Harangszó, 1938

Kis harangszó

1938. február 20. KIS HARANGSZÓ 15. oldal. — Laci, ezt kikérem magamnak! Nagyon jól tudod, mi a különbség a dajkamese és a Biblia szent történetei között. És remélem és elvárom, hogy amit édesanyád hisz, érted: hisz, azt te is tiszteletben fogod tartani. Egyelőre nem kívánom, hogy higyj olyasmiben, ami a te úgynevezett „meggyőződésed­del“ ellenkezik, a hitre nem lehet sen­kit sem kényszeríteni. De remélem, hogy Isten elhozza azt az időt, amikor belá­tod tévedésedet és mély alázatban isme­red el, hogy életünket igenis Isten irá­nyítja, körülveszi és hordozza angyalai­val, amint ezt az Üdvözítő is bizonyítja nekünk. Addig is elvárom tőléd, hogy kis húgocskádat nem zavarod meg bol­dog hitében hitetlenséged hangoztatá­sával. És most jó éjszakát, fiam. Gon­dolkozzál azokon, amiket mondottam neked, én pedig imádkozni fogok, hogy Isten nyissa meg és tégye látóvá a te el­vakult szemeidet. Folytatjuk. Felhívás a misszió kis barátaihoz! Kedves Gyermekek! Ki szeretne le­velezni közületek két hindu iskoláslány­kával? Nevök Ncsam Eszter és Victoria Mária. Ők már több ízben írtak kedves leveleket (lásd Kis Harangszó 1937. ok­tóber hó 17.-iki és következő sz.) sőt ajándékot is küldtek, illő, hogy írásaik minél erősebb visszhangra találjanak. Kérjétek meg Tanító Bácsitokat és Tanító Néniteket, hogy adjon föl a fel­sőbb osztályosoknak egy ilyen című fo- golmazást: „Válasz Nesam Eszter és Victoria Mária leveleire." A leveleket közös borítékba zárva küldjétek el alulírott címére! Különösen a vasárnapiiskolásoktól és missziói - gyermekszövetségesektől vá­runk levelet! Ahol van Iskola-Gyülekezet ott az íródeák írhat az összes gyerme­kek nevében, mint azt az alszoporiak tették. Következőket kérdezhetitek tőlük : Hány éve keresztyének már? Mit tudtak azelőtt Istenről? Mit hisznek az Ür Jé­zusról? Mit tudnak az európai nemzetek­ről? Magyarországról? Fővárosunkról? Folyóinkról? Milyen nyelven tudnak anyanyelvükön kívül? Mivel táplálkoz­nak? Mi a legfőbb kívánságuk? Kik a páriák? Mennyi pária él Indiában? És ehez hasonlók. Mutassátok meg,, hogy a magyar gyermekek nem süketek és válaszolnak a hozzájuk intézett levelekre. Vonalas papíron és szépen írjatok! Várjuk leve­leiteket! Harmati Béla tiszt, bácsi, a missziói levelek fordítója. Ősagdrd u. p. Keszeg Nógrád m. V Az alszopori iskolai gyülekezet Bor­sos Magdolna nénitől szép ajándékköny­veket kaoott. Nagyon örülnek és hálá­sak érettük. „A mi karácsonyi angya­lunk" címen fogalmazványt is írtak róla. Üj veztőket választottak. Szorgal­masan írnak a K. H.-nak. Perecesen megkezdődött a vasárnapi iskolai és a missziói munka. Isten áldja meg őket is. KICSINYEK BIBLIÁJA Nehémiás könyve. Február 20. — 9:1—3. Mint Nehémiás népe megújulásában nélkülözhetetlen, úgy nélkülözhetetlen nálunk is a böjt, a bünbánat. Valljátok hát neg bűneiteket! Csak a biblia tanít meg erre minket. Február 21. — 9:4—5. A másik, ami nélkülözhetetlen, hogy lássuk meg és áldjuk Isten dicsőségét! Egyedül ő áld­hat meg minket. Február 22. — 9:6. Gyönyörködtél-e már azzal a teremtett világban, hogy mindezt a mi Istenünk teremtette? Február 23. — 9:7—12. Isten azért választja ki a hozzá hű szíveket, mert Ö igaz. Higyjünk abban, hogy egyedül Ő az igaz! Február 24. — 9:13—15. Törvényt és Ígéretet adott Isten, hogy tudjuk, mikor járunk tetszése szerint. Február 25. — 9:16—17. A baj min­dig ott kezdődik, hogy mi felfuvalko- dunk Istennel szemben. Csak akkor nin­csen baj, mikor Isten bűnbocsánattal jön hozzánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom