Harangszó, 1938

1938-09-04 / 36. szám

Éden! Éden! — Örökre vége? Ősöm roskadva jár a porba' Háta mögött ropogva ég Az ártatlanság csipkebokra ... A föld sötét, — az Isten hallgat!! Fölhők az égen, — nincs nyílás: A sátán szól csak fölkacagva: „Késő a sírás, Ádám!" 1938. szeptember 4. S az égen ... fogant a ... szivárvány!! Jakus Imre. Kedves Olvasó! Szeretettel hozom szíves tudo­mására, hogy a győri evangélikus egyházmegye megbízásából a „Nun freut euch lieben Christen gmein“ című Luther-müvet „Jer, örvend­jünk keresztyének!" címen magyar nyelvre fordítottam. A könyv 450 oldalon, finom fa­mentes papíron, aranynyomású, egészvászon díszkötésben október l.-re hagyja el a Harangszó nyom­dáját. Előszavát D. Kapi Béla püs­pök írta, a fordítás hűségét Németh Károly lébényi esperes őrizte ellen. A hatalmas könyv, amely dr. Lu­ther Márton reformátorunktól tar­talmaz az év minden napjára egy- egy oldalas bihliamagyarázatot, arra való, hogy ne csak szép dísze, hanem mindennapi lelki kenyere le­gyen a magyar evangélikus csalá­doknak. Luther neve még ma is hatalom. Mutatja ezt az a megható tény, hogy magyar evangélikus népünk igen rövid idő alatt közel százezer pengőt adott össze a felállítandó Luther-szoborra. Bárcsak Luther műve is ugyanilyen hatalommá lehetne népünk életében. Luther főműve pedig az igehirdetés volt. Isten igéjének hamisítatlan tisztaságú, egyszerű magyarázása. A fent említett könyvnek az a célja, hogy az igehirdető Luthert szólaltassa meg magyarul. Hogy néhány perces mindennapi háziáhi- tat alkalmain megerősítsen hitünk éltető igazságaiban. Mert nem az az igazi evangélikus, aki jól isme­ri Luther életének külső történetét, vagy aki csupán szájjal vallja ma­gát Luther hívének, hanem aki is­meri Luther tanítását s annak nyomán eljut Krisztushoz, akinek alázatos híve volt Luther is. Így le­gyen ez a könyv hazai evangélikus egyházunk megújhodásának egyik munkása. háRANgszö A 450 oldalas díszmű ára .októ­ber 1.-ig előjegyzésben 4 pengő 50 fillér. Ebben benne van már a pos­taköltség is. Október l.-e után a könyv ára 5 pengő lesz. A pénz a mellékelt csekklapon, vagy posta- utalványon küldhető be. A Kedves Olvasó mielőbbi szíves megrendelését kérve, vagyok hittestvéri szeretettel: Szabó József lelkész, a Harangszó szerkesztőié. o »■»■a a A Szentlélek pergőtűzében. Augusztus 22.-től 26.-ig felséges nagy napok színhelye volt a gyenesdiási lel­készüdülő. Ekkor folyt le a hazai evan­gélikus lelkészi kar első evangelizációja. Mintegy 80 lelkész gyülekezett össze. 28 a dunántúli, 28 a bányai, 8 a tiszai, 2 a dunáninneni kerületből. Résztvett ezen­kívül 2 katona-lelkész, több külföldi lelkész, köztük egy finn és egy dán lel­kész és több teológus. Az evangelizáció tárgya a bűn és ke­gyelem, 9 előadáson. 4 áhítaton és a reg­geli bibliakörök munkáján keresztül vált élővé a szívekben. A konferencia emberi előadója Tú- róczy Zoltán győri lelkész volt. Világo­san éreztük azonban, hogv a szavak ere­jével Isten Lelke ostromol bennünket. Ez a konferencia nemcsak sokunk egyéni életében, hanem egész egyhá­zunk életében is sorsdöntő lesz. Az evan­gelizáció alatt Isten egészen megrázó módon mutatta meg, hogy nagy dolgok­ra akar felkészíteni bennünket. Köszönjük Istennek, hogy 80 lelkészt összetáborozott, Szentlelke pergőtüze alá fogott, legyőzött, felemelt s hitvalló szolgálatra elindított. Dicsőség Istennek! OLVASSUK A BIBLIÁT Amit Jézus kíván. Szeptember 4. Szivedet. Péld. 23, 26. Akitől minden áldás származik, az nem szorul könyöradományaidra. Isten nem pénzedre és vagyonodra vágyik, de szí­vedet akarja. Elbizakodott és mégis há­borgó. békételen és összetört szívedet kéri, hogy helyébe új, boldog szívet ad­jon. Ezék. 11. 19. Szeptember 5. Osztatlan szivet. Máté 6. 24—34. Hány ember vallásos élete ha­jótörést szenved, mert kétfelé sántikál. Gondjaival, aggodalmaival isteni segít­ség nélkül akar megküzdeni és félszívvel gondol az Isten országa keresésére. Tartsd meg az isteni sorrendet: első az Isten országa, azután következik a többi. Szeptember 6. Engedelmességet. Má­té 4, 18—22. Meghallottad-e Jézus hívá­sát, ki a mindennapi élet munkájában is egy magasabb élethivatást állít eléd: lel­kek megnyerése az örökkévalóság szá­mára. Nem elég, hogy bűnt ne tégy. 289. Munkálkodj, fáradj azért, hogy eljöjjön hozzánk az Isten királysága. Nem lehetsz az egyház tétlen tagja. Kérjed az enge­delmesség lelkét. Zsolt. 143, 10. Szeptember 7. Bizonyságtevést. Ján. 15, 27. Hűtelen katona az, aki vezérét cserbenhagyja. Tetteid, cselekedeteid, szavaid arról tesznek-e tanúságot, hogy Krisztus a te urad, vezéred és te hű kö­vetője, katonája vagy? Ne légy az a Pé­ter, aki egy gyenge szolgáló előtt sem mert bizonyságot tenni. Mt. 26, 69—75. hanem kövesd azt a Pétert, aki az üldöz­tetésben is megállta helyét. Csel. 4, 20. Szeptember 8. Alázatot. Máté 6, 29. Az alázatosság nem meghunnyászkodás emberek előtt, de Isten színe előtt való önkéntes meghajlás. A legnagyobb ki­rály, a Krisztus vár, hogy kövesd öt. De nem uralkodásra hív el téged. Az ő országa nem e világból való. Nem hatal­maskodás, de szelídség, alázat az, amit élete sugároz, melyre példát ad, amit néked is meg kell valósítani. Mt. 5. 5. Szeptember 9. Szenvedést. Ján. 15, 16—21. A keresztyén élet mégis szenve­dés? A hegycsúcsról feltáruló fenséges kilátást egy porszemmel sem növeled az által, hogy megmászod a hegyet. Mégis boldogan törlőd le a verejtéket, amint célod elérted. Lelked üdvét nem te sze­rezted meg, de Krisztus ügyéért szen­vedni, fáradni nagy öröm és boldogság. Szeptember 10. Hálát. Lukács 17, 11—19. Jézus hálás szívet kíván, nem magáért, de te éretted. Talán nem mu­lasztod el, hogy hálát adj, ha bőséges a termésed, de hálás-e a szíved, ha keveset nyertél munkád nyomán? Tudsz-e azért is hálát adni, amit Isten jónak látott meg nem adni? Nagy áldásokban igy lesz részed. Hálás szívednek a földieken, gyógyuláson túl a megtartó hit lesz osz­tályrésze. Zsolt. 50, 23. Rimár Jenő. KARCOLATOK A mi iskoláink. Hazai evangélikus egyházunknak van 14 középiskolája, 230 középis­kolai tanára, 372 elemi iskolája, 721 tanítója. Tehát 386. isko­lánkban 951 egyházi nevelő foglal­kozik gyermekeinkkel. Sokkal több az iskolánk, mint a templomunk, a tanítónk, mint a lelkészünk. Költ­ségvetésünk nagyobb részét iskolai kiadások alkotják. Ez a nagy áldo­zat mutatja, hogy egyházunk fon­tosnak tartja a maga iskoláit. Hát mi fontosnak tartjuk? A múlt tanévben még mindig több mint 20.000 evangélikus gyer­mek járt idegen iskolába. Nem volt-e köztük a te gyerme­ked is, kedves olvasó?! OLVASD ÉS TERJESZD A HARANGSZÓT! _________I

Next

/
Oldalképek
Tartalom