Harangszó, 1939
1939-09-03 / 35. szám
St). évfolyam, 1939. széptemfaer 3. 35. számé Alapította: KAPI BÉLA 1910-bsn. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan melléklat tanév alatt kéthetenként a KIS HARANGSZÓ, Beolvadt lapok : 935-ben a Jöjjetek onhozzám i938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a ml oltalmunk! A Haiancnú asaikeiitó-klaUóhlTatala GYŐR II., PetOC-tte 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P »0 fillér. Csoportos kllldéssol 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre c dollái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 Hllér. Postacsekkszámla : 30,626. Isten nem hagyja övéit. ... tudjuk, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, a békességes tűrés pedig próbatételt. Római levél 5, 3—4. Isten úgy növeli meg a hitünket, hogy megfo- gyatkoztatja. Ügy tesz, mintha tönkre akarná tenni a hitünket. Belevet mindenféle szenvedésbe s úgy meggyötör, hogy szinte kétségbe kell esnünk. Azért teszi mindezt, hogy megcsendesítsen. Ez a megcsende- sedés a türelem. Ez a türelem viszont boldog tapasztalatot szül. Mert mikor Isten megenyhül s viharmultán a nap újra kiragyog felettünk, ámulva kell szótanunk: Legyen áldott a nagy Isten, hogy megszabadultam bajomból. Isten lakozik itt, ki hitte volna, hogy ilyen kegyelmes?! Két, három, nyolc nap múlva, talán egy év múlva, talán egy óra múlva új keresztet kapunk. Gyötör a bűn, becsületünkben, javainkban, testünkben kár esik, — vagy más eféle baj ér. Megint kitör a vihar s kezdődik minden újra. De mert Isten előbb oly kegyelmesen megsegített s mi rájöttünk, hogy csak javunkra vált atyai botja, mert alkalmunk volt hozzá kiáltani és menekülni, — most immár van mivel vigasztalódnunk. Sőt dicsekszünk a háborúságban, mondván: Aki eddig annyiszor megsegített, megsegít majd most is. Ez az Isten segedelme után való szívbeli vágyakozás a reménység, amely nem szégyenül meg, mert Isten az ilyen embert minden bizonnyal megsegíti. így rejti el Isten halál alá az életet, pokol alá a mennyországot, bolondság alá a bölcseséget, bűn alá a kegyelmet. Dr. Luther Márton. ö bővelkedik kegyelemmel, Atyai szívvel van hozzád; Féld őt gyermeki félelemmel És kegyelmesen tekint rád. Bár néha kereszttel látogat, Kész segedelmével támogat: Légy csendes szívvel! Mit teszünk a Krisztus kicsinyeiért? Az Ür mondja, hogy amit megteszünk vagy meg nem teszünk eggyel az ő kicsinyei közül, azt vele cselekesszük, vagy vele mulasztottuk el. Ebben van a belmissziói munkára való elkötelezés. Krisztus azonosítja magát mindazokkal, akik egy darab kenyérre, vagy pohár vízre, vagy darab ruhára vannak rászorulva és ha ezt tőlünk, akiknek van, nem kapják meg, — akkor Krisztus úgy tekinti ezt, mintha neki nem adtuk volna. Krisztus tehát azonosítja magát a belmisszióval, még pedig azzal a belmisszióval, amely az élő igén keresztül Krisztust viszi az emberek közé, de nemcsak szavakkal, hanem cselekedettel téve róla bizonyságot. Isten gyermekei vagyunk mindnyájan a Krisztusban, de az istenfiúság- nak az emberek felé szeretetben kell megmutatkoznia. A szeretet pedig a legcselekvőbb hatalom e világon. Cselekedjünk jót kiváltképen a mi hitünk cselédeivel — int az apostol. Amikor tehát a pesti felső esperes- ség lelkészei és felügyelői elhatározták, hogy az intézményes belmisszió gyakorlására belmissziói szeretet- szövetséget alakítanak, — Krisztusnak akarnak engedelmeskedni és őt akarják szolgálni szeretetre szoruló ( REFORMÉI V kicsinyeiben. Itt is igaz, hogy ahol ketten-hárman együttvannak az Ő nevében, ott van ö is és segítségre siet. Az Ür megszerzi a szükséges anyagiakat is, ha kérjük tőle s ha alázatosan tudunk szolgálni neki. Ad indítást emberi szíveknek, hogy szolgáljanak néki. így adott indítást egy áldottlelkű lelkészárva matrónának is, Jungmann Irmának, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát a sze- retetszövetségnek adja Krisztus kicsinyeinek a szolgálatára. Régi papi család sarja, legközelebbjei: édesatyja és bátyja évtizedeken át szolgálták Isten egyházát. Régen szándékában volt már, hogy kis vagyonkáját Isten dicsőségére hagyja, de most amikor értesült, hogy intézményes belmisszió szolgálata céljából belmissziói szeretetszövetség alakult: nyomban kész volt mindenét átadni Krisztus kicsinyeinek. Magára maradt öregségében a körülötte futkározó anyátlan árvák mosolya adjon szívének békeséget és azt a boldogságot, amit csak a Krisztus szolgálata adhat. Nagy szükség van az intézményes belmisszió kiépítésére, mert a segítségre szorulók ezrei várják, hogy valahol egy kis Fúism )
