Harangszó, 1937

1937-08-08 / 32. szám

258. HARANGSZÓ 1937. augusztus 8. lasztásokon durva eszközökkel akadá­lyozták meg' a magyar választókat a szavazásban. A magyar falvak házait hamis ragályos betegséget jelző piros cédulákkal ragasztották tele, mire a csendőrök körülzárták a falvakat és senkit sem engedtek ki. — A jugoszláv kormány konkordátumot kötött a pápá­val, melyben a római katolikus egyházat egyenjogunak ismeri el az óhitű szerb egyházzal. A konkordátum miatt az óhitüek véres tüntetéseket rendeztek, melynek során egy oüspök is megsebe­sült. — Az angol királyi pár látogatá­sokat tett Írországban. Ez alkalomból az ir nacionalisták vad terrorcselekmé­nyeket hajtottak végre: hidakat és épü­leteket robbantottak fel. A királyi pár élete ellen irányuló merényletek szá­mos áldozatot követeltek. — A barát­ság és szeretet jegyében nyitotta meg Vilma királynő a hollandiai cserkész- világjamboret. A magyar csapatnak nagy sikere volt a megnyitó ünnepsé­gen. — LIewellin Jones, az ismert ma­gyarbarát angol politikus előadást tar­tott az angol Rotary klubban Magyaror­szágról, melyben a revízió szükségessé­gét hangsúlyozta. —- Az angol minisz­terelnök levelet intézett Mussolinihez, melyben megállapítja, hogy az angol és olasz érdekek között nincsen ellentét.— A spanyol fronton a nemzeti csapatok győzelmes előretöréséről számolnak be. — Egyiptom lelkesen ünnepelte 1. Faruk király trónralépését. — A japán-kinai háború tovább dühöng. A japánok el­foglalták Pekinget, Tiencsint ostro­molják. Csang-Kai-Sek kinai tábornagy végsőkig menő harcot hirdet a betola­kodó japán hóditó ellen. Az egyházi esztendő Szentháromság utáni 11. vasárnap. Hitből és nem cselekedetből. I. Kor. 15, 1—10. Lukács 18, 9—14. Aki hittel olvassa a Bibliát, az meg­találja az Ótestamentomban is Krisztust, mert abban is lényeg, a középpont Krisz­tus halála és feltámadása. Amit Krisztus szólott és cselekedett, azt mindig ab­ban a tudatban szólotta és cselekedte, hogy ótestamentomi ígéretek mennek teljesedésbe. Az ótestamentomi zsidó ugyanabban a hitben élt, mint amiben általában minden természeti ember él rna is: Isten magatartása attól függ. hogy milyen a mi magatartásunk Övele szemben, épen ezért mindig igényeket, követeléseket támasztott Istennel szem­ben, valahányszor úgy gondolta, hogy a maga részéről Isten követeléseinek eleget tett. Krisztus haláláról és feltá­madásáról szóló evangéliumi üzenet azt hirdeti, hogy Isten kegyelmes Isten, aki­nél a kegyelem tényleg kegyelem, te­hát nincs függővé téve az embertől. Asmussen—M olitórisz. 1E3I I E E Z 3Rádiós Isienilszlelete.lt. Aug. 8-án 11.18 órakor evangélikus istentisz­telet a Deák-téri templomban. Prédikál Magócs Károly kerületi központi lel­kész. Énekek a Dunántúli énekeskönyv­ből: 42, 417, a nemzeti himnusz és 290. Orgonái Kapi-Králik Jenő. Lelkészválasztás. A csővári egyház- község egyhangúlag ifj. Kelló Gusztáv segédlelkészt hívta meg lelkészéül. Budapest. A Prot. Orsz. Árvaegvlet 1937. évi közgyűlését, mely a 77. volt a sorban, igen gazdag tárgysorozattal tartotta meg. Az árvák vallásos éneke után Broschkó G. Adolf lelkész mon­dott bevezető imát, mely után dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, az Árva­egylet elnöke nyitotta meg a közgyű­lést. Ezután az elnök indítványára a közgyűlés egyhangú felkiáltással meg­választotta Patay Tiborné, szül. báró Prónay Ifigenia úrnőt az árvaház védő­asszonyául. A terembe lépése alkalmá­val dr. Pesthy Pál elnök iktatta be a megválasztott védőasszonvt. Elmondotta, hogy az árvaegylet életében még csak két kiváló előd volt, az envik gr. Teleky Sándorné, a másik gr. Tisza Istvánná, akik hatalmas egyéniségükkel sok ba­rátot és jótevőt vonzottak az árvák ügyének szolgálatába. Kérte a megvá­lasztott nagyasszonyt, hogy ossza meg szeretetét családja és az árvák között, úgv bizonyára sok barátunk lesz a jö­vőben. A megválasztott védőasszonv hálás szavakkal köszönte meg a bizal­mat és Ígérte, hogy minden erejével szolgálni fogja az árvák ügyét. Ezután az elnök felkérte dr. Raffay Sándor bá­nyakerületi püspököt, hogy mondja el leleplező beszédét dr. Nádossy Imre volt elnökről. A püspök magas szárnvalású beszédben méltatta az elhunyt elnök em­lékét. Beszédében, mint embert, szolgá­latában, mint igazi evangélikust és té­vedéseiben is szilárd jellemű férfiút rajzolt a hallgatóság lelki szemei elé. Beszéd közben lehullt a lepel az arc­képről és mindenki meghatott lélekkel szemlélte a sikerült arcképet, mely Wi- dovszky Béla festőművész alkotása. Ez­után Alapi István, az árvaház igazgatója olvasta fel az évi jelentésből a jövő évi költségelőirányzatot, melyet a közgyű­lés egyhangúlag jóváhagyott. Dr. bilkei Papp István teológiai dékán imája után az árvák énekével bezáródott a közgyű­lés. Cserkészek megemlékezése a gálya­rabokról. A Magyar Cserkész Szövetség óhajtására az idei cserkésztáborok tör­ténelmi táborok. A győri Evangélikus Iljusági Egyesület 459. sz. „Győry Vil­mos“ cserkészcsapata a gályarabok történetét elevenítette fel, kik hazáju­kért és hitükért szenvedtek. Ezért az ő példájukon akarták megtanulni a csa­pat tagjai az Istennek való engedelmes­séget. — A táborba gyalog ment a 35 főnyi csapat Győr—Mérges—Kisbabot— Mórichida—Ujmalomsok útvonalon, a Rába mentén. — Győrben elővették a gályarabokról szóló könyveket és ver­seket s azokból készültek az út lelki szolgálatra. Egyik fiú még jeleneteket is írt a gályarabok történetéből. Mérges volt az első állomás, ahol Edvi Illés Gergely gályarab lelkész megkezdette működését. Templomi ünnepélyen tettek bizonyságot a cserkészek az ősök hitén való felbuzdulásukról. Kisbaboton és Mórichldán tábortűz mellett gondoltak vissza együtt a község népével a rég­múlt időkre. Mindegyik helyen a leg­nagyobb szeretettel fogadták a cserké­szek szolgálatát és viszonzásul megven­dégelték őket. Ujmalomsokon volt a tábor kiszemelt helye, ahol tizenkét na­pot töltött a csapat. Leírhatatlan az az igazi magyar és hittestvéri vendéglátás, amiben részesítette a község és gyüle­kezet a táborozó cserkészeket. Az anya­gi támogatástól semmiképpen sem ma­radt el az a meleg szeretet és barátsá­gos bánásmód, ami a keresztyén fele­baráti szeretet igazi megnyilatkozása volt és ami feledhetetlen lesz a cserké­szek számára. Július 25-én a csapat tag­jai közül kerültek ki az egyházi szol­gálat munkásai: igehirdető, vallásos ün­nepélyen énekesek, szavalók. A délutáni ünnepélyek keretében kaszorúzta meg a csapat Edvi Illés Gergely volt malom- soki lelkész, gályarab szép emléktáblá­ját. — Rábaszentandrásra is ellátogat­tak a cserkészek, hoev Borhidai Miklós gálvarab-lelkész emléktábláját is meg­tekintsék. Lelkiekkel szolgáltak még a tábortüzek mellett a fiúk, melyeknek a befeiezése mindig Isten Igéjének hirde­tésével történt. A táborért, az adomá nvokért s a szolgálatért minden embe­ri szeretet-megnvilatkozás felett a sze­retet Istenének legyen hála és dicséret A csanád-csongrádi egyházmegye közgyűlése nem Szentesen volt — mint a lapok tévesen hozták — hanem Hód­mezővásárhelyen. Mivel ugv az egyház­megyei felügyelő, mint másodfelügvelő meg nem jelenhettek, az ülést dr. Pol­ier Ödön legidősebb egyházközségi fel­ügyelő vezette le, aki megnyitójába t a zsinat munkáját ismertette és méltatta, majd a szegedi protestánsok által kez­deményezett reverzális ügyben beterjesz­tett emlékirat szükségességére mu­tatott reá. Egyed Aladár főesperes évi jelentésében először az eperjesi vérta­nuk 250 éves évfordulójáról emlékezett meg kegyelettel, maid arra mutatott rá. hogy a szociális kérdések istentelen megoldása egészen újszerű orosz ter­heltségből támadt barbár vandálizmusa az emberi szellemnek. Miután a kommu­nizmus történetéből vett példákkal iga­zolta megállapítását, azt bizonyította, hogy a világ nyomorúságát nem szociá­lis eszmékkel, vagy kommunista tanok­kal lehet megszüntetni, hanem egyedül az Ur Jézusból táplálkozó, belőle sarja­dó cselekvő és egymás terhét hordozó keresztyén szeretettel, tehát az evangé­liummal. Feltette a kérdést, vájjon az elmúlt munkaévben a tiszta evangélium­nak a hirdetése legelsőbb rendű felada­ta volt-e az egyháznak? Az evangélium által formálta-e az iskola és a tanító úgy az egyén, mint a nemzet jellemét? Rámutatott arra, hogy városokban is a mindennapi istentisztelet tartását kell lassan bevezetni, mert bármilyen szép dolog az, hogy egymásután épülnek a temoolmok, de elsősorban az istentisz­teletet lelki szükségből állandóan láto­gató hívekről kell gondoskodni. Felhív­ja az egyházközségeket arra, hogy a szükséges lelki tálentomok biztosítása mellett harminc éves fiatal kor ne le­gyen akadálya annak, hogy valakit prés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom