Harangszó, 1940
1940-09-22 / 38. szám
294. HARANGSZÓ 1940. szeptember 25, zó ártalmaktól és betegségektől megvé- delmezjiessük magunkat, — a válasz egyszerű. A talaj tisztaságát azáltal biztosíthatjuk, ha távoltartunk attól minden szennyezést, — ha szemetet, bomló, rothadó, liorhadó anyagokat, trágyát, ürüléket, trágyalevet nem az udvarban gyűjtünk össze hosszabb időn át, hanem legalább hetenként kihordjuk a községen kívül a szántóföldekre. Ezáltal elérjük azt, hogy a háziszemét- és trágyagyűjtő telep tartalma, mielőtt erősen bomlásnak indulna, nagyobb mértékben nem fertőzheti beszivárgásával a talajt és bűzös kigőzölgésével lakóhelyünk környékének levegőjét, — viszont a szemét és trágya gazdasági szempontból nem értéktelenedik el, hanem mint értékes talajjavító anyag kellő időben kikerül oda, ahol kárt már nem okoz, hanem haszonba mehet. A szemét- és trágyadomb (-gödör) a legalkalmasabb szaporodási helye a különféle betegségcsíráknak és kártékony rovaroknak, különösen pedig a fertőző betegségek terjesztésében oly tevékenyen résztvevő házilégynek (újabban tifuszlégynek is nevezik), amely lakásunkat elárasztja s amellett, hogy egészségünkre veszedelmes, örökös kellemetlenkedésével még nyugalmunkat is megzavarja. A szemét, trágya, ürülék összegyűjtéséről és eltávolításának módjáról „a lakás“ című fejezetben lesz bővebben szó. Mégis már itt megemlítjük, hogy a trágya- és szeméttelepet, trágyagödröt, pöcegödröt a lakástól, kúttól minél távolabb, de az utóbbitól legalább 10 méter távolságra kell elhelyezni és vízhatlan betonfenékkel és oldalfallal készíteni. Ne tűrjünk meg házunk környékén mélyedéseket, gödröket, árkokat, amelyekben a szemét összegyűlhet és a víz megposhadhat. Töltsük fel ezeket tiszta földdel, az árkoknak pedig biztosítsuk a lejtését, hogy a csapadékot elvezethessék. (Folytatása következik.) FIAM, VÁRLAK! Sir az anya, gyermekét elrabolták, Nem tudja, hogy hova, merre hurcolják. Keseregve hulldogálnak könnyei, Attól fél, hogy többé nem ölelheti. Imádkozik, kérve-kéri Istenét, Adja vissza az ő kedves gyermekét. Hisz övé volt ezer esztendő óta, Nem lehet, hogy mostoha bitorolja! Az Ür Isten meghallgatta imáját, Kegyelemből visszaadta magzatát. Isten hozott, jó gyermekem, ölellek, Ha csonkán is, csakhogy veled lehetek. Megkínoztak, meghurcoltak, ugyebár? Nem akarták, de az anyád visszavárt! Jöjj csak, fiam, ha csonkán is, szeretlek, Enyém leszel, többé el nem eresztlek! Most azért hát zúgjanak a harangok, Édesanyám, megjöttem, boldog vagyok, Meggyógyul majd kezem,lábam, mindenem, Leborulva áldom érte Istenem. id. Prázser Sándorné. Két újabb kiadványa jelent meg a Harangszónak. Mindkettőt Kuszák István soproni gyakorló iskolai tanár írta. Az egyiknek címe: Ráth Mátyás. Érdekesen, kimerítően örökíti meg egyházunk nagy büszkeségének, Ráth Mátyás győri lelkésznek, az első magyar nyelvű újság megindítójának életét. Ezt az értékes életet minden betű-szerető evangélikus embernek ismernie kell. A füzet tartalma rövidített formában ez év nyarán a rádióban is elhangzott. A szép füzet ára: 40 fillér. Másik Kuszák-féle kiadványunk címe: Szülő és gyermek. 