Harangszó, 1938

1938-03-06 / 10. szám

^Uunántui i ir-ro t. Lap rt •Kiadóhivatala PÁPA A bűn zsoldfa a halál. Irta: Szende Ernő. 8 Alig telt el vagy öt perc, egy másik alak lépett elő a fák mögül, s odament a földön fekvő emberhez. Letérdelt melléje, elővette a villany zseblámpáját s rávi­lágított a lelkész arcára. Azonnal észre vette, hogy az arc véres. A kemény ka­lap be volt horpadva s mélyen le volt szorítva az arcra. Óvatosan levette a kalapot, letette a földre s a fejet kezdte vizsgálni. Elég csúnya horpadás volt azon s abból szivárgott ki a vér. — Hála Isten nem veszélyes. A kalap felfogta az ütés erejét. Bár elég nagy a horpadás, de pár napi borogatás helyre hozza. Kihúzta a zsebkendőjét s bekötötte a sebet. Nem valami jól sikerült, de egyelőre így is jó voit. A lelkész felnyögött. Az ember az arcába világított. A lelkész felnyitotta a szemét. — Megismer nagytiszteletü úr? A lelkész öntudata kezdett visszatérni. — Maga az doktor úr? — Igen én vagyok.- — Mi történt velem? Valaki leütötte, úgy találtam itt. — Igen, kezdek rá emlékezni. — Hogy történt? ( Jöttem az úton s valaki hátulról leütött. Többről nem tudok. — Mondja nagytiszteletü úr, kikereshetem a zsebeit? — A zsebeim? Miért? Mi van nálam? — Azt hiszem, csak volt. Ami miatt leütötték, az már alig lesz önnél. Ügy hiszem megkéstem én is. — Hát mi lehet nálam? — Az a bőrtárca. — A bőrtárca? — Az, az. Arra fájt valakinek a foga. Legalább azt gon­dolom. Épp ezért szeretném átvizsgálni a zsebeit. A lelkész felült. — Nézze meg doktor úr hamar. Az orvos egy-kettőre átkutatta a zsebeket. — A tárca eltűnt. Jól gondoltam. A lelkész kétségbe esett. — Istenem rám bízták s most elvesztettem. Az orvos vigasztalni kezdte. ÖS26 iQ38. március é. A HARANGSZÓ tulajdonát Képező győri BAROSS-NYOMDA elsőrangú felszerelésé­nél fogva szépen, gyorsan és olcsón készít ufságot. Könyvet, vagy bármely nyomtatványt. — Ezen már nem segíthetünk. Majd csak előkerül vala­honnan. Fő, hogy önt nem küldte a zsivány a másvilágra. Most iparkodjunk mielőbb haza, hogy kimoshassam a sebét s rendes kötéssel lássam el. — Lesz annyi ereje, hogy talpra áll? Vagy segítségért menjek? — Ügy hiszem el bírok menni. Nem érzek fájdalmat, csak épp a fejem, roppant nehéz és irgalmatlanul zúg. — Egyenlőre ez nem baj. Kapaszkodjék belém, majd se­gítek a felkelésnél s aztán megyünk, ha lehet. Átkarolta a hóna alatt és felsegítette. A lelkész belekapaszkodott. Szédülés környékezte. — Nagyon szédülök. — Maradjon nyugton, majd elmúlik. Pár pillanat múlva a lelkész megszólalt. — Mehetünk. — Az orvos a jobb karjával átölelte a derekát, balkezé­vel megfogta a karját s lassan elindultak. Jó fél óra is eltelt, mire a faluba értek. Ott az éjjeli őrök­kel találkoztak s az orvos felszólítására az egyik segítségére jött s most már kétoldalról támogatva vezették a lelkészt. Szegény nagytiszteletü asszony kétségbe esve fogadta az urát. De az orvos megnyugtatta. — Nincs semmi komoly baj. Kérek egy lavór vizet s ken­dőket. A kért dolgok, csakhamar ott voltak egy széken. A lelkészt