Harangszó, 1940

1940-06-23 / 25. szám

1940. Junius 23. 25 szám. Alapítottál KAPI BÉLA 1910-ban L.ap tulajdonos: Dunántúli Luther-3zflvet8ég. Megjelenik minden vasárnap. 31. évfolyam. Ingyan molléklat tanét alatt kéthatankénf a KIS HARANQSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek ónhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. Erő* vár a ml Intenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha 6 velünk, ki tlleaiak? Az Or a ml oltalmuakl A Hárulni •■«rk.aiti-kltdóhlTtUla GYŐR II., Petöíi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla: 30,626. Látván pedig ezt Simon Péter, Jézus­nak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram! Lukács, 5, 8. Péter ismerte már Jézust egy ideje. Testvére, András lent, a Jordán partján találkozott Jézussal és eljutott a benne való hitre. S András a testvérét, Simont azonmód'magával vitte Jézushoz. És Simon attól a naptól fogva hűségesen követte Jézust, hogy hallhassa hatalmas tanítását és láthassa csodáit. Ma is hallotta Jézus beszédét. Még a csónakját is átengedte Jézusnak, hogy, mint egy szószékről, abból tanítsa a sokaságot. A beszéd végeztével azt parancsolta Jézus, hogy Péter evezzen ki a mélyre és vesse ki a hálót. Péter kész volt reá. Mint tapasztalt halász azonban nem állhatta meg, hogy ne figyelmeztesse Jézust ennek a próbálkozásnak a lehetetlen voltára. Hiszen egész éjszaka vesződtek már és semmit sem fogtak. Hogy világos nappal fogjanak valamit, arra semmi remény­ség sem volt. Kivált künn a mély vízben. Péter azonban olyan bizalomra gerjedt Jézus iránt, hogy mindazonáltal kész volt megtenni azt, amit neki parancsolt. Odaült az evező mellé ezzel az alázatos és erős hitű szóval: „...a te parancsola­todra levetem a hálót“. S Jézus ekkor megcselekedte a nagy csodát Péterrel. Nem a nagy halfogás volt ez a csoda. Hatalmas cselekedet volt az is. Ilyet cselekedni azonban már többször látta Péter Jézust. Nem, Jézus Péter belső világában cselekedett csodát, amikor megláttatta vele a maga bűnét. Péter ezt még soha nem látta azelőtt. Olyan irtózat fogta el, hogy odavetette magát Jézus lábai elé és elmondta élete legnehezebb imádságát: „Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!“ Soha nem volt még olyan szüksége Jézusra, mint most. De látta a maga bűnét és tiltakoznia kel­lett az ellen, hogy Jézus továbbra is ott maradjon vele a csónakban. Jézus azonban fölemelte és így szólt: Ne félj, Simon! Nem megyek el! Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. Még mindig vannak emberek, akik nem ismerik a falut és azt gondolják, hogy falun, legalább is reggel, csendes a vasárnap. Ezek az emberek azt képzelik, hogy vasárnapokon meghosszabbítják az emberek a szombat éjjelt és úgy pihenhetik ki az előző hét­nek fáradalmait. Nem kelnek ko­rán, hanem kényelmesen elvégzik a házi munkát és csak annyira igyekeznek, hogy az istentisztelet­ről el ne késsenek. Talán még olyanok is akadnak, akik azt tételezik fel a falusi em­berről, hogy csak azzal teheti hangossá a vasárnapot, hogy a bicskanyitogató-vinkó gőzétől vé­gig dalolja a falut. Hála a jó Is­tennek, nótaszótól mindig ritkáb­ban lesz hangos a vasárnap, hacsak a bevonulok nem mennek nótázva az állomásra. Hangos a falusi vasárnap, mert korán reggel levente ifjaink men­nek a gyakorlatra. Otthon kap­kodva elvégzik a legszükségesebb munkát és köznapi öltözetben gyü­lekeznek a trombitaszóra. Sokszor úgy sajnálom őket, amint fárad­tan ballagnak. A járásuk csak ak­kor lesz gyorsabb, amikor jönnek haza a gyakorlótérről, mert a nagyobbak számára kezdődik a vasárnap. Csapatuk széthúz a falu utcáin, csak a kisebbek ballagnak lassabban játszadozva és lépked­nek fáradtan, mint az öregek, mert nekik még most sem lesz vasárnap! Otthon várja őket az üres jászolhozkÁH^^íilloísereg, hogy megszabííítsáK 6k€t4?2jb§á­( flEPOAMÄTUS FŐISKOLA ) gukból. Egyszercsak megszólalnak a csengők és kolompok, terelik ki az állatokat a legelőre. Éhes pász­torgyermekek ballagnak utánuk és kezükből fogyasztják el azt a reggelit, amivel nem ülhetnek asz­tal mellé, hogy családi körben reg­gelizhetnének. Hangos a falu vasárnap azért is, mert felnőtt emberek már jóidő­ben sietnek ki a mezőre, hogy foly­tassák a szombateste abbahagyott munkát a saját földjükön, vagy könyörülő szeretettel segítségére legyenek annak az embertársuk­nak, aki nem kaszát, vagy kapát, hanem fegyvert szorongat a ke­zében, hogy védje a hazát. Milyen más lenne a magyar élet, ha nem­csak ilyenkor mozdulna meg a magyar szív! Hogyan tudunk most A nagy csoda. Hangos a vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom