Harangszó, 1938
Kis harangszó
1938. október 30. KIS HARANGSZÓ 66 oldal. Október 30. Bibliavasárnap. A Biblia a legfőbb pásztor hangja, szava hű, de sokszor tévelygő, az Ő saját, de sokszor veszedelembe is jutó nyájához, tihozzátok is. Október 31. A lutheri reformáció napja. Luther, hű pásztorának, a Jézus Krisztusnak követője, Keresztelő Jánossal hűségesen mutat a nyitott Bibliából az egyetlen pásztorra, aki mégis bárány volt: Íme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit..., a te bűneidet is. Innen értjük meg Mózes küldetését és ezért adunk őérette is hálát Istennek. KIS PAJTÁSOK ZE Kis pajtások zengjen a dal indulóra, Katonásan lépjünk, ha majd üt az óra. Merre járunk erdő, mező visszhangozza: Édes hazánk, magyar hazánk nagy [lesz újra! NGJEN ,4 DAL . . . Ajkunkon magyar dal cseng indulóra, Szóljon mintha minden hangnak lelke volna Szellő szárnyon járja be a hegyet, rónát.. Zengje el a kispajtások riadóját. Eöry Dénes bácsi. Útleírás. (Dévényül Giurgiuig a Dunán Meller X -el.) Irta: Fazekas József ev. elemi iskola VIII. o. és Fazekas Sándor ev. elemi VII. o. tanuló Győr. 1937. szeptember 15.-ével kezdeni leírásomat a népviseletről, egyes történelmi dolgokról, amiket láttam és tapasztaltam. Dévény. (Devin). Dévény a régi magyar határon. A Morva folyó torkolatánál emelkedik a szikla hegysarok, melyen a régi Dévény vára terült el. A vár már teljesen romokban hever. Egyedül Árpád emlékszobrának talapzata van még meg. Ezt a szobrot a csehek megszálláskor ledöntötték, amelynek ledöntött kisebb részeit csak alacsony vízálláskor lehet a Duna medrében meglátni. Az itt hallottakat, a népmesét leírom: Dévény vára a magyarok bejövetele előtt Szvatopluk egyik rokonának, Devin asszonynak parancsnoksága alatt állt, akiről a vár nevét is kapta. De vitéz őseink a várat elfoglalták. Devint, a vár kapitányát elhurcolták, s ekkor keresztelték át a várat Dévényre, amelynek — sajnos — újabban ismét Devin a neve. Árpádot azért gyűlölték a csehek, mivel csellel foglalta el a várat. Ezért szobrát ledöntötték. (A milleneu- mi emléket.) Tovább haladva a Dunán, 20 km-re elérjük Pozsonyt. Pozsony. (Bratiszlava.) 16.-án. Pozsony régi történelmi nevezetességű város. Itt volt hajdan Mária Terézia idejében 1741. szept. 11-én a híres pozsonyi országgyűlés (életünket és vérünkét) a várban. A vár romjai még ma is megvannak. 15-én volt annyi időm, hogy megszemlélhettem közelről a fellegvárat. Ma cseh katonaság őrzi, ahova bemenni csak 1 Kc-ért lehet, ami a mi pénzünkben 19 fill.-nek felel meg. A fellegvár egy óriási négyszögalakú épület. A négy sarkán megvannak a nagy bástyatornyok A várfalakon a lőrések' még megvannak, ahol vitéz őseink a várat védték. Az egyik lőrés mellett szakítottam ezt a pár levelet, amit a lapok közé tettem. Érdekesek a vár bástyatornyai, nem egyformák; a legnagyobbik a nyugati, ebben őrizték a koronát. A másik három különböző nagyságú. Nagyon sok emlékvésést lehet látni a kősziklákban, téglában, falakban, ahol 13-as honvédeink neveiket örökítették, pl. Kovács tizedes, Szatmári szakaszvezető, Kis Gáspár és még sok egyéb kezdőbetűk. Továbbá van még a váriján mind a négy sarkon egy-egy régimintájú kőágyú, amely hirdeti a várnak régi dicsőségét. A népviselet az a városban, mint nálunk, csak a vidéki tótok viselete érdekes, hasonlít a sokác viselethez. A lakosság egyharmad része ma is magyarul beszél, a többi szlovák és német.
