Harangszó, 1938
Kis harangszó
1938. január 23. KIS HARANGSZÓ 7. oldal. des jelenléted majd elvégzi észrevétlenül bár, de annál alaposabban a maga lélekromboló munkáját. Közöny: Ó ezt könnyen megtehetem, hiszen ma az emberek úgyis mindjárt álmosak és unatkoznak, amint valami lelki dologról van szó. Kételkedés: Második tárgyunk: Hogyan csökkentsük a téli hónapokban fellépő jótékonykodási lázat és az időszaki, adakozási hullám elé milyen gátat vessünk? Aggodalmaskodás: Ez a kérdés önmagától is megoldódik. Ebben a nincstelen, drága világban, a csekély jövedelmek mellett ugyan ki tudna még másokra is gondolni? ítélkezés: Az emberek már úgyis megfordították és korszerűvé tették az ósdi isteni parancsokat ilyenformán: szeresd önmagadat teljes szívedből, teljes elmédből, minden erődből és felebarátodat úgy, ahogyan hasznát veheted! Vagy másik: az „Éned“ a te urad, istened, ne legyen előtted fontosabb kérdés, mint a saját érdeked. Kételkedő: De hátha mégis akadna a kegyesek közt valaki, aki megszánná a sok didergő, éhes embert és a lyukas cipőben vánszorgó gyermekeket és rendezne az érdekükben jótékonycélú mulatságokat? Aggodalmaskodás (a ranghoz szólva): Szólj már te is, neked nincs semmi indítványod? Rang: Ó, ilyen tárgyhoz hogy szólhatnék? Éhes száj, rongyos emberek, lyukas cipős gyermekek, fújj! Rangomon aluli dolgokkal nein foglalkozhatom! Kételkedés: De a jótékonycélú mulatságokon, teákon mégis résztvehetnél. (Folytatjuk.) Egyszer volt egy kisegér... Egér mama a lyukba, kisfiáit tanítja, Ici-pici pötty: >Szépen szót fogadjatok! messze el ne fussatok! Icipici pötty! Odakint a szántásba; cica, kánya les rája. . . Icipici pötty! Elgázolja a szekér. . Vigyázz nagyon kis egér! Ici-pici pötty.* Kis cincogó hallhatja; >Minek is fél a mama? Ici pici pötty! Ha jönne a cicuska: Uocu bele a lyukba! Ici-pici pötty !* Másnap ahogy kisétál. . . nagybajuseu rátalál, Icipici pötty! Jó falat lett belőle, Mica-cica megette Ici-pici pötty Nagy a bánat miatta, édesanyja siratja Ici pici pötty!! Orbán Károly bácsi Nehémiás könyve. Január 23. — 3. rész. Kivétel nélkül mindenki szolgál a nemzet javáért, a papok is, fejedelmek is. Csak azok nem akarnak építeni, akik az Urnák nem engedelmeskednek (Lásd az 5. verset.) Hazádat akkor szolgálod igazán, ha Istennek engedelmeskedel. Január 24. — 4:1—3. Hitünk és Istenszolgálatunk komolyságát nagyon sokszor az mutatja, hogy e világ fiai gúnyolnak érette bennünket. Január 25. — 4:4—5. Istenhez forduljunk! Isten meghallgat, hiszen az Ő ügyéért gyalázzák az övéit. Január 26. — 4:6—9. A hazáját féltő imádkozik, de a harcra is készen áll! Január 27. — 4:10—14. A saját fajtánk is kényelmes, felelőtlen életre csábít minket. De mi az Urra emlékezünk és csak neki engedelmeskedünk! Január 28. 4:15—18. Isten megsemmisíti az ellenséget. Mi csak álljunk a helyünkön. Január 29. — 4:19—23. Sohasem tudhatod, mikor szólít Isten harcra. Készen vagy-e mindig az iskolában? Január 30. — 5:1—5. A külső ellenség nem is olyan nagy veszedelem. Az a legnagyobb baj, hogy magyar és magyar különbséget tesz egymás között. Január 31. — 5:6—8. Szíveden hór- dod-e osztályotok és iskolátok szegényeinek baját? Február 1. — 5:9—11. Emberek nem, csak Isten tesz egyenlőkké bennünket. Járjunk hát az Ö félelmében! Február 2. — 5:12—13. Isten parancsára az ember ámen-je az, ha úgy is él. Megosztottad-e már a magadét szegényebb testvéreiddel?