ágyba fektették. Az orvos kimosta a sebet s vizes ruhát borított a fejre. — Kérem szíveskedjék óránként váltani a nedves ruhát. Ez jól kiszívja a forróságot s úgy hiszem, egy-két nap múlva semmi baj sem lesz. Mindenesetre holnap délelőtt eljövök. Azzal elköszönt. * Reggel kilenckor Várkonyi Dénes ott volt a bankban s a pénztárossal tárgyalt. De az nem engedett. — Kérem a váltó megújításához a pénzt nem vehetem át. Ha ma déli tizenkét óráig nem lesz kiegyenlítve, óvatol­juk s pereljük. Várkonyi Dénes idegesen harapdálta az ajkát. — De kérem a negyedévi kamatot befizetem s aztán ... A pénztáros a szavába vágott. — Kár minden szóért. S nem is érek rá a meddő vitat­kozásra. Tessék nézni, hányán várnak itt, kiket ön tart vissza. — Dehát mit csináljak? Kihez forduljak? — Tessék befáradni a vezérigazgató úrhoz, ő rendelke­zik ez ügyben. Várkonyi elfordult. Odament egy szolgához s megkér­dezte, hogy hol van a vezérigazgató szobája. (Folytatjuk.) Testi és szellemi fogyatékosok, epi­leptikusok és egyéb ilyen betegek há­rom éves kortól, felekezeti különbség nélkül felvétetnek: Wallrabenstein-féle szeretetotthon, Budakeszi. 2—4 Pályázat zongoratanítónői állásra. A kőszegi Leányneveliőntézetben lemon­dás folytán megüresedett az internátusi zongoratanárnői állás. A részletes pályá­zati hirdetés a Hivatalos Közlöny már­cius 1.-én megjelenő számában olvasható. A pályázat március 10.-én jár le. 1—1 Templom, torony fedést, javítást N és villámhárító felszerelést,- templomok fűtését eternit-kémény­53 nyel a legolcsóbb árban vállalom. Kályháim már több templomban üzemben vannak. - Hivásra díjazás nélkül megyek. PAYR GUSZTÁV, CSORNA. MIT NYÚJT AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜ­LETEK JÓi-ÉTI EGYESÜLETE? A családban előforduló halálesetkor temet­kezési «egélyt. Kihazasitási, tanulmányi és Develtetési segélyt. Élet, nyugdíj, tűz, jég, betörés, baleset, sza­vatosság, gyár, autó biztosításainak a legolcsóbb díjtételét A tagok érdekeit a Jóléti Egyesület gondos figyelemmel Begiti eiö Evangélikus egyházát támogatja mindenki, aki a Jóléti egy-sületet felkarolja. Hívja fe1 mindé* ki a hitb-stvérek figyelmét a Jóléti Egyesületre. Felvilágosítással és tájékoztatással szolgál az egyesület központja: Budapest, IV. Hajó-utca 8-10. (Ev. bérház) Telefon: -8«-3-a8 valamint a kerületi fiókok: Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, iMiskolc, Pécs, Szeged, Székpsfehervar, Szombathely, Szoinox. Minden egyházközségben megbízottai vannak az egyesületnek Állandóan felveszünk és foglalkoztatunk megfelelő javadalmazással tagszerzőket, nőket is VIRÁGOT, 14 ©SZŐRŰT ^ legolcsóbban ÜTIXclÉ-tól csak GYŐR, Deák-u. 6. Telefon 9-46. — Aki a „ Harangszó"-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő-bizottság: Irányi Kamill, dr. Ittzés Zsigmond, Marcsek János, Németh Károly, dr. Schlitt Gyula, Szende Ernő, Szuchovszky Gyula, Túróczy Zoltán. Felelős szerkesztő és kiadó: Szabó József. Kéziratokat nem adunk vissza. Baross-nyomda, Uzsaly és Koncz. T: 7-63.

Next

/
Oldalképek
Tartalom