Harangszó, 1939
1939-07-09 / 28. szám
224 HARANGSZÖ 1939, július 9. A jó Istennek az áldása legyen a magyar protestáns egyházak egyházzenei törekvésein! —= Vége =— Meghívó. A Magyar Evangélikus Misszióegyesület, valamint a „Keresztyén Igazság“ szerkesztősége 1939. augusztus 1—4. Aszódon konferenciát rendez, melyre a Misszióegyesület tagjait és barátait, a „Keresztyén Igazság“ munkatársait és olvasóit, valamint a helyi gyülekezet és egyházunk minden érdeklődő tagját testvéri szeretettel meghívjuk. A konferencia közös témája: „A gyülekezet építése." A konferencia tagiai néhány napot Isten színe előtt testvéri közösségben óhajtanak eltölteni, hogy ezáltal maguk is minél iobban beleépül ienek a keresztvén gyülekezet szent házába és az előadások, valamint a szabad megbeszélések révén gyülekezeteink eleven építő köveivé lehessenek. A konferencia augusztus 1.-én este közös áhítattal és megnyitóval kezdődik. Minden napot reggel áhítattal és bibliatanulmánnyal kezdünk és este ugyancsak áhítattal zárunk. Az előadások címe: „Gyülekezetépítés“, „Istentisztelet és prédikáció“, „Urvacsorai előkészület“, „Testvéri egvüttlét“, „Keresztyén színvallás“, „Gyülekezeti misszionáriusok“. A konferencia augusztus 4.-én este zárul. A konferenciát Aszódon a Leánynevelő Intézetben tartjuk, a konferencia tagjai ugyanott nyernek ellátást. A teljes napi étkezés (reggeli, ebéd, vacsora, kiszolgálási díj) 2.50 P naponta, a megnyitás estéjén a vacsora 1 P. A konferencia rendezési költségeire a helyszínen minden konferenciai tagtól 1 P-t kérünk. A konferencia tagjainak a Fiúinter- nátusban, valamint (korlátolt számban) gyülekezeti tagoknál biztosítunk szállást. A Fiúinternátusban elhelyezett konferenciai tagokat kérjük, hogy lepedőt, kispárnát és takarót hozzanak magukkal. A szállás ingyenes. Akik a konferencián részt óhajtanak venni, azok jelentsék be részvételüket legkésőbb július 20.-ig Rimár Jenő lelkésztestvérünknél, címe Budapest, VII., Gizella-út 28. A jelentkezésnél feltüntetendő, hogy ki milyen szállást óhajt. Amennyiben legalább 10 konferenciai tag kér kedvezményes utazásra jogosító vasúti igazolványt, akkor kedvezményes vasúti jegyet kérelmezni fogunk. Budapest keleti pályaudvarról a következő időpontban indulnak vonatok Aszódra: 14.25; 15.40; 16.33; 17.25; 18.18. A 17.25-kor induló konferenciai tagok csoportosan utaznak Aszódra és a Keleti pályaudvar III. osztályú várótermében gyülekeznek. A konferenciára vonatkozó mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál Rimár Jenő evangélikus lelkész (Budapest, VII., Gizella-u. 28.) Isten áldása legyen a konferencián, annak munkáján és tagjain. MAGYAR ARATÁS. Magyar rónák ékessége, Szívünk vágya, reménysége: Mint tavaszi rügy fakad ás, Itt van újra az aratás. Jó Istenünk nagy csodát tett, Mert a magból ím kalász lett És a kalász érett, sárga, Készen áll az aratásra... Szorgos kezek kaszát fennek, Munkájukba vígan mennek, Barna arcuk elszánt, kemény, Szivükben a hit és remény. S míg a kalászt rendre vágják, Jóvoltáért Istent áldják. A verejték, kérges tenyér, Jutalma a magyar kenyér. Drága kenyér, magyar kenyér, Mely mindennél többet megér, Rónán, völgyön, bércen, hegyen, Minden házban elég legyen. Ne legyen itt senki fukar, És ne legyen semmi ugar... Teremj bőven ősi avar, Ami magyar, legyen magyar. Bácska, Bánát, ö délvidék, Meddig kínoz még a pribék... Az ősi föld másnak terem, Magyaré a kín, gyötrelem ... De ha egyszer kaszát fogunk, S harci rendbe sorakozunk, Lesz akkor egy nagy aratás, S lesz nagy magyar feltámadás. Bencsik József. A kegyelem diadalmaskodik a bűn lelett. Pál apostol fektette le ezt az igazságot. Nem magától találta ki. önmaga átélte ezt. A római levél 5. részének 20 versében találjuk ez igéket: