Harangszó, 1938

1938-12-11 / 50. szám

1938. december 11. HARANGSZÓ 397. oldal. helyezik egymásmellé a cserepeket a te­tőfedők, pontosan zárónak készítik az ajtókat, ablakokat az asztalosok, nagy szorgalommal rakják fel a zárakat, ki­lincseket a lakatosok. Mindegyik tudá­sának a legjavát adja, hogy az építtető tetszését kiérdemelve épüljön fel a ház. Mily’ nagy öröm és boldogság egy ki­fogástalanul megépített házban lakni! Édes magyar hazánk mindnyájunk háza. Boldogulásunk vele van egybe­kapcsolva, a hazával élünk és halunk. Egy szívnek és léleknek kell benne és érte dolgozni. Sok agynak és még több kéznek kell tudása legjavát kifejteni, hogy boldogulását és vele együtt a mi­énket is biztosíthassuk! Szuchovszky Gyula. OLVASSUK A BIBLIÁT Az ige forradalma. December 11. Jeremiás 23, 21—29. Veszedelmes dolog az Isten igéje. Szent. Aki szentségtelen kézzel nyúl hozzá, aki visszaél vele, aki elfojtja erejét, az elpusztul. Elégeti és összetöri „álmain­kat“: mindazt, amit nagynak, szépnek, jónak, igaznak, sőt amit vallásosnak tar­tunk. De azért ront meg és tör össze, hogy megelevenítsen. (Ézsaiás 57, 15.) December 12. Ámos 8, 11—12 és Ézsaiás 55, 6. Nyugtalanító dolog az Is­ten igéje. Robbantó erő van benne. Nem hagy nekünk békét. Hiába akarunk ál­tala mindenáron megnyugvást. Kilódít a rendes kerékvágásból. Keresést, emésztő éhezést támaszt szivünkben. Elégedet­lenné tesz önmagunkkal szemben. Csak ne legyen későn! December 13. Zsoltár 119, 81—82. Kívánatos az Isten igéje. Minél nagyobb lesz az élet terhe, annál jobban vágya­kozunk szabadítás után. Minél jobban csalódunk emberi reformokban és Ígére­tekben, annál jobban megnő a remény­ségünk. Minél inkább szorongatja lelki­ismeretünket bűnünk, annál jobban kí­vánkozunk vígasztalás után. Más sza­badítás, reménység, vígasztalás nincs, mint egyedül Isten igéje. December 14. Filippi 3. 3, 7—8. Vál­ságba visz Isten igéje. Emberi szó meg­gazdagít. Isten szava szegénnyé tesz és kifoszt. Kincset szeretnénk gyűjteni, Krisztus közeledtére azonban elsáppad- nak kincseink. Micsoda botrány! De ezt nem lehet kikerülni! Boldog az, aki el­fogadja ezt a gyökeres átértékelést. Ál­landó magunk revíziója nélkül elkárho- zunk. Csak egy mentség van: mindent eldobni magunktól, hogy csak az le­gyen a mienk, amit Krisztus ajándékoz nekünk. December 15. Lukács 16, 15. Össze­ütközik két világ az igében. Az élő Is­ten megtámad minket. Ahol az igét meghallják, fenekestül felfordul minden. Tótágast ál! minden megszokott gondo­latunk, elvünk. Mennyi minden magasz­tos a szemünkben, de nem az Isten előtt, itt nincs kiegyezés. Vagy Istennek adjuk egész szívünket, vagy megosztjuk Isten és a világ között és akkor a kár­hozatba taszítjuk magunkat. December 16. Lukács 19, 1—10. Kö­vetkezménye/ vannak az ige meghallá- sának. Földrengés, amely romba dönt mindent. De új élet, új cselekvés is. Ahol nincs láttatja, ott hazugság a keresz- tyénség. Ahol Krisztus Ur lesz, megtö­rik a pénz bűvölete és minden e világi érték démonisága. Az ige a zsebünket, pénzügyeinket, adakozásunkat, mások­kal való igazi törődésünket is forradal­masítja. December 17. I. Sámuel 3, 1—11. Hallatlanul új Isten igéje mindig. Meg­lepő és váratlan. Amikor unalmasnak gondoljuk, csak emberi szót hallunk: ha­misítványt, pótlékot. Az ilyen álige rontja az ige hitelét. Érdekes az ige, mert érdekünk. Szólj Uram! Kezdjünk csak el figyelni, fülelni, hallgatózni Is­tenre. Lessük, hogy mikor és mit mond. Olyanokat hallunk, hogy mind a két fü­lünk belécsendül. Az ige, Isten élő szava bizonyos, hogy szíven talál. Urbán Ernő. KARCOLATOK Levél Tóth János plébánosnak. Lakik: Sopron, II Rákóczi F.