Harangszó, 1939

1939-01-29 / 5. szám

36. HARANGSZŐ 1939. január 29. késze: Mikula Zoltán; ig. kántor taní­tója: Zoller Sámuel; második tanerő: Vietórisz Erzsébet. Lekenyén: ig. tanító: ifj. Bartal De­zső, ő a kántor is; felügyelő: Beke László vasúti állomásfőnök. Mellétében: felügyelő: Szent-Ivány József földbirtokos, a nemzeti párt meg­szervező volt országos elnöke és képvi­selője; iskolája községi, kántor és val­lástanító: Schvirián János. özörényben jelenleg felügyelő nincs, ig. kántortanító: id. Bartal Dezső. Kultúr- és vallásosintézmények az anyagyülekezetben: fiúk Magyar Kultúr Egylete, Bibliakör, vezető: a lelkész. A kultúrkörnek van olvasó szobája, könyv­tára, színpada, ez utóbbin nagyon sok népszínművet, színművet adtunk elő, egyházi jótékonycélra. Volt énekkar fér­fikar, de ez megszűnt. Ezek az egyletek tartották össze 20 éven át a magyarsá­got, faji öntudatra nevelték a népet, a Bibliakör és a Leánykor pedig a vallási öntudatot ébresztette s tartotta fenn éveken át. Nagy segítségünkre volt ez utóbbiban Szentistványi Magda misszio­nárius testvér Kassáról, aki évente vé­gigjárta, ellenszolgáltatást nem várván a lelkésszel az összes falvainkat, jó és rossz időben egyaránt, Isten országa építésén fáradozván! Ugyancsak dicsé­ret és elismerés illeti a beretkei refor­mátus testvért, ki pozitív hitben erősen állván Bibliakörünkben áldásosán műkö­dött s felváltva a helyi evangélikus lel­késszel magyarázta az írást. Felekezeti béke tekintetében elölj ár­tunk, római katolikus magyar felebará­tainkkal jóban voltunk, hiszen mind mind magyarok voltunk vagyunk és le­szünk is. Zoller Sámuel ig. tanító az énekkart szervezte, vezette, ő volt a szervezője s ma is igazgatója a tűzoltó testületnek. Gyönyörű diadalkaput készíttetett a tűzoltók s nemzeti párti embereinkkel. Lekenyén is van kultúrkör, van szép új terme, színpada, teljesen új evangé­likus iskolája. Van kórusa, melyet s a színdarabok betanítását ifj. Bartal Dezső tanító vezette. Mellétén áz evangélikus kórust, mely temetéseken szépen szerepel, Schvirián János községi tanító tanította, szervezte s vezeti. Özörényben id. Bartal Dezső különö­sen a méhészet terén tűnt ki s cikkeket írt a gyakorlati Méhészbe. Az iskolát itt is rendbe hoztuk, átalakítottuk. Ez különben gróf Andrássy Dénes adomá­nya folytán létesült egykoron. — Misz- sziós napokat itt s a filiákon Smid Lehel és Máger Béla kartársakkal tartottam! Gömörpanyiton két tanerős az isko­la, melyet nagy anyagi áldozattal tel­jesen újjá építettünk, új lett működé­sem alatt a tanítói s átjavított a lelké- szi lak is. Beszereztünk a két háborúba elvitt harang helyébe 2 újat, a hősök emlék­tábláját a templomba falaztattuk be, ez főleg a kórus és Zoller tanító érdeme, s legutóbb, 1938. nyarán ide került egy­kori megdicsőült elődöm: Bugány Mik­lós lelkész emléktáblája is, ki hitéért gályarabságot szenvedett! Ej utóbbi ün­nepély itt helyben nagy evangélikus nap manifesztálásával volt egybekapcsolva. öt évvel ezelőtt itt volt a felvidéki összes magyar evangélikus egyházak nagy Leánykonferenciája, melyet Cho­ván Sándor csetneki kartárs és Hellét János volt főesperesünk vezetett. Anyagiakban legyengült az egyház. Sokan a munkanélküliségekben nagyon elszegényedtek, voltak kommunistáink is. A kommun romboló hatása itt is érez­hető volt! Volt! Majd másként lesz ezu­tán, mert a mi államunk a valláserköl- csiséget anyagilag is támogatja. A hamis demokrácia csak az uralomra vágyó cse­heknek volt jó! Mikula Zoltán. lelkész. Ingyen megRUldfiilc a múlt számunk „Kártya" című ér­tékes cikkét négy oldalas különle- nyomatban bármely mennyiségben mindazoknak, akik portóra bélyeg­ben 20 fillért beküldenek. Szolgálatot akarunk teljesíteni azzal, hogy ezt a röpiratot áldoza­tok árán is díjmentesen felajánljuk. Hisszük, hogy minden gyüleke­zet él az alkalommal és 20 filléres bélyeg beküldésével megrendeli in­gyenes