Harangszó, 1939
1939-01-29 / 5. szám
36. HARANGSZŐ 1939. január 29. késze: Mikula Zoltán; ig. kántor tanítója: Zoller Sámuel; második tanerő: Vietórisz Erzsébet. Lekenyén: ig. tanító: ifj. Bartal Dezső, ő a kántor is; felügyelő: Beke László vasúti állomásfőnök. Mellétében: felügyelő: Szent-Ivány József földbirtokos, a nemzeti párt megszervező volt országos elnöke és képviselője; iskolája községi, kántor és vallástanító: Schvirián János. özörényben jelenleg felügyelő nincs, ig. kántortanító: id. Bartal Dezső. Kultúr- és vallásosintézmények az anyagyülekezetben: fiúk Magyar Kultúr Egylete, Bibliakör, vezető: a lelkész. A kultúrkörnek van olvasó szobája, könyvtára, színpada, ez utóbbin nagyon sok népszínművet, színművet adtunk elő, egyházi jótékonycélra. Volt énekkar férfikar, de ez megszűnt. Ezek az egyletek tartották össze 20 éven át a magyarságot, faji öntudatra nevelték a népet, a Bibliakör és a Leánykor pedig a vallási öntudatot ébresztette s tartotta fenn éveken át. Nagy segítségünkre volt ez utóbbiban Szentistványi Magda misszionárius testvér Kassáról, aki évente végigjárta, ellenszolgáltatást nem várván a lelkésszel az összes falvainkat, jó és rossz időben egyaránt, Isten országa építésén fáradozván! Ugyancsak dicséret és elismerés illeti a beretkei református testvért, ki pozitív hitben erősen állván Bibliakörünkben áldásosán működött s felváltva a helyi evangélikus lelkésszel magyarázta az írást. Felekezeti béke tekintetében elölj ártunk, római katolikus magyar felebarátainkkal jóban voltunk, hiszen mind mind magyarok voltunk vagyunk és leszünk is. Zoller Sámuel ig. tanító az énekkart szervezte, vezette, ő volt a szervezője s ma is igazgatója a tűzoltó testületnek. Gyönyörű diadalkaput készíttetett a tűzoltók s nemzeti párti embereinkkel. Lekenyén is van kultúrkör, van szép új terme, színpada, teljesen új evangélikus iskolája. Van kórusa, melyet s a színdarabok betanítását ifj. Bartal Dezső tanító vezette. Mellétén áz evangélikus kórust, mely temetéseken szépen szerepel, Schvirián János községi tanító tanította, szervezte s vezeti. Özörényben id. Bartal Dezső különösen a méhészet terén tűnt ki s cikkeket írt a gyakorlati Méhészbe. Az iskolát itt is rendbe hoztuk, átalakítottuk. Ez különben gróf Andrássy Dénes adománya folytán létesült egykoron. — Misz- sziós napokat itt s a filiákon Smid Lehel és Máger Béla kartársakkal tartottam! Gömörpanyiton két tanerős az iskola, melyet nagy anyagi áldozattal teljesen újjá építettünk, új lett működésem alatt a tanítói s átjavított a lelké- szi lak is. Beszereztünk a két háborúba elvitt harang helyébe 2 újat, a hősök emléktábláját a templomba falaztattuk be, ez főleg a kórus és Zoller tanító érdeme, s legutóbb, 1938. nyarán ide került egykori megdicsőült elődöm: Bugány Miklós lelkész emléktáblája is, ki hitéért gályarabságot szenvedett! Ej utóbbi ünnepély itt helyben nagy evangélikus nap manifesztálásával volt egybekapcsolva. öt évvel ezelőtt itt volt a felvidéki összes magyar evangélikus egyházak nagy Leánykonferenciája, melyet Chován Sándor csetneki kartárs és Hellét János volt főesperesünk vezetett. Anyagiakban legyengült az egyház. Sokan a munkanélküliségekben nagyon elszegényedtek, voltak kommunistáink is. A kommun romboló hatása itt is érezhető volt! Volt! Majd másként lesz ezután, mert a mi államunk a valláserköl- csiséget anyagilag is támogatja. A hamis demokrácia csak az uralomra vágyó cseheknek volt jó! Mikula Zoltán. lelkész. Ingyen megRUldfiilc a múlt számunk „Kártya" című értékes cikkét négy oldalas különle- nyomatban bármely mennyiségben mindazoknak, akik portóra bélyegben 20 fillért beküldenek. Szolgálatot akarunk teljesíteni azzal, hogy ezt a röpiratot áldozatok árán is díjmentesen felajánljuk. Hisszük, hogy minden gyülekezet él az alkalommal és 20 filléres bélyeg beküldésével megrendeli ingyenes terjesztésre e hasznos és díjmentes kiadványunkat. NEKEM NINCS TÖBBÉ TERVEM ÖNMAGÁMMAL Nekem nincs többé tervem önmagommal, Reáhagyom már. .. hadd tervezzen Ö Saját tervrajzon nem építek többé, Hadd építsen csak a nagy Tervező! Hány tervrajzot rontottam el hiába Mindig volt rajta kifogás, hiány ! Vonalaim kuszáltan ágazódták, Mert legtöbbnél rossz volt az irány.. .! Nékem nincs többé álmom önmagommal, Ő volna álmom . . . egyedül csak Ő! De hiszen Ő nem más, mint szent Valóság, Szerelmem Hozzá napról-napra nő! Míg érettem meggyötört szent alakját Hitkarjaimmal forrón átfonom, Nékem nincs álmom... nincsen, hogy lehetne? Hisz szent Való az, melyről álmodom. .. / Nékem nincs többé vágyam önmagommal, Hisz Benne fut már össze a cél, 8 a vágy, A régiek megszűntek . .. mert a lelkem Szent űjulásra adta át magát! Mi hát a vágy Krisztusról nem beszélve ...? És rajta kívül . . . hol lehetne vágy. ...? Vágy és Krisztus.. . eggyé fórt ez a két szó, S a telkemet csak együtt hatja át! Nékem nincs többé vágyam, tervem, álmom Nincs többé tőle elválasztva ... nincs ...! A szent szabadság visz föl égi szárnyon, Rablelkemről lehull a vasbilincs! Nékem nincs többé vágyam, tervem, álmom, Nem von már dicsfényt önfejem fölé, Mert szivemben fut össze mind a három . . . 3 szívemmel együtt minden ... az övé...! Haluszka Rózsa. Isméi megindul a ■ íerfesxtés. I A Harangszó immár évek ótaW minden esztendőben útnak indít jam a maga terjesztőit, akik hazánkM evangélikus családainak felkínáljákm a lapot. I Ezidén a Felvidék hazatért részén I indul meg a terjesztés. # Ezévi terjesztőnk Endreffy Zol-1 tán felvidéki segédlelkész, Endreffym János pozsonyi lelkészünk fia. I Munkáját január 24.-én kezdteW Somorján s gyüIekezetről-gyüIeke-M zetre halad kelet felé Munkácsig. I Meglátogat minden evangélikus I családot, előfizetőket gyűjt és val-1 lásos iratokat terjeszt. 1 Endreffy Zoltán segédlelkész-ter-1 jesztőnket és szolgálatát szeretettel I ajánljuk felvidéki lelkészeink, tani-1 tőink és evangélikus családaink sze-1 retetébe. I A hittéritésí munka ■ erőforrásai. I (A misszióegyesűlet 30 éves évfordulójára). a Országos evangélikus misszióegyesü- I létünk ezévi február 2.-án emlékezik I meg alapításának 30. évfordulójáról. 2 Mi indított bennünket 30 év előtt az I egyesület megalapítására? Kétségtelenül I és első sorban az egyház Urának nagy I és kötelező misszióparancsa: Menjetek I el, prédikáljatok és kereszteljetek! Azu- I tán a pogány népek nagy lelki és testi I nyomora, ami segítségért kiált az egek- R be. Továbbá a hála azon drága kincsért, R amellyel az Ur szent evangéliumában ér- I demtelenül oly gazdagon megajándéko- 1 zott bennünket s amely kincset úgy I gyümölcsöztetjük legjobban, ha elvisz- I szűk azokhoz is és szétosztjuk azok kő- I zött, akik eddig nélkülözték. De mind- I ezt csak úgy tehetjük meg eredménye- 1 sen, ha a hittérítés érdekében céltuda- t tosan munkálkodni akaró s érte áldoz- B ni és imádkozni tudó híveket egy nagy I lelki közösségbe szerveztünk be s egye- ft sületbe tömörítjük. Mert ezek és csakis I ezek képezik az evangélikus hittérítési I munka erőforrásait. i De hát voltak-e ilyen hívek egyhá- I zunkban az országos evangélikus misz- f szióegyesület megalapítása előtt? Vol- I tak bizony, amit a következő kiszakított I megható és felemelő esetek igazolnak: I Boldog emlékű Geduly Henrik volt I tiezakerületi püspök 1899-ben, akkor I mint nyíregyházi lelkész ezeket írta I hozzám, mint a „Külmisszió“ című lap I szerkesztőjéhez: „Vízkeréssfti beszédem- I ben felhívtam a gyülekezetét adakozás- I ra a lipcsei evangélikus misszióra. Be- I szédem hatása alatt egy igen szegény, I sok gyermekkel megáldott földmíves, I névszerint Barta Mihály régen megtaka- E rított 20 forintocskáját elhozta hozzám, I hogy azt az evangélikus egyház kül- I missziói céljaira fordítsuk.“ j