-u. 13. Főtisztelendő Uram! Immár másodízben kaptam öntől levelet. Először nevemre jött, mi­kor még Celldömölkön voltam, most Scholtz Gyula evangélikus lel­kész, Pápa címen olvasom a követ­kező sorait: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Krisz­tusban Testvérem! A szent kereszt je­gyében megindított mozgalmunk kap­csán elküldtem: „In hoc signo vinces" című ünnepi számunkat és egy darab alumíniumból készült fémplakettot és arra kértem, hogy szíveskedjék megtar­tani, a plakettet az ajtajára szögezni és hirdetni a hit és a keresztény kegyelet eszméjét a földön. Kérelmem bizonyára elkerülte szives figyelmét és most, amikor rövidesen ki­küldjük XI. Pius Pápa öszentségének, Krisztus földi helytartójának szánt em­lék-iratunkat, amelyben apostoli áldását kérjük mindazokra, akik mozgalmunk­hoz csatlakoztak. Kérelmemet megis­métlem és kérem a küldemény árát, 2 pengőt befizetni és a lap 31-ik oldalán lévő szelvényt pontosan kitöltve vissza­küldeni szíveskedjék, hogy emlékira­tunkban Testvérem nevét is belefoglal­hassam." Kedves Főtisztelendő Uram! önt már sokszor figyelmeztették arra, hogy ezt a tapintatlan zaklatást hagyja abba. Önnek meg kell lennie annyi teológiai műveltségének, hogy evangélikus lelkésztől ilyes­mit kívánni annyit jelent, hogy ta­gadja meg az illető evangéliomi egyházának bibliai tanítását. Tud­juk, hogy mi lelkészek és egyhá­zunk is rászorul Istennek kegyel­mére, de ezt szíveskedjék egyszer- smindenkorra tudomásul venni! — egyáltalán nem szorulunk arra, hogy a pápának apostoli áldását kérjük. A pápa is bizony önnel és velünk együtt nagyon rászorul Is­tennek kegyelmére. Ezt ön nagyon jól tudja, Főtisztelendő Uram! Na­gyon kérem tehát a karácsonyi sze­retet nevében, hogy hagyjon né- künk evangélikus lelkészeknek bé­két és ne vegye továbbra is igénybe szíves türelmünket. Talán csak nem a 2 pengőért van ez a nagy erőlte­tés?! Bizonyára szüksége van az ön egyházának is arra, hogy munka­erejét ne ilyen, bennünket tudat­lanságban vélő iratoknak gyártásá­ban tékozolja, hanem szolgálja Krisztus földi helytartója helyett magát, az élő Jézus Krisztust. Fiat pax! Szeretettel szolgatársa az Úr Jézus Krisztusban: Bácsi Sándor evangélikus lelkész. HETI KRÓNIKA A hivatalos ünnepségeken ezentúl a Himnusz után a Rákóczi indulót is játsz- szák. — Imrédy miniszterelnök nagy re- formprogrammot adott, melynek végre­hajtását a minisztérium azonnal meg is kezdte. — Darányi Kálmánt választotta a képviselő ház elnökévé. — A magyar képviselőháznak nagy napja volt hét­főn. Ekkor vonultak be a visszacsatolt felvidéki magyar képviselők. Az egész képviselőház nagy ünnepléssel fogad­ta a hazatért Felvidék képviselőit. — Fenczik István ruszin képviselő a kép­viselőházban Ruszinszkó önrendelkezési jogának a megadását követelte. — Az egész ország hálája és ünneplése vette körül a kormányzót névnapja alkalmá­ból. — Csehország új elnöke Hácha Emil, miniszterelnöke Beran lett. Sirovy hadügyminiszter, Chalkovszky külügymi­niszter maradt. A miniszterelnök helyet­tese a szlovák Sidor lett. — A varsói parlament erőteljesen követelte a len­gyel-magyar határt. — Chamberlain an­gol miniszterelnök és Halifax külügymi­niszter januárban Rómába utazik. — Olaszország erélyesen követeli Francia- országtól Tuniszt. — Daladier francia miniszterelnöknek sikerült a sztrájkot megszüntetni. — A román vasgárda ve­zérét, Codreanut több társával együtt agyonlőtték. Takácsi. Advent II. vasárnapján vallá­sos est volt Pápa legnagyobb fiiiájában. Bácsi Sándor lelkész tartott előadást a gyülekezet tanítója által szépen betaní­tott szavalatok és énekszámok kereté­ben. A vallásos est után tartott közgyű­lés Kalniczky Gusztáv gyülekezeti fel­ügyelő buzdító beszéde után egyhang- gulag elhatározta, hogy püspökünk ja­vaslata szerint 1939. január 1.-től önálló missziói körzetként külön segédlelkcszt alkalmaz hitéletének ápolására. Isten ál­dása legyen a lelki ébredés óhajtásán!

Next

/
Oldalképek
Tartalom