ahol megnövekedik. ahol elárad a bűn, ott még bőségesebb, túláradóbb lesz a kegyelem Mit jelent ez? A sátán előidézteti az ember életében a bűnt, sőt el is buktathatja az embert, a győzelem még se övé utoljára. Aki utoljára győz, az lesz az igazi győztes. A kegyelmes Isten kegyelme győzött, győz és győzni fog a bűn felett minden 'dőben. Csóválod talán a fejedet s azt mondod: én ezt nem értem. Ha nem érted, annak az az oka, mert eddig még nem tapasztaltad meg ezt a kegyelmet a saját életedben. Mert hallomásból és olvasásból is úgy-e azt tudod, hogy Istenünk ingyen kegyelméből érettem és éretted, a mi bűneinkért halálra adta az Ür Jézust. Ingyen, tehát anélkül, hogy várna tőlünk érte valamit. Kegyelemből, tehát anélkül, hogy legkisebb érdemünk is volna reá. Istenünk kegyelme a megfeszített, a feltámadott és élő Jézusban testesül meg. Ez a Jézus győzte le a sátánt, győzte le a bűnt egyszersmindenkorra. Nem kell többé félned a sátántól, ő már bukott és levert ellenfél. A bűn le van győzve, az édeni kígvó fulánkia ki van tépve. Jézusunk diadalmaskodott felette a Golgotán helyettem és helyetted. Hogyan van mégis, hogy a sátán ma is támad és a bűn is elhatalmaskodik ma is? A sátán ma még nincs megkötözve. Szabadon agitál, szervezkedik, iiieszt, mint egy ordító oroszlán vagy hizeleg, mint egy farkasbőrbe búit bárány. A sátánnak bátran ellene kell állni és akkor elfut. Bátran szemébe kell mondani: sátáni, mit akarsz már tőlem, hisz Megváltóm vérével lerótta minden bűnömet. Ha hittel feltekintek a keresztre Feszítettre, ha imádkozó hittel bele kapaszkodom Jézusom kezébe és azt soha el nem engedem életem vándor útián, akkor Uram nekem is meg fogja mutatni úiból és újból a bűn felett győzedelmeskedő kegyelmet. Gaál József. Béthelí fénysugarak. 5. Magyarok Béthelben. Pastor Jungblut bétheli lelkész két évvel ezelőtt egy névjegyzéket tett elém. Hatvanhárom magyar teológus és lelkész nevét olvashattam le a iegvzékről, akik az ő működése alatt Béthelben rö- videbb avagy hosszabb ideig szolgáltak. Szomorú szívvel állapítottam meg, hogy a 63 név közül csak 12 képviselte evangélikus egyházunkat, a többiek reformátusok voltak. Mteggyőződésem sae- rint evangélikus egyházunknak megbecsülhetetlen lelki gyarapodást jelentene, ha minden teológusa számára lehetővé, vagy kötelezővé tenné a Béthelben való szolgálatot. Mit csinálnak a magyar teológusok Béthelben? Szolgálnak. Mint „freier Hel- ferek“ (szabad ápolók) segítenek az ápolóknak a betegek gondozásában, ápolásában s közben belekapcsolódnak az ottani lelkiközösségbe. Természetes, hogy ez a munka nem haszontalan időtöltés, vagy a kíváncsiságot kielégítő szórakozás. Ez a munka a krisztusi értelemben vett szolgálat, a szolgálat minden terhével és örömével. Éppen egy levelet tartok a kezemben, amelyet egy, íelenleg Béthelben szolgáló segédlelkész testvérünk ír. Ebből a levélből idézem a következő sorokat. „Már augusztus vé- o'én járunk. Bizony már féléve, hogy Béthelben dolgozom és kimondhatatlan hálát érzek Isten iránt, aki engem ebben a szolgálatban annyiszor megerősített. Mert ebben a szolgálatban élni nem is olyan könnyű dolog. Szolgálat, szolgálat és mégegyszer is szolgálat az egész élet- orogramm. Istennek legyen újból hála, sokat tapasztaltam s az élet árnyas oldalát igazában megismertem. Pastor Dietrich mondta az egyik Brüderabenden, hogy bizony ez a szolgálat nem a napos oldala az életnek. Itt az élvezet, a szórakozás és szolgálat sohasem az én-ért, hanem mindig a másik-ért megy. Egy ilyen munkát egész életre vállalni csak azok tudnak, akik Isten különös hívását meghallották és beállottak ebbe a Brüderschaftba. Sokat tanultam tőlük. Türelmet, kitartást s a hivatás igazi értelmét. Úgy, meleg júliusi estéken, ha
