Harangszó, 1939

1939-01-15 / 3. szám

1939. január 15. HARANGSZ0 19. oldal. ló évrűl legnagyobb és legfelségesebb emlékem ez a szó: ,hazatérésVeletek együtt örültem. De szívesen lennék most Felsőszellben, hogy a helyszínen lássam saját szemeimmel a felszabadulás örö­mét! Egyszer már voltam Felsőszeliben. Szeretnék még egyszer eljutni. De hát Így is jól van. Gyönyörű innen messze északról is nézni Nagy-Magyarország hainalkeltét. Istennek legyen hála és di­csőség!" Evangelizálás. Az utóbbi hónapokban olvastuk a híreket, hogy evangélizáció volt Toka ion, Ósagárdon, Kistarcsán Domony- ban, a gyenesdiási Kapernaumban, Győ­rött, a soproni theologus otthonban, Kondoroson, Tótkomlóson, Szentétől- nyán, stb. Olvassuk, hogy a Szentlélek zengése csodálatosan betöltötte e gyülekezete két: sokan lettek uiiászületett boldog emberek, kik megtalálták Krisztust egyéni életükben is. Nap-nap után nőtt az érdeklődés az evangelizáció munkája iránt s nagy tö megek jutottak el Isten házába, kik ed­dig távolmaradtak attól. Minő belmissziói munka az evangé- lizálás? Az evangéliumnak hirdetése pa­pokon át tisztán és igazán. Isten üzene­tének közvetítése a gyülekezethez. Sziikég van-e erre, mikor minden vasárnap úgy is van igehirdetés? Oh igen, szükség van időközönkint az evangélium több napos folytatólagos hirdetésére is. hogy a gyülekezet meg­ismerje az összefüggéseket és a szokás­vallásosságból az élő hitre juthasson el az Ur kegyelméből. Jézusunk és apostolai nemcsak va­sárnap hirdették az igét, hanem tanítot­tak minden nap, alkalmas és alkalmat­lan időben, amerre csak jártak. Az ős­keresztyének nemcsak vasárnap jártak a templomba, hanem minden nap hallgat­ták az evangéliumot az Ur házában. Csel. 2. 46. Pál apostol egymás után kö­vetkező missziói útjain ismételten hir­dette Isten üzenetét ugyanazoknak a gyülekezeteknek. Külföldi evangélikusoknál régóta is­mert az evangélizációs szolgálat. A római katolikus missziós barátok járják a gyülekezeteiket és végzik na­pokon át fanatikus szolgálatukat. (Bár mindig Isten dicsőségére szolgálna!) Isten alkalmat ad magyar evangéli­kus népének, hogy ezekben a sorsdöntő időkben meghallja az evangélium élő vizeinek zuhogását, mert el akar árasz­tani minden eltikkadt szívet, hogy töb­bé soha meg ne szomjuhozz'ék. Felkínál­ja e napokban az élet tengerét: a Meg­tartót, mert a lelkek terméketlen Sza- hara-sivatagját édes gyümölcsöt termő oázissá akarja átalakítani. Istenünk alkalmat ad arra, hogy a hivő és imádságos lelkületű evangélikus népünk ne tévelyedjék a szektákhoz, hanem a mi őseink hithűségével meg­őrzött, Isten kegyelméből megtartott drága evangélikus anyaszentegyházunk- ban éljük a mi lelki életünket és ne ide­genben, hanem „ide haza": gyülekeze­tünkben készítse elő egyénenkint szá­munkra kinek-kinek a „Saulus damasz- kusi“ útját. Istenünk e csendes vérnélküli, forra­dalmi időszakban az ő magyar evan­gélikus nyájának minden elveszett bá­rányát vissza akarja vinni a „99 igaz­hoz.“ Istenünk ma az evangélizációban ugyanazt akarja végezni, mint a példá­zatbeli asszony az elveszett drachmával. (Lukács 15.) Istenünk a teljesen közö­nyös. a hit iránt érzéketlen drachma- lelkületü egyháztagokat is megakarja menteni és találkozni akar velük az evangélizálás damaszkusi útján. Hadd álljon még itt nagy Lutherünk nézete: „Éljetek Isten kegyelmével és igéjével, míg lehet. Mert tudjátok meg, hogy Isten igéje és kegyelme olyan, mint a futó zápor: Lám a zsidóknál is :árt, de eltűnt s most semmijük sin­csen. Pál áthozta Görögországba, ám onnét is tovaszállt s most nyakukon n török. Róma és a latinföld is bírta egyszer, de vége van s most rajtuk a oána. Ti se gondoljátok, hogy örökké módotok lesz benne, mert a .hálátlanság *s megvetés tovakergeti. Lásson tehát hozzá minden ép-kézláb ember, mert 'omha nénre szűk esztendő iár.“ Mit tett Luther? Evangelizálta a kö­zépkori egyházat. Isten nem azért bfzta reánk magyar »vangélikusokra és protestánsokra az Evangéliumot, hogy véka alá rejtsíik. Isten azért adta nekünk, hogy a magyar tanyákon, falvakban, városokban, tár­saságban az Evangéliumot úgy valósít­suk meg életünkben, hogy mindegyi­künk a só, a kovász, a hegyenépített város, a világ világossága feladatát a maga őrhelyén betölthesse. imádkozzunk az evangélizációk ered­ményéért! Imádkozzunk, hogy Isten Lel­ke sok gyülekezetünkben indítson el „új“ életet az evangélizáció által ebben az új esztendőben! Gaál József. „Mit akar a Rím?“ Mintegy tiz napja a főváros forgal­masabb utain a hirdetőoszlopokon 5—-6 példányban hivják fel a járókelők fi­gyelmét a sárga-zöld-piros színű szép nagy plakátok „Mit akar a „Reformá­tus Ifjúsági Mozgalom?“ címen. Azok kedvéért, akik talán a fővároson kívül sehol még ilyen plakátot nem láttak, teljes terjedelmében hadd szóljon maga a plakát. a RÍM a Felvidéken 1000 személy tábo­rozására alkalmas ifjúsági tá­bort épít, hegyek között, Isten segítségével; a RÍM Balatonszárszón 3 holdnyi tel­ken üdülőtábort épít a felvidéki nem-diák (földmíves, kereskedő, iparos, munkás) ifjúságnak, Isten segítségével; a RÍM Balatonszárszón „Felvidéki Há­zat“ épít a Soli Deó Glória Szö­vetség 3.600 négyszögöles tel­kén a felvidéki diákság számára, Isten segítségével; a RÍM 50.000 magyar énekeskönyvet ajándékoz a Felvidék Ifjúságá­nak. 50 fillér adomány ellené­ben mindenki kap 2 énekesköny­vet, egyet saját számára, egyet ajándékul küldünk nevében egy felvidéki testvérnek. Az ajándé­kozó nevét a Felvidékre küldött példányba beírjuk, a megajándé­kozottat pedig felkérjük, közölje címét az ajándékozóval. A „Ma­gyar énekeskönyv“ 50 régi ma­gyar népi éneket tartalmaz és 100.000 példányban jelenik meg, Isten segítségével; a RIM a Néprajzi Múzeum irányításá­val fiatal szakembereinkkel új­ból végigkutatja a Felvidék szel­lemi és tárgyi néphagyományá­nak minden kincsét, Isten se­gítségével; a RÍM megszervezi a felvidéki kisipar munkásait és terjeszti a felvidé­ki népművészet minden termé­két, Isten segítségével; a RIM a Felvidék visszacsatolásának emlékére felvidéki népi bútorok beszerzésére buzdít mindenkit és felvidéki népviselet viselésére szólítja fel a Soli Deo Glóriás diákokat, Isten segítségével; a RÍM az Országos Református Szere- tetszövetség felvidéki munkáját mindenben támogatja. Aggok, árvák, nyomorékok gondját ve­szi fel; a RÍM jelvény 20 fillér a Felvidék ja­vára, 100.000 jelvényt szeretnénk elterjeszteni Isten segítségével; a RÍM -nak Isten terajtad keresztül se­gít! — Jöjj és szolgálj szere­tettel!!! Amikor először megpillantottam a olakátot, őszintén örültem. Református nlakát. Második gondolatom az volt, mikor látok evangélikus plakátot ilyen tömegesen a főváros hirdető oszlopain? Nekünk is javunkra válna akármilyen nagyobbarányú megmozdúlás a vissza­csatolt evangélikus ifjúsággal karöltve, elsősorban pedig alkalmasint érettük. Lehetne például a Rim mintára nekünk is jelvényeket csináltatni. A Luther ró­zsák ára 40 fillér, a Rim jelvényeké csak 20 fillér. Meg lehetne vásároltatni a vallástanító-lelkészeken keresztül már az elemi iskolásoktól kezdve minden evan­gélikus diákkal. Talán igy el tudnánk helyezni belőle 100.000 példányt. Ma­gam személyesen megérdeklődtem, az előállítása egy jelvénynek 5 fillér. A hozam tehát 15.000 P volna, máris va­lamihez kiindulási alap. Talán a Bala­tonon mi is tudnánk a felvidékiek szá­mára s valahol a Felvidéken az alföl­diek számára valamilyen táborozási, megszállási otthont nyitni. Hosszú évek óta tervezget az Országos Luther Szö­vetség „Országos Evangélikus Nap“-ot, rendezzünk „Országos Ifjúsági Találko­zást“ most a visszacsatolás után, a ta­vaszi mezőgazdasági kiállítás idején, használva a vasúti 50%-os utazási ked­vezményt. A fővárosi s pestkörnyéki Evangélikus Ifjúsági Egyesületek, Lu­ther Márton Körök 2—3 napra vendégül láthatnának egy-egy a gyűlésen megje­lenni akaró egyesületi tagot, kiküldöt­tet. Ezeket a gondolatokat támasztotta bennem a RIM plakát. Tomcsányi László. OLVASD ÉS TERJESZD A j--------------HARANGSZÓT 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom