 9gy tekintünk mi a Tőméltóságu (Asszonyra és köszönjük azt a példaadást, mellyel erőforrás volt a mi igazi magyar asszonyaink számára.“ Svangélikus népünk 1 "öésd jól a szivedbe ezeket az aranyszavakat és tartsd meg a templomot és az iskolát, hogy megtartson téged is a templom és az iskola! Meg/elení
