Harangszó, 1938
Kis harangszó
63 oldal. KIS HA RÁNGSZ ó 1938 október 16, mindent, ami szép és jó és nemes. Ne- csak ezen a hosszú, hetekig: tartó hajóidon, hanem mindig és mindenhol, de úgy, hogy arról számot is tudjatok adni. Mert ez a fontos. Volt már olyan gyerek, aki csak annyit tudott mondani egy szép pesti utazás után: „Láttam a Dunát, ültem villamoson, voltam az állatkertben.“ — Hát, ugy-e ezért nem volt érdemes elmenni! — (A szopori gyerekek bizonyára többet tudtak volna róla mondani, sőt Írni is!) Igen, azt akarom még a lelketekre kötni. Ebből az utazásból még tanuljátok meg azt is, hogy az ilyen érdekes, szép, ritka élményeket érdemes leírni! Tudjátok hogyan? Vesztek magatoknak egy vastag füzetet. Ráírjátok: Napló. írja: Kovács Palkó. Aztán mikor olyan történt veletek, vagy olyan érdekeset láttatok, hallottatok, amit fontosnak, megörökítésre méltónak tartotok, azt megírjátok. Ebbe írjátok az aznapi dátumot is. Nem kell ám mindent megírni és főkép nem úgy. mint az egyszeri cserkész, aki minden napról csak ezt írta, hogy álmosan kelt föl, alig várta az ebédet, sok volt a munka, kevés a sunka! Hanem: emlékszem pl. mikor én kis gyerek voltam huszárok voltak nálunk a faluban; egyik tizedes a fejemre tette a csákóját s fölültetett a lovára. Sajnos, nem írtam meg, hogyan történt az egész. Milyen jó volna most olvasgatni. Egyszer meg hajnalban zivatar volt s a villám bele- \ágott a Gabnaiék házába. Sötét volt. kongattak a toronyban, villámlott, dör- gött, zuhogott az eső, én remegtem ... Most már csak ennyit tudok róla írni. Milyen érdekes lett volna, ha mindent megírtam volna akkor részletesen. Aztán láttam, amikor a világháború elején vonultak hadba a katonák. Nem írtam meg semmit, mert... nem mondta senki, hogy írjam meg. De ti ezután megfogjátok írni az ilyen eseményeket, élményeket a Naplóba ugy-e? Szépen írjátok, aztán néha mutassátok meg a tanító úrnak s a legszebbeket küldjétek el a szerkesztő-bácsinak s ő kinyomatja majd a Kis Harangszóba! így lesz? Most pedig gyorsan gyerekek, mert hamarosan indul a hajó. Beszállás! Szól a hajó kürjte s már uszunk is lefelé a Dunán! Itt vagyunk Dévénynél A Fazekas Jóskára meg a Sanyira figyeljetek jól, mert ők már ismerik a vidéket s ha magyaráznak, hallgassátok őket. Zacher Lajos tanító bácsi. (Folytatjuk.) KICSINYEK BIBLIÁJA Mózes második könyve. Október 16. — 3:14—17. Az én életemben is nem az a döntő, hogy mi minden történt velem, hanem hogy Isten mit bízott reám, mi a küldetésem. Október 17. — 4:10—12. Istennel nem lehet alkudozni, de fölösleges is, mert Isten még akkor is tud rajtam keresztül üzenni másoknak, ha én dadogok. Október 18. — 5:1—5. Az Isten ellensége nem ismer maga felett urat, még az Istent sem. Lázadással vádol, ha Istenre hallgatsz. Október 19. — 5:22—23. Nagyon sokszor úgy van, hogy az Istennek való engedelmesség eleinte még nehezebb sorba sodor bennünket. De ne csüggedjünk! Október 20. — 6:1—8. Isten az Úr. Ezen senki, még a leghatalmasabb vezér sem változtathat. Ö a magyarnak is megszabadítója. Október 21. — 6:9—13. Kislelkűség és kemény szolgálat elfásulttá teszi még az Isten népét is. A bátorhitü és Istenküldötte vezetőinkre hallgassunk csak! Október 22. — 11:1—9. Isten borzasztó ítélettel sújt az engedetlenekre, de ezt is azért teszi, hogy annál inkább megmutassa az Ö hatalmát. Csak Őbenne bízzunk hát! Október 23. — 12:1—11. Az én új életem, igazi időszámításom is ott kezdődik, amikor kiszabadított engem az Ür bűneim hatalmából. Október 24. — 12:12—13. Aki mást szeret, mint az Istent, az elpusztul. Akinek háza és szíve Istené, az megszabadul. Ez a nagypéntek. Október 25. — 12:14—20. A húsvét a mi kovásztalan kenyér-ünnepünk. Szívünkben sohasem lehet a poshasztó kovász, mert akkor hamis az ünnepünk. Ez a bűn. Október 26. — 12:21—28. Az Isten Bárányának, a Krisztusnak ünnepein nincs mit tennünk, mint elfogadni Isten szabadítását hálás és engedelmes szívvel. Ez az igazi ünneplés. Október 27. — 12:34—39. Isten Várat sokszor a szabadításra, de mikor itt az