terjesztésre e hasznos és díjmentes kiadványunkat. NEKEM NINCS TÖBBÉ TERVEM ÖNMAGÁMMAL Nekem nincs többé tervem önmagommal, Reáhagyom már. .. hadd tervezzen Ö Saját tervrajzon nem építek többé, Hadd építsen csak a nagy Tervező! Hány tervrajzot rontottam el hiába Mindig volt rajta kifogás, hiány ! Vonalaim kuszáltan ágazódták, Mert legtöbbnél rossz volt az irány.. .! Nékem nincs többé álmom önmagommal, Ő volna álmom . . . egyedül csak Ő! De hiszen Ő nem más, mint szent Valóság, Szerelmem Hozzá napról-napra nő! Míg érettem meggyötört szent alakját Hitkarjaimmal forrón átfonom, Nékem nincs álmom... nincsen, hogy lehetne? Hisz szent Való az, melyről álmodom. .. / Nékem nincs többé vágyam önmagommal, Hisz Benne fut már össze a cél, 8 a vágy, A régiek megszűntek . .. mert a lelkem Szent űjulásra adta át magát! Mi hát a vágy Krisztusról nem beszélve ...? És rajta kívül . . . hol lehetne vágy. ...? Vágy és Krisztus.. . eggyé fórt ez a két szó, S a telkemet csak együtt hatja át! Nékem nincs többé vágyam, tervem, álmom Nincs többé tőle elválasztva ... nincs ...! A szent szabadság visz föl égi szárnyon, Rablelkemről lehull a vasbilincs! Nékem nincs többé vágyam, tervem, álmom, Nem von már dicsfényt önfejem fölé, Mert szivemben fut össze mind a három . . . 3 szívemmel együtt minden ... az övé...! Haluszka Rózsa. Isméi megindul a ■ íerfesxtés. I A Harangszó immár évek ótaW minden esztendőben útnak indít jam a maga terjesztőit, akik hazánkM evangélikus családainak felkínáljákm a lapot. I Ezidén a Felvidék hazatért részén I indul meg a terjesztés. # Ezévi terjesztőnk Endreffy Zol-1 tán felvidéki segédlelkész, Endreffym János pozsonyi lelkészünk fia. I Munkáját január 24.-én kezdteW Somorján s gyüIekezetről-gyüIeke-M zetre halad kelet felé Munkácsig. I Meglátogat minden evangélikus I családot, előfizetőket gyűjt és val-1 lásos iratokat terjeszt. 1 Endreffy Zoltán segédlelkész-ter-1 jesztőnket és szolgálatát szeretettel I ajánljuk felvidéki lelkészeink, tani-1 tőink és evangélikus családaink sze-1 retetébe. I A hittéritésí munka ■ erőforrásai. I (A misszióegyesűlet 30 éves évfordulójára). a Országos evangélikus misszióegyesü- I létünk ezévi február 2.-án emlékezik I meg alapításának 30. évfordulójáról. 2 Mi indított bennünket 30 év előtt az I egyesület megalapítására? Kétségtelenül I és első sorban az egyház Urának nagy I és kötelező misszióparancsa: Menjetek I el, prédikáljatok és kereszteljetek! Azu- I tán a pogány népek nagy lelki és testi I nyomora, ami segítségért kiált az egek- R be. Továbbá a hála azon drága kincsért, R amellyel az Ur szent evangéliumában ér- I demtelenül oly gazdagon megajándéko- 1 zott bennünket s amely kincset úgy I gyümölcsöztetjük legjobban, ha elvisz- I szűk azokhoz is és szétosztjuk azok kő- I zött, akik eddig nélkülözték. De mind- I ezt csak úgy tehetjük meg eredménye- 1 sen, ha a hittérítés érdekében céltuda- t tosan munkálkodni akaró s érte áldoz- B ni és imádkozni tudó híveket egy nagy I lelki közösségbe szerveztünk be s egye- ft sületbe tömörítjük. Mert ezek és csakis I ezek képezik az evangélikus hittérítési I munka erőforrásait. i De hát voltak-e ilyen hívek egyhá- I zunkban az országos evangélikus misz- f szióegyesület megalapítása előtt? Vol- I tak bizony, amit a következő kiszakított I megható és felemelő esetek igazolnak: I Boldog emlékű Geduly Henrik volt I tiezakerületi püspök 1899-ben, akkor I mint nyíregyházi lelkész ezeket írta I hozzám, mint a „Külmisszió“ című lap I szerkesztőjéhez: „Vízkeréssfti beszédem- I ben felhívtam a gyülekezetét adakozás- I ra a lipcsei evangélikus misszióra. Be- I szédem hatása alatt egy igen szegény, I sok gyermekkel megáldott földmíves, I névszerint Barta Mihály régen megtaka- E rított 20 forintocskáját elhozta hozzám, I hogy azt az evangélikus egyház kül- I missziói céljaira fordítsuk.“ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom