Harangszó, 1939
1939-11-12 / 45. szám
193d november l2. 45. szám. Alapította: KAPI BÉLA 19lO-lMI>. Laptuiajdonoa: Dunántúli Luthar-8zövatség. Magjalanik minden vtsárnap. Iniytn mtlliklit tanti alatt ■éthatanUnf a KIS HARANQSZŰ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek enhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. 30. évfolyam. HARANGSZÚ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a ml oltalmunk! A Haxangnó ■nrkautt-klaűóhlTAtale 6 Y 6 R Petőfi-lét 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre x doll&j; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszáinla : 30,628. Nehézségek bibliaolvasás közben. Talán nincs bibliaolvasó, akinek ne támadtak volna már nehézségei bibliaolvasás közben. Gyáva ember az, aki az első nehézség láttára becsapja a Bibliát. Valaki azt mondotta: Mikor a Bibliát olvasom úgy teszek, mint mikor halat eszem. A halban is van csont. De azért nem szórom el az egész halat, hanem a puha részeket elfogyasztom, a csontot pedig szépen a tányér szélére rakom. Egy kételkedő Moodynak, a világhírű evangelizátornak nehéz bibliai verset mutatott és így szólt: „Na Moody, ezzel mit csinál?“ „Semmit sem csinálok vele!“ — hangzott a felelet. „Dehát hogyan érti?“ „Nem értem“ — válaszolt a kérdezett. „Akkor hogyan magyarázza?“ „Nem magyarázom!“ „Mégis mit csinál vele?“ „Nem csinálok semmit!“ „Úgy-e hogy nem hiszi?“ „De igen, hinni hiszem!“ — válaszolt meggyőződéssel a nagy keresztyén férfiú. A bibliaolvasás közben támadó nehézségek különféle természetűek. Leggyakoribbak: 1. A kezdet nehézségei. 2. A nyelvi nehézségek. 3. A bűn nehézségei. 4. Botránkozások. 5. Látszólagos ellentétek. * 1. A kezdet nehézségei. Minden kezdet nehéz. A Bibliában sok lélek számára szokatlan, új világ kapuja tárul fel. Baj az is, hogy a kezdő bibliaolvasónak nincs bibliaismerete. Holott tudvalevő, hogy egyik szent- írási hely segít a másik megértésében. Imádkozzál a Szentlélek világosságáért! Az vezet lépésről-lépésre. Elvezet „minden igazságra!“ (János 16, 13.) 2. Nyelvi nehézségek. A Biblia egyes homályos helyei a fordítás tökéletlenségére vezethetők vissza. Tudvalevő, hogy a Bibliát nem magyarul, hanem az ószövetséget héberül, az újszövetséget pedig görögül írták. Legcélravezetőbb, ha valaki az eredeti nyelvekre megy vissza. Persze ez rendszerint csak lelkészek kiváltsága. Sokszor már az is eloszlatja a homályt, ha a különféle fordításokat összeveted. 3. A bűn nehézségei. A Biblia megértésének legfőbb akadálya a bennünk lakozó bűn, amely ellene szegül Isten igéjének. Egy bölcs anya következőket jegyezte be leánya Bibliájába: „Vagy ez a könyv fog téged visszatartani a bűntől, vagy a bűn fog visszatartani, ennek a könyvnek olvasásától!“ Már Ágoston egyházi atya megmondotta: „A Biblia homályos helyei, szívünk homályos helyeitől származnak.“ „Szemeink annyira látnak az írásban, amennyire meghalnak a világnak.“ Egy hívő kereskedő a Biblia olvasására hívja fel kereskedő társát. „Hiába olvasom, nem tudom megérteni!“ — szól emez. „Mi az, amit nem ért?“ — kérdi a hívő keresztyén. „Egyáltalán semmit sem értek!“ — hangzik a felelet. „Nos én mutatok önnek egy olyan verset, melyet könnyen meg lehet érteni“ — szól a hívő kereskedő, azzal előveszi Bibliáját és rámutat II. Mózes 20, 25. versre: „Ne lopj!” „Látja barátom — szól — ezt a verset igen könnyen meg lehet érteni s ha ezt megtartotta, majd megérti a többit is!“ 4. A botránkozások. Ismertem embereket, akiknek bibliaolvasása azon szenvedett hajótörést, hogy beleütköztek valamelyik igébe. Az az ige lett számukra a botránkozás kősziklája, amelyen egész keresztyén életök hajója megfeneklett. Egy fiatal ember, evangélikus főúri család sarja bibliaolvasóvá lesz. De beleütközik Róma 9, 15. versébe, félretolja a Bibliát és visszacsúszik e világ bűneibe. Nem olvasom a Bibliát, mert erkölcstelenségek vannak benne! Még kevésbbé adom gyermekem kezébe! — mondják mások. Együgyü szülő! A gyermekek már iskolás korban a nemi élet titkairól csevegnek. Persze csak amikor „egymás között“ vannak. Tény, hogy a Biblia nem kendőzi el, hanem nevén nevezi a bűnt. Azonban mindig elítéli. Az „élet könyve“ abban az értelemben is, hogy a való életet tükrözi vissza. Egyébként ezek az úgynevezett „erkölcstelenségek“, a Biblia anyagának talán egy százalékát sem teszik ki. Nem oktalanság-e emiatt elvetni a többi kilencvenkilenc százalékot?! Nevetséges, hogy rendszerint azok találják erkölcstelennek a Bibliát, akik regényekben, mozi filmekben, éjjeli kéjbarlangokban egyébként habzsolják az erkölcstelenséget! Azt az ótestamentomot már ideje volna elhagyni a keresztyén Szentírásból! — így bölcselkednek és botránkoznak sokan. Vájjon épeszű ember elhordhatja-e házának fundamentumát? Aligha. Egyébként az Ür Jézus igazolta az ótestamentomot és a hitelesség pecsétjét ütötte reá (Máté 5, 17—19.). A Mester hitt benne, nem helyes, ha a tanítványok Mesterök fölé akarnak emelkedni!!! Persze az ótestamentomot mindig az újtestamen- tom szemüvegén, Krisztus személyén át nézzük. III. Mózes 12, 3. versre Róm. 2, 28—29. verssel, III. Mózes 11. fejezetre Titusz 1, 15-tel felelünk.
