Harangszó, 1938
1938-06-26 / 26. szám
29. évfotyaitl. 1938. június 26. 26. szánt. Alapította': K API BÉLA 1910-bon. Laptulajdonol: Qunintúli Luther-Szövstssg. Megjelenik minden yuirnap. Ingytn malléklat tanév alatt kéthatanként a KI8 HARANGSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzáni. Postacsekkszámla : 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl A Harangiad iierkeiitö-kiadóhivatala GYŐR II., Petőfl-tér 8. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Cselekedetünk a hit pecsétje. Mert az Ö alkotása vagyunk, teremtetvén általa a Krisztus Jézusban fo cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az isten, hogy azokban járjunk. Efezusi levél 2, 10. Hogy adhassunk: kapnunk kell először. Mielőtt irgalmasságot gyakorolhatnánk, előbb nekünk kell irgalmasságot nyernünk az Istentől. Nem mi tesszük le az első követ. Nem a bárány keresi meg a pásztort, hanem a pásztor a bárányt. A jócselekedet tehát nem arra való, hegy vele valamit is elérjünk Istennél. Mert amink van, azt mind érdemünk nélkül kapjuk az Istentől. De viszont a jócselekedet igazoló jegy is — mint a levélre ütött pecsét —, mely bizonyossá tesz, hogy a hitem igazi. Ha érzem szívemben, hogy jócselekedetem szeretetből folyik, bizonyos lehetek, hogy a hitem helyes. Mikor megbocsátok, ez a megbocsátás igazolja hitemet s megbizonyít afelől, hogy nekem is megbocsátott s naponként megbocsát az Isten. De ha nem bocsátók meg, — mindjárt tudhatom, hogy hiba van a hitemben. Dr. Luther Márton. Te hozzám mindennap Kegyelmes vagy, Istenem; S én ne lennék-e az, Ahhoz, ki vét ellenem? Ne szeressem-e azt, Kinek te Atyja vagy, Akihez j öv oltod, Mint énhozzám oly nagy?! „Hol vagy István király ?” H. István királyra nemcsak mint bölcs államszervező és államalkotó uralkodóra kell hálával és hódolattal emlékeznünk, hanem tisztelettel és elismeréssel kell reá gondolnunk nékünk evangélikusoknak mint a keresztyén vallás apostoli hősére is, mert István király a tisztább keresztyén hitnek volt vallója és hirdetője. István király idejében a nyugati keresztyén egyházban nagy reformációi mozgalom ébresztette és erősítette a keresztyén hitet. Ez a hittisztító és nemesítő mozgalom a Berno gróf által 910-ben Burgundiában alapított cluniacumi kolostor nevéhez fűződik. E kolostor, mely a 12. században már kétezer kolostor élén állott, mint azok iránytadó vezetője, nagy gondot fordított az ifjúság nevelésére s a fegyelmezett, tiszta, erényes élet szigorú követelésére. Kétszáz éven át példátlan nemesítő befolyást gyakorolt az e korszakbeli nyugati keresztyénség életére és buzgó hittérítő, hitterjesztő apostolokat nevelt. A reformált keresztyén hit és élet magyarázza meg a keresztyén vallásnak az ezredik év körüli nagy hódító erejét és sikereit. A magyarokkal egyidőben, tehát István király korában térnek meg a dánok, svédek, bolgárok, morvák, vendek, lengyelek, lettek, poroszok, csehek és oroszok. István király maga is, megtérített népe is ennek a megnemesített, tisztább, vagy amint ma mondanánk: reformált keresztyén hitnek volt a követője. Ezt a hitet és gondolkodást fejezi ki az ő neve alatt fennmaradt hitvallás is. Akár hitelesnek fogadjuk el István királynak fiához, Imréhez intézett Intelmeit, akár nem, ezek az Intelmek István királynak és korának nézeteit s felfogását fejezik ki. István király épúgy hitbeli hősünk nekünk evangélikusoknak, mint Róma mai híveinek. A szétválás Róma és Luther hívei közt csak 500 évvel István kora után következett be. Ha azt kérdezzük: kik a jó kereszt^»^?, KijHktván f REFÖRMÜTHS FS1SK9U ^ király hitének igaz követői, Római hívei azt felelik, hogy ők, mi evangélikusok pedig magunkat tartjuk Krisztus és István király igaz híveinek. Róma hívei azzal bizonyítják állításukat, hogy Szent István, a magyarok apostola, Róma híve volt. Mi evangélikusok is István királyra hivatkozunk, hivatkozunk István király törvényeiben foglalt hitvallására, melyet ő elfogadott, magyar népével is elfogadtatott és fiának, Imrének szívére kötött. Hitvallásában így szól fiának: „Erősen higyj az Atya, Fiú és Szentlélek Istenben, ki egy, tökéletes, szétválaszthatatlan istenség. Ha valaki ezt őszintén és erősen nem hiszi, nem üdvözülhet. Ha valamikor a te hatalmad alatt olyanok találkoznak,' kik a szentháromság egységét szétosztani, kisebbíteni, vagy öregbíteni akarják, azokról tudd, hogy eretnekek és nem a szentegyház hívei.“ Ha a magyarok István király e hitvallását mindvégig híven megtartották volna, a szentek túlzott imádása, emberi találmányok, kül-