63 A visszatérő magyar parlamenter találkozik a magyar csapattal. oldalas nagyobb lélegzetű írás. Ha tartalmát egy mondatba akarnánk összesűríteni, ezt mondhatnánk: Harc a gyermekért. A könyvecske 12, szinte izgalmas fejezeten keresztül tanít, sürget, sarkal a jövő reménysége, a magyar gyermek iránti nagyobb felelősségre. Édesapák, édesanyák, olvassátok! Ára 60 fillér. Mindkettő megrendelhető lapunk kiadóhivatalában. Remél jük, nem lesz család, amely a Harangszónak e két legújabb kiadványát meg nem szerezné. Apró történeteit. így várialt minkéi. Ravasz László püspök mondja el a szülőföldjéről való emlékezéseiben, hogy 1919 áldozócsütörtökén a falujában prédikált erős hatósági és csendőri felügyelet mellett hirdetve az igét. A templomozás végeztével egy öreg magyar odalépett hozzá és azt mondta a püspöknek: Mindent megértettünk, mindent tudunk, csak azt tessék megmondani, hogy aratás előtt jön Horthy Miklós, vagy aratás után? így vették át a koloxsvárl egyetemet. Érdekes külsőségek között vették át annak idején a románok a kolozsvári egyetemet, a magyar szellemnek ezt a végvárát. Egy román ezredes ment be katonái élén Ápáthy István rektorhoz, akit fölszólított az épület átadására. Apáthy jegyzőkönyvbe vetette, hogy csak az erőszaknak alkalmazására tett eleget a felhívásnak, majd e szavak kíséretében nyújtotta át az ezredesnek az egyetem kulcsait: — A kulcsokat átadhatom — de a tudományt nem ... OLVASSUK A BIBLIÁT Mi a válaszunk az Isten nagyságos dolgaiért ? Szeptember 22. Csodálkozva tekintünk az Orra. Lukács 5, 26. A gutaütött meggyógyításának a szemtanúi ezt a nyilatkozatot tették: Bizony csoda dolgokat láttunk ma. Elhagyja-e a mi ajkainkat is ilyen bizonyságtevés? Mi a nagy dolgok mellett is közömbösen állunk meg. Nem tudunk, vagy nem akarunk csodálkozni. Pedig Isten nemcsak a múltban, hanem most is tesz csodát. Csak a mi hitünk lett gyarló és silány. Vakok lettünk lelkileg s ezért nem tekintünk csodálkozva az Úrra. Azért engedjük, hogy lelkünk csak merüljön el a csodálkozásba és az álmélkodásba s akkor igazán megismerjük, hogy milyen nagy dolgokat cselekedett az Úr. Szeptember 23. Istenben örvendez a lelkünk. Ezsaiás 61, 10. A próféta örvendezve való örvendezésről s újból való örömről beszél, örül a lelkünk az áldásnak, hogy van mindennapi kenyerünk, egészségünk. De milyen nagy dolgot cselekedett velünk az Ür, hogy ujjongó öröm rá a válaszunk? A szentige azt mondja, hogy az üdvnek ruháival öltöztetett fel minket az Ür. Levette bűneink szennyes öltözetét s megmosott a Krisztus vérével. De körülvett az igazság palástjával is, hogy az üdvösség ruháit ne érje szenny és bűn. Ha örömet érzünk akkor, mikor testünk jólétéről gondoskodik az Ür, hogy ne örvendezne a lelkünk, mikor nagyobb dolgot cselekszik az Isten: Az üdv ruháival öltöztet fel. Szeptember 24. Magasztalva dicsérjük szent nevét. 106. zsoltár 1. Istent magasztalja a természet is. Harmatcsöpp, virágszál, madárdal dicséri Alkotóját. Csak az ember maradna néma, szótalan? Isten kegyelme örökkévaló, azt a mi magasztalásunk nem befolyásolhatja. De mikor áldjuk Isten szent nevét és magasztaljuk Öt, akkor voltaképen mi leszünk gazdagabbak, mert Istenhez közeledünk s Véle jutunk közösségbe. Magasztalva áldjuk az Istent, mert ő jó,
