Harangszó, 1938
1938-02-06 / 6. szám
44. HARANGSZÓ 1938. február 6. gyakorlati zenében is jártas ének-szakértő — a szövegek énekelhetősége, valamint a régi magyar dallamok felkutatása s érvényesítése tekintetében végzett munkássága döntő fontosságú volt az énekeskönyv minemflségére. E bíráló s szerkesztő munkássága mellett Payr Sándor mint verselő is értékes anyagot szolgáltatott az énekeskönyvünknek. Ugyanis írt 2 önálló éneket (486. és 522. sz.), továbbá fordított és átdolgozott 63-at. 64. ének-átdolgozásáúl, illetőleg fordításáúl a Luther-féle Erős várt (256. sz.) kell tekintenünk. Néhány évvel ezelőtt magától Payr Sándortól hallottam, hogy midőn az énekeskönyv készült, annak egykori szerkesztő-bizottsága 18 éven át tárgyalta az Erős várnak eladdig ismeretes 40—50-féle magyar szövegét. És nem tudott megálla( podásra jutni. Csak 1911-ben, közvetlenül az énekeskönyv anyagának végleges megállapítása s elrendezése előtt, úgyszólván a tizenkettedik órában jutott a bizottság Payr Sándor akkori soproni teol. akadémiai tanártól névtelenül szerzett olyan fordítás birtokába, melyet a bizottság néhány kifejezés megváltoztatása után a többi fordításhoz kénest legmegfelelőbbnek fogadott el. A Pavr- féle fordításnak ugyanis a többi 40—50- féle fordítással szemben az volt az előnye, hogy egyszerűsége, világossága, magyarsága mellett leghívebben alkalmazkodott az eredeti szöveghez, annak tömörségéhez és az eredeti dallam ritmusához. Az énekeskönyv első megjelenése óta 27 esztendő múlt el. egyúttal 27 esztendő óta használják a Luther-féle Erős vár szövegnek Payr Sándortól eszközölt magyar átdolgozását mindazokban az egyházközségekben, ahol a dunántúli énekeskönyvet bevezették. — Mindezekért is adjunk hálát Istennek, hogy Payr Sándort a mienkének mondhatjuk! Hamar Gyula. D. Payr Sándor főbb munkái. Masrvar metigták a 18. sTá^adb^Ti. A fláciánua lelkészek. A Nádasdvak Kanizsay Orsolya. Báthory Erzsébet. Bévav Judit Frdősi Svlvestor János. Tíévay Bíró Mátyás. GerengeT Simon. Magvari Tstván. Bocskay István. Bethlen G*bor Zinze^dorf Miklós. Gahftlman Miklós. A Zvonaricsok. A Kollonicsok. Lackner Kristóf. A magyar Conkordía könyv. Csepr^g pusztulása. A csepregi gradual Pápa. Sárvár, Kőszeg régi gvii'ekezatei. A tani tóvilág régi emlékei A soproni iskola. Wittnvédv Tstván, Zsődelvi Tstván A pálvar-'bok énoke. Szón őri Fekete m'ispök. Serpiliu® soproni vóroshiró Aách Mihálv én**kköllö. Tel^kesi Török Tstván kuruc ezredes. A 7 Ostffyak. A Poriak vak. Svoniczei Bárány György Fábrv Gergelv A vadosfai artikuláris gyülekezet. Matkovich Pál. Nagy Gvögv Szakonyi József. Báth Mátyás. Kis János F.dvi ülés Pál. Karsay Sándor. Hárfahangok. A piatiznvus pedagogi- kája. Mária Borottva Egvháztörténeti emlékek. A soproni egyházközség története A dunántúli egyházkerület története. Széchenyi vallásos lel- külete. A magyar protestáns gályarabok Luther és az egyházi ének. Cordatog Gonrád bndai pap. Luther jó barátia A balfi napiak és a két balfi papfi ^erikában. Az Ágostai Hivallás története Magvarszágban. Gyurátz Ferenc éleraj^a. A nemeskéri artikuláris evangélikus egyházközség története Emlékezés Doktor Lackner Kristófról Liszt Ferenc és Király József Pál Hainóczi Sámuel és fia József Gárdonyi apja és a Ziegler esalád Sopronban és Nemeskéren. A maevar protestáns páni öltönv története. Testvéri közösség magyar protestáns óne- ljeskönweinkben Zrínyi prókátora Stb. stb. stb. Apróságok D. Payr Sándor életéből.. Győri káplán korában reformáció ünnepén hatalmas prédikációt mondott. Gyönyörűséggel hallgatta a gyülekezet apraja-nagyja. Istentisztelet után egy öreganyó megjegyzi: „Igen szép volt, csak egy kicsit mutatósabb volna ez a tisztelendő úr,“ Mire az öreg Póczy, Gvőr egyik legjobb gazdája ráfeleli: „Payr Sándort nem nézni kell, hanem hallgatni." * Egészen fiatalon került a soproni teológia tanári székébe. Nagy lelkesedéssel kezdett előadásaihoz. Első órái egyikén észrevette, hogy a hátsó padokban ülő hallgatók figyelem helyett mással foglalkoznak. Erre Payr Sándor felállt s azt mondotta: „Akik a tudomá nyos munkát csak ennvire becsülik, azoknak én nem tartok előadást.“ Visz- szament pusztavámi papnak s csak tíz év múlva volt hajlandó ismét elfogadni a soproni tanári meghívást. * 1911-ben készült énekeskönyvünk szerkesztési munkájának Payr Sándor volt a lelke. A munka legnagvobb részét ő végezte el. Magának is 65 részint »redeti, részint fordított éneke van énekeskönyvünkben. Müve immár 27 éve szolgál s szinte egvetemessé lett. Payr Sándorral sírbaszállt énekeskönyvünk szerkesztőbizottságának utolsó tagja is. * Nem mindenki tudja, hogy az ő fordítása az Erős vár a mi Istenünk mai leghasználatosabb szövege is. Azóta se A bűn zsoldja a halál. Irta: Szende Ernő. 5 Várkonyi arcáról eltűnt minden szín. Tágranyilt, csodálkozó szemekkel bámult az orvosra. — kicsoda? Ki tör az életemre? Az orvos vállat vont. — Hogy ki, azt nem tudom. De okkal-móddal ki lehet azt puhatolni. De mielőtt erről beszélnénk, előbb ebből a vízből viszek egy keveset magammal vegyvizsgálatra. Kivett egy kisebb orvosságos üveget a táskájából, azt te- leöntötte, jól eldugaszolta s a táskába tette. Aztán a tányért, a vizes palackot átvitte a másik szobába, lerakta őket az asztalra s visszament a helyére. — És most beszélgessünk. — Beszéljen doktor ur Hallgatom. És a doktor beszélni kezdett komolyan, féltő aggodalommal. — Nem titkolom a baj nagyságát Várkonyi uram. Az illető méregkeverő már egy hete adogatta be önnek ezt a mérget, de csak kisebb adagokban, nehogy a hirtelen haláleset gyanút keltsen. A mostani esetből azonban azt látom, hogy a ma esti adag erősebb, talán az eddiginek a duplája volt. S hogy ez így van, mutatja a kutya esete. Ha Várkonyi uram ma ivott volna abból a vízből, kétszer sem mondom, reggelre halott lett volna. Várkonyi ijedten kiáltott fel. — Az Istenért doktor úr! Az orvos rátette kezét a karjára. — Kérem ne izgassa magát. Mindez csak feltevés és hála Isten, nem bizonyosság. De könnyen az lehetett volna. Hálát adok az Istennek, hogy feljöttem ma a kastélyba. Várkonyi hálásan nézett az orvosra. — Isten sugalmazta önnek a gondolatot. S ön megmentette az életemet. Az orvos aggodalmasan mozgatta a fejét. — Erről még beszélünk. Előbb szeretném az itteni helyzetet tisztázni. Hát kérem Várkonyi urat, legyen bizalommal hozzám s tária fel őszintén a körülményeit. Már úgy értem, az anyagiakat. Kire vár a birtok? Ki lesz az örökös? Mert szerintem, itt. vagy legalább is ezek környezetében kell keresnünk az ilietőt. vagyis az érdekeltet. S hogy megkönnyítsein a dolgot, felvetem a kérdést, nem tapasztalt mostanában valami különöset a szolgák vagy Dénes úr részéről? Várkonvi szeme tágra nyílt. Egy gondolat cikázott át az agyán. Mozdulatlanul,, szinte dermedten ült a helyén. De pár pillanat múlva a lelke visszanyerte az egyensúlyát. — Lehet, hogy igaza van. S minél jobban átgondolom a helyzetet, annál inkább erőt vesz rajtam a meggyőződés, hogy tényleg bűnös kezek munkálkodtak ellenem s korai, sőt váratlan halálom készítik elő. Illetve, csak készíti, mert csak egy valaki jöhet szóba. Az orvost meglepte a váratlan fordulat, bár el volt rá készülve. — S ki az, ha szabad tudnom? Várkonyi hangja kemény lett. — Nincs mit titkolnom! S ezek után nincs kit kímélnem! Az orvos igazat adott. — Úgy van. A bűnösöket le kell leplezni, hogy elvegyék méltó büntetésüket! Hát ki az, a kire gyanakszik Várkonyi uram? — Az unokaöcsémre. Az orvos megdöbbent. Szólni akart, de a hang nem bírí a torkán feltörni. Csak nézte, bámulta az embert. Várkonvi látta az orvos megdöbbenését. Bólintott a fejével, mintha azzal is bizonyítani akarná a szavait s aztán megismételte. — Úgy van. Egyedül róla lehet csak szó. Az orvos még most is kételkedett. Megkérdezte. — A Dénes? — Az. Az orvos magához tért.
