Harangszó, 1939
1939-08-20 / 34. szám
274. KARANGSfŐ egy órás istentiszteletet többen látogatnák, mint a másfél órásat. Mindenki, úgy az igehirdető, mint a hallgató igyekezzenek nagyon közel jutni egymáshoz és együtt kérni az Istent, hogy mindenkor megteljék az ö háza. Gosztola József. OLVASSUK A BIBLIÁT Jézus tanítványai. Augusztus 20. Szeretetben élnek. János 15, 12—13. 17. Jézus a szeretet parancsolatát vési tanítványai leikébe. Jól tudja ugyanis, hogy a taníválnyoknak legerősebb összetartó ereje a szeretet. A szeretet nem valami langymeleg érzés, mert legtökéletesebb példája Jézusnak irántunk való szeretete. Jézus sze- retete pedig tettekben megnyilatkozó, mentő szeretet. Ez a páratlan szeretet késztette őt halálra. Ilyen szeretetre hív fel Jézus embertársaink iránt is. Szolgáló, jó útra vezető, másokért imádkozó szeretet ez, mely Jézus szeretetéből táplálkozik. Augusztus 21. Jézus barátai. János 15, 14—15. Jézus parancsol és nékünk engedelmeskednünk kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi szolgaságban élünk. A szolgának engedelmeskednie kell akkor is, ha nem tudja ura rendelkezésének értelmét és célját. Jézus azonban nem ismeretlen dolgok iránt kíván engedelmességet, hanem mindazt tudomásul hozza, amit az Atyától hallott. Mint barátoknak, őszintén feltár mindent, azért a szeretetből fakadó engedelmességért, mellyel iránta a tanítványok viseltetnek. A tanítvány tehát nincs kétségben az ő Urának végső szándéka felől. Tudja, hogy az csak jó lehet számára. Augusztus 22. Jézus választottjai. János 15, 16. Jézus barátainak mondja tanítványait, de azért így is Uruk marad. Ez pedig abban mutatkozik, hogy Jézus választotta a tanítványokat és nem fordítva. Jézus rendelte őket az evangélium hirdetésére, Jézus mondotta nékik, hogy mit kell szólniok és miképpen kell cselekedniük. Feladatuk a gyümölcstermés. Ez a feladat pedig, látva gyengeségüket, imádságra kell hogy indítsa őket. Nem kell kétségeskedniök, mert fenséges ígéret részesei: mindazt megadja nékik Isten, amit Jézus nevében kérnek. Ez a bizonyosság ad erőt feladatuk teljesítésére. Augusztus 23. E világ gyűlöli őket. János 15, 18—21. Jézus világosan feltárja a tanítványok sorsát. E világ, vagyis a sátán uralmát elismerő, istentagadó emberiség gyűlöli a tanítványokat, amint Krisztust is gyűlölte. A tanítványok e világban élnek, de nem ebből a világból valók, mert Krisztussal vannak elszakíthatatlan közösségben. Éppen azért nem várhatnak jobb sorsot, mint Mesterük, nem gondolhatnak megbecsülésre, nyugodt életre, békés munkára, mert e világ folyton akadályt gördít eléjük. Mindezt azért cselekszi, mert nem ismeri az Istent s nem hisz a Krisztusban. Augusztus 24. Az evangélium által leleplezik a világ bűneit. János 15, 22— 25. Jézus itt nem azt mondja, hogy aki nem hallja az evangéliumot, annak nincs bűne. Pál apostol is határozottan visz- szautasítja ezt a gondolatot. (Róma 1, 18—21.) Az evangélium nélkül csak bűn van s nincs út az Atyához. Ha a világ nem hallotta volna az evangéliumot, menthetné magát. Most azonban nincs mentség számára, nincs lepel a bűnére. Az evangélium hangzik Krisztustól mind a mai napig. Nem hivatkozhatik senki sem arra, hogy nem ismeri. Az evangélium üzenete ítélet e világ bűnei felett. Augusztus 25. Bizonyságtévők. János 15, 26—27. Tulajdonképpen nem a tanítványok tesznek bizonyságot, hanem a Szentlélek, aki az Atyától és a Fiútól származik. A Szentlélek szól a tanítványok ajka által, vezeti és megvilágosítia őket. A bizonyságtevés mindig láthatatlan dolgokról történik. Nem más, mint az ige tiszta hirdetése. Az ige középpontja pedig Krisztus. A bizonyságtevás által válik el, hogy ki tartozik Istenhez és e világhoz. Kérjük Isten Szendéikét minél több bizonyságtevőért! Augusztus 26. A világ életükre tör. János 16, 1—4. Krisztus tanítványi serege az üldözés elől nem menekülhet. A világ sokszor halálra keresi. Egyszer nyílt durva hitetlenséggel támad, sokszor azonban krisztusellenes magatartását sátáni eszközökkel, Isten akaratára való hivatkozással fedezi. Ahol ez történik, ott Krisztus tanítványéinak nem szabad elfeledniük, hogy Mesterük szavai teljesednek be: „aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy istentiszteletet cselekszik“. A tanítványoknak, feltekintve a Megváltó keresztjére, készen kell lenniök a mártírhalálra. Mi Krisztus gyülekezete könyörgjünk, hogy tudjuk vállalni az első tanítványok életprogramját, tudjunk mi is valóban Jézus tanítványai lenni. Magyarósy Gyula. KARCOLATOK Isién nem ver bottal. Az egyik faluban volt egy legény, aki arról volt híres, hogy a környéken senki sem tudott úgy káromkodni, mint ő. Egyszer vásár alkalmából egy másik jó káromkodó legénnyel került össze. Baráti fogadást csináltak, hogy amelyik tíz percig megszakítás nélkül tud káromkodni, annak tíz liter bort fizetnek. — A mi legényünk győzött. Tizenöt percig megszakítás nélkül folyt belőle a káromló szó. De többet egy szót sem szólt. Megnémult. Az egyébként életerős, egészséges fiatal legény némasága intő példa arra, hogy az Isten nem ver bottal. A beszéd ajándékát Isten dicsőítésére s nem káromlásra kaptuk. SZENT VENDÉGÜNK KOPOGTAT. Az Ür Jézus bekopogtat Minden ember hajlékán; De sok ajtót zárva talál, S szívet még többet talán. Nem nyitjuk ki ajtóinkat, Nem halljuk az ö szavát, Eltöltötte rég lelkünket Szívtelenség, hiúság. Ritkán járunk a templomba, Nem hallgatjuk az igét, Nincs szívünkben már szeretet, Hit, remény és békesség. Ha nyomorgó édesanya Segítségért könyörög, Elfordítjuk orcáinkat, Vigasz nélkül hagyjuk ott. De jaj! ha baj és bánat ér, Szeretteink halálán, Oh! de hányszor felkiáltunk: Uram! Jézus! elhagytál?! Az Ür Jézus soh’sem hagy el, Mert ő mindig velünk van. Szívünk, hajlékunk ajtaján Kopogtat szakadatlan. Gulyás Jánosné. HETI KRÓNIKA 1939. augusztus 20. Gróf Csáky István külügyminiszter Salzburgban meglátogatta Ribbentrop német külügyminisztert. — A kormányzói pár a hazatért Felvidékre és Kárpát- aljára utazott. Mindenütt lelkes fogadtatásban részesült. — Mandzsúria követséget állít fel Budapesten. — Az egész német ifjúság katonai kiképzést kap. — Ciano olasz külügyminiszter Németországba utazott, ahol megbeszéléseket folytatott Ribbentrop külügyminiszterrel és Hitlerrel. A megbeszéléseknek nagy jelentőséget tulajdonítanak. A tárgyalások előterében változatlanul a dan- zingi kérdés áll. Lengyelország kész fegyverrel is megvédeni jogait. Németország pedig nem mond le Danzignak a birodalomhoz való csatolásáról. — Izmet Inonü török köztársasági elnök Isztambulban fogadta Károly román királyt. — Anglia sürgősen írásbeli szerződést köt a keleti- és délkeleteurópai államokkal. — Az angol-francia katonai bizottság Moszkvába érkezett. — Romániában több mint ezer embert megfosztottak állampolgárságától, mert megszöktek a katonai szolgálat elől. — Húsz halottja van a bukarest-nagyszebeni gyorsvonat katasztrófájának. — Mexikóban gazdag aranytelepekre bukkantak. OLVASD ÉS TERJESZD A I--------------HARANGSZÓT!
