Harangszó, 1938
1938-06-19 / 25. szám
200. HARANGSZÓ 1938. június 19. további négy darabot 500—500 pengőért megvételre javasolhat. — Az itt jelzett összegeket az Egyházmegye pénztára (IV., Deák-tér 4. I. 7.) a díjazott, illetve megvásárolt művek igazolt készítőinek a bírálat befejezte után 15 napon belül kifizeti és ezzel az Egyházegyetem a díjazott és megvásárolt minták tulajdonába lép. •— A nem díjazott munkák szerzői munkáikat a bírálat befejeztét követő kéthetes kiállítás bezárta után további két héten belül elszállítani tartoznak, mert ez Idő után a kiíró Egyházegyetem azokért semminémű felelősséget nem vállal. Az Egyházegyetem Luther-szobor Bizottsága fenntartja magának a jogot, hogy a pályázat eredménye szerint vagy a díjázottak egyikét közvetlenül megbízza a végleges mű elkészítésével, vagy újabb (esetleg szükítettebkörű, vagy nagyobbléptékű mintákra vonatkozó) pályázatot fog rendezni, vagy szabadon másképen határoz. Minden művész pályamunkája benyújtásával tudomásul veszi és aláveti magát jelen pályázati feltételeknek és a kiíró Egyházegyetemmel vagy Bizottságai szemben a megítélt pályadíjakon, illetve a megvételre kiválasztott minta vételárán kívül semminémű igényeket nem támaszthat. Budapest, 1938. június 8.-án. D. Báró Radvínszky Albert sk. D. Kapi Béla sk. egyetemes felügyelő, püspök, a Bizottság világi elnöke a Bizottság egyházi elnöke D. Raliay Sándor sk. püspök, a Végrehajtóbizottság elnöke kája hasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a kézi- szedés, amelyiknél minden betűt külön kell a betűszekrényből ikisze- degetni és egymás mellé illeszteni. Hazánkban ma 301 ilyen szedőgép dolgozik. Hogy a géppel és kézzel kiszedett betűkből hogyan lesz Harangszó, azt a jövő számunkban mondjuk el. gépszedő, kéziszedő és nyomó termeiben állandóan 15 ember dolgozik. Nyomdánkban van két legújabb rendszerű Linotype szedőgép, öt nyomógép, fűző-, öntő-, vágógép, húsz mázsa kézibetű, közte 2 mázsa legújabb beszerzésű új gót betű is. Szedőgépeink egyikét mai képünkön szemlélheti meg az olvasó. Egy ilyen szedőgép értéke 16.000 pengő. A gép bonyolult szerkezete óramű pontossággal dolgozik. Körülbelül 10 másodper- cenkint szed ki egy-egy sort. Az előtte ülő szedőnek nem kell mást tennie mint a kézirat betűit a billentyűzeten lekopogtatja. A géj^^aatói^ólomból maga kiönti a sp^fculd»iflflut^^^nunA „Harangszó" szedőgépe. A Harangszó műhelye. 1. A műhely ismertetése. A nyomtatott betű mindig nagyhatalom volt. Rendkívül gyorsan elvégzi, sokszorosítja s lerögzíti azt, amit a kézi írás lassan s csak egy példányban tud előállítani. A nyomtatott betű előnyeit az egyház is korán észrevette. A reformáció magyarországi megindúlásának korában például szinte valamennyi magyar nyomda a protestáns egyházak kezén volt. Később azonban az egyházi nyomdák megszűntek, s mások kezére csúsztak át. Az egyház azonban nem feledheti, hogy a sajtó, a nyomtatott betű milyen hatalmas munkaeszköz lehet a kezében. Ebből a felismerésből született meg a Harangszó nyomdája is. 1937. december 4.-én írta alá D. Kapi Béla azt az okmányt, amelynek értelmében az ország egyik legjobb vidéki nyomdája, a győri Baross-nyomda a Harangszó s ezzel a magyar evangélikus egyház tulajdona lett. E tényről többször is hírt adtunk már olvasóinknak. Mostani cikksorozatunkkal kissé részletesebben szeretnénk nyomdánkat olvasóinknak bemutatni. Ügy érezzük, hogy ez kötelességünk is, hiszen Isten után olvasóink áldozatos hűségének köszönhető, hogy a Harangszó immár a saját műhelyében készül. Megjegyezzük, hogy győri, vagy Győrbe jövő olvasóinknak személyesen is szívesen megmutatjuk bármikor a nyomdát. Nyomdánk Győrött, Andrássy-út 24. szám alatt van. Telefonszáma 7—63. Bérlői: Uzsaly István és Koncz József. Mindegyik elsőrendű szakembere a nyomdaiparnak. Nyomdánk irodájában, Az iparosság fejlődésének fontosságáról. Az élet állandó rohanás — Szakadatlanul, megállás nélkül. A technika terén olyan rohamos fejlődést látunk, hogy a néhány évtizeddel előbb dicsérettel elhalmozott eredmények ma már teljesen elértéktelenedtek. Repülőgép, rádió — ki álmodott volna ilyesmiről száz évvel ezelőtt? A rohanó élet fejlődésének, követelésének megismeréséhez tanulásra van szükség. Aki fejlődni, tanulni nem akar: élőhalottá, tömegemberré válik! Éber figyelemmel kell lenni a dolgok fejlődése iránt minden embernek, de különösképpen az iparosembernek! öregnek és ifjúnak egyaránt. Állandóan, naponként kell keresnünk a lehetőségeket és alkalmakat, ahol tanulhatunk. Az iparosság tekintélye, — örvendetesen — napról-napra emelkedik. Különböző kormányhatósági rendeletek védik, támogatják, segítik az iparosság fejlődését; jól tudják azt, hogy kultúrált állam ipar nélkül nem létezhetik. Tagadhatatlan, hogy nagyon fontos szerepe van az állam életében a földművelésnek, mégis a történelem azt mutatja, hogy őstermeléssel állami életet fenntartani nem lehetséges. A történelem, mely szemünk előtt játszódik le: olasz-abesszin, japán-kinai harcban, az
