Harangszó, 1938
1938-06-26 / 26. szám
1938. június 26. HARANGSZÓ 207. A Harangszó műhelye. 2. A műhely munkája. A könyvnyomtatást Gutenberg János találta fel a 15. század közepén. Ez a könyvnyomtatás természetesen még nagyon kezdetleges volt. A betűket fából faragták kézzel. A kézzel kiszedett betűket prés alakú szerkezetbe helyezték, amely lassú kézi eljárással kinyomta a szöveget. Ma már egészen más a nyomtatás. Gyorsabb, pontosabb és szebb. A szedőgépekkel kiszedett hasábok a tördelők kezébe kerülnek, akik kézzel hozzászedik a szükséges címeket. Maid megfelelő oldalakba tördelik a szedést. Ez után levonat készül az oldalakról. Erre azért van szükség, hogy a szövegbe esett hibák kiküszöbölhetők legyenek. Gyarló emberek vagyunk, nem tudunk hibátlant alkotni. Nincs az a gépszedő, aki szedés közben egy-két hibát ne ejtene. S nincs az a gondos javító, aki minden hibát észrevenné. Innét van, hogy minden nyomtatványban találhatunk többkevesebb sajtóhibát. A Harangszót például nyomás előtt kétszer betűről-betűre átolHogy a köréje gyülekezett szerencse- vadászok csak rablási területet keresnek, nem látta, nem tudta észrevenni. Nem volt érzéke az emberi jog, a lelkiismeret és meggyőződés iránt. Hogy a korlátolt Montecuccoli, a fővezér, hol tudatlanságával, hol a magyarok ellen való gyűlöletével, egyik gonosz tévedést a másik után követte el, nem vette észre. Korlátoltságában nem tudott az emberek és dolgok fölé emelkedni. Vakon elfogadta, amit neki tetszetős formában mondtak. És erre az emberre volt bízva szinte félszázadig a magyar nemzet sorsa. Az evangéliom híveinek panaszára azt felelte, hogy menjenek a rendes bíróság elé. — Igen ám! — felelték a protestánsok. — mikor maguk a bírák üldöznek! A nádor azt tanácsolta, hogy egyezzenek ki a protestánsok a katolikusokkal. De a protestánsok nem adhatták föl a törvények és békekötések által biztosított jogaikat, a törvények betartását követelték. Minthogy sérelmeiket tárgyalni nem akarták, szeptember másodikán elhagyták az országot. Előbb azonban tisztelegtek a nádornak és Zrínyi Miklós hor- vát bánnak. Zrínyit tiszta, eszményi hazaszeretet lelkesítette és a nála megjelent protestánsoknak ezt felelte: vassuk, de azért bizony mindig marad benne egy-egy hiba. Fontos, hogy ezek a hibák ne legyenek értelem zavarók. Ha például Harangszó helyett Haran- szó kerül a szövegbe, az nem végzetes hiba, mert mindenki könnyen kitalálja az igazi értelmet. De mikor az egyik újság ahelyett, hogy „X Y-t hazaszeretetéért a király kitüntette,“ — azt Irta, hogy „X Y-t hasaszeretetéért a király kitüntette,“ ez már kellemetlen sajtóhiba. A kellően elrendezett, betördelt kijavított szedés azután a nyomógépekbe kerül. A Harangszó szerdán délben kerül — Én más valláson vagyok, de a kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a kegyelmeteken ejtett sérelem, rajtam ejtett sérelem. Volna bár százezer pápista mellett százezer luteránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek, ők együtt megmenthetnék a hazát. Másnap a protestáns rendek elhagyták az országgyűlést, de Sóváry Péter és Gyömörey András ottmaradtak. Jelentkeztek Zrínyinél, hogy készséggel állnak be végvári vitéznek hozzá. Zrínyi meghatottan fogott velük kezet: — Ha így kezet tudna fogni az egész magyarság, nem soká ülné meg a magyar földet a török. Gyömörey sóhajtott egyet: — Amíg bécsi levegőt szí annyi magyar, nem a kardja markolatát fogja meg, hanem a mi torkunkat fojtogatja. — Már pedig, — felelte Zrínyi, — fiatal barátaim, a török ereje hanyatlóban van. Előbb-utóbb kitakarodik az országból. Ha mi magyarok a saját érőnkkel verjük ki megint lesz Magyarország. De ha idegen segítség kell hozzá, akkor idegen járom alá kerülünk. Aztán nem lesz-e ez az idegen járom rosszabb a töröknél? A török megelégszik azzal, hogy jóllakik a magyar termésből, aztán lefekszik aludni. De a jöttment idegen gyűlöli a magyart, mert érzi, hgy a magyar különb nála. Ki akarja irtani a nyomógépbe. Hétfőn, kedden gyűjtjük az anyagot. Kedden este van lapzárta. Ami kézirat hozzánk legkésőbb kedd estig meg nem érkezik, az már csak a következő számba kerülhet bele. Kedd este történik meg a kiszedett szöveg első javítása és elrendezése. A szerkesztő ilyenkor centiméterrel a kezében dönti el, hogy mi jön a heti számban és minek kell a következő hétre maradnia. A Harangszó egy számában ugyanis csak hat méter szöveg fér bele. Ha ennél több a szedés, akkor valaminek ki kell maradnia. Másnap reggel a nyomda a hasábokat betördeli. Szerdán délben azután megtörténik az oldalak második végleges javítása. Szerdán délután 4 óra tájban kezdődik a lap nyomása. Nagy, gyors-nyomógépeink óránként 1000 Harangszót készítenek el. A berakó- leány fönt beteszi a tiszta papír-ívet, a gép pedig hátul kiteszi a kész Harangszót. A nyomás csütörtökön délig tart. Délután következik külön géppel a címzés, csomagolás. Este megy a szállítmány a vasútra. Csütörtökön azután megindulnak a példányok a szélrózsa minden irányába, hogy vasárnapig a legtávolabb eső legkisebb faluba is odaérjenek. a magyar lelkét, testét. Azért ha elveszünk, ne okoljuk a végzetet, mert magunk leszünk az oka. — Hogyan legyen egy táborban a magyar — fakadt ki keserűen Gömöry, — ha egymást pusztítják? Nádasdy Ferenc, Eszterházy Pál birtokaikon elűzik papjainkat és kegyetlenkdnek a hitünkön élő jobbágyokkal. Rákóczi özvegye, Báthory Zsófia, lefoglalta a sárospataki iskola jövedelmét. Országszerte pusztítják az evangéliom követőit. Pozsonyban az evangélikusok templomot építenek és mert Szegner András harangot mert felhúzni a magyar templom tornyába, Bécsben börtönbe vetik. — Aztán, — folytatta Sóváry, — ha most az országgyűlés így elutasította panaszainkat, nem támadnak-e ránk még nagyobb bátorsággal? Zrínyi elgondolkozva hallgatta a panaszt. — Azt mondjátok, hogy eljöttök hozzám végvári vitéznek. Minden egyik ember tegye meg, amit egy ember tehet. Ne gyengüljön el egyetlen magyar sem. Mert a jóravaló magyar megoltalmazza a törvényt és a törvény megvédi a ti hiteteket. Még egy hetet töltött Gömöry és Sóváry Zrínyi mellett az országgyűlésen, aztán indultak csak le Horvátország felé. (Folytatjuk.) A Harangszó kéziszedő terme.
