Harangszó, 1938
1938-06-19 / 25. szám
29. évfolyam. ___ A lapította': K API BÉLA 1910-ben. Laptulajdonol: Dunintúli Luther-8zivetiig. Megjelenik minden vaeárnip. Ingytn mtlléklat tinlw alatt Uthatanként a KIS HARANGSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzám. Postacsokkszáinla : 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, ió fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Űr a mi oltalmunkl 25. szám. A Haranfwó szerkesztő - ki adóhivatala GYŐR II., Petófl-tór 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 %-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Jézus nevében. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. János 16, 23. Azért hát mikor imádkozni akarsz, csak térdelj vagy járulj Isten elé merészen és szemérmetlenül, — feltéve, ha magadat bűnösnek elismered és meg akarsz jobbul ni — és szólj hozzá így: Uram Istenem, mennyei Atyám, ezt és ezt kérem s akarom, hogy ne tagadd meg, hanem legyen igen és ámen. Nem minthogyha jogom volna hozzá vagy érdemes volnék rá. Jól tudom s bevallom, hogy nem érdemiem, sőt a pokol tüzét s örök haragodat érdemeltem ki sok nagy bűnömmel. Én csak Neked engedelmeskedem, aki azt parancsolod, hogy szerelmes Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében imádkozzam. Nem az én igazságomra, hanem a te véghetetlen jóságodra támaszkodva térdelek, járulok eléd s imádkozom így. Tanuld meg azt is, hogy Istent imádságodban soha ne kísértsd. Ne szabj eléje se időt, se mértéket, se célt, se módot, se személyt, kikötvén, hogy mikor, hogyan, mivel segítsen. Majd eltalálja Isten az ö megfoghatatlan bölcseségével. Mindazáltal még a látszat ellenére se kételkedj, hogy imádságod bizonyosan meghallgatást talál. Dr. Luther Márton. Benned bíztam Uram, Mindenkor csak benned, Csak tetőled vártam Erőt segedelmet; Teljes életemben / ** Tebenned reméltem, ( m mi Boldogulást, áldást . * Fölségedtöl kértem. V * Ö n „Hol vagy István király ?” i. Ez az 1938-ik év István első magyar király éve. 900 évvel ezelőtt hunyt el e legbölcsebb magyar uralkodó. Ö biztosította időtlenidőkig az Árpád által a magyarok részére elfoglalt szép földet, a Kárpátok gazdagon termő medencéjét, harcias és küzdelemre mindig kész népe számára azzal, hogy országát, népét a nyugati népek mintájára nemzeti állammá szervezte és a keresztyén vallás elfogadtatásával a nyugati népek családjának tagjai sorába iktatta. Az állami szervezkedés által István, az uralkodó, maga lett népe korlátlan urává, kormányzójává, vezérévé, amit az ily nagy nemzeti és vallási átalakulás s átalakítás meg is kívánt, mert minden nagy reformnak mindig vannak nagyszámmal ellenzői, akiket csak nagyhatalmú és erős akaratú fejedelem képes megtörni. István erős kezű s feltétlen tekintélyű uralkodó volt és ezt külsőleg is a királyi cím felvételével kifejezni akarta. István király idejében Európában két nagy hatalmasság küzdött egymással az elsőségért. A német császárság és a római pápaság. Már István atyja, Géza fejedelem szövetséget kötött I. Ottó német császárral és István neje, Gizella német nő volt, Henrik bajor herceg leánya. Vele, kíséretében sok német vitéz és keresztyén térítő pap érkezett hozzánk és özönlötte el a magyar fejedelmi udvart. A magyarok á keresztyén hitet, a nyugati szokásokat és erkölcsöket, a műveltséget, a földművelést, ipart és kereskedelmet főkép ezektől a hozzánk beköltözött németektől tanulták el. De a németek ily nagymértékű térnyerése mellett is István király bölcsesége meg tudta védeni a magyar nemzeti önállóságot a németek minden beolvasztó törekvése ellen. Hogy az idegen előtti meghódolásban, a beolvasztásban általa előre látott nemzeti veszedelemnek elejét vegye, a német császárság hatalmi vetélytársá- hoz, a pápasághoz fordult: olasz térítő papokat hívott országába és hatalmának királyi jelvényéül koronát a pápától kért. A pápát ismerte el az újonnan alakult magyar keresztyén egyház fejéül s szorosabban csatlakozott hozzá a túlságos naggyá válható s a nemzet függetlenségét is fenyegethető német befolyás ellenében. István királyban megvolt az erő, bátorság, kitartás és erős akarat, hogy népét nyugativá és keresztyénné tegye. Sok fáradsággal, harccal, küzdelemmel járt ez a nagy nemzeti feladat. Le kellett törnie népe keletről hozott kalandozó, rabló, fosztogató ösztönét, békés foglalkozáshoz: földműveléshez, egyhelyben lakáshoz, mesterségekhez kellett népét szoktatnia és a keresztyén hit által, melyet ő maga is kereszttel kezében mint igazi apostol hirdetett népének, a magyarok leikébe kellett vésnie, _________1938. június 19.__________
