Harangszó, 1937
1937-09-26 / 39. szám
193?. szeptemberből HAftANGSZÓ lap remélhetőleg hamarosan megjelenik. — K. M. Orosháza. A kérdezett egyházi lap — tudtunkkal — megszűnt. — „Tanítónő.“ A beküldött összeggel okt. 1-ig rendezte előfizetését. — H. G. Cák. Folyó év végéig. — Dr. H. T. Folyó év végéig 4.80 P a hátráléka. — D. Gy. Kiskőrös. 1936. dec. 31.-ig rendezte hátrá- lékát. — P. R. Orosháza. Előfizetése f. év végéig rendben van. — K. J. Csönge. Előfizetését dec. 1.-ig rendezte. — P. I. Nagyacsád. A beküldött összeggel f. év szept. 1-ig rendezte előfizetését. — T. L. Kemenespálfa. Előfizetését f. év okt. 1-ig rendezte. — B. Gy. Rákosliget. Előfizetése 1938. dec. 31-ig rendezve van. — N. S.-né Debrecen. Előfizetését 1938. junius 1-ig rendezte. — H. Gy.-né Zala- szentgrót. A beküldött összeggel junius 1-ig rendezte hátralékát. — özv. Cz. B.- né Bonyhád. Hátraléka f. év végéig 4.— P. — M. B. Veszprém. Hátralékban van f. évi 4.80 P-vel. — Cz. S. Sand. Folyó év végéig rendezte előfizetését. — K. L. Pestszentlőrinc. 1938. március 1-ig. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Halálozás. — Karádi János, az aszódi evangélikus Petőfi-gimnázium tanára életének 51., tanári működésének 26. évében szeptember hó 17.-én Aszódon elhunyt. — Kotsch Ernő Roland okleveles evangélikus tanító, közgazda hosz- szas szenvedés után szeptember 15.-én, 28 éves korában, Rákospalotán elhunyt. — Feltámadunk! A MAGYAR GAZDA Vegyes. Kukoricából 27 millió q, burgonyából 26 millió q, termés várható hazánkban. — Olaszországba az eddig megállapított adagon felül még 50 vágón hasított sertést szállíthatunk. — A magyar-jugoszláv kereskedelmi szerződés megkötésére a december hó folyamán kerül sor. Terményárak. Búza 20.15—21.30, rozs 19.10—19.20, takarmányárpa 15.75—17, sörárpa 18.50—22, zab 16.90—17.20, tengeri 12.95—13.20 pengőfillér. Sertésárak Budapesten. Urad. zsírsertés párja 340 kg-on felül 108, szedett 97—107, öreg 92—100, angol tőkesertés 104—108, angol sonkasertés 112—116, angol sonkasüldő 104—110 fillér kilogrammonként. Gyümölcstermesztés. A földmívelésügyi kormány a mező- gazdasági termelést céltudatos munkával mindjobban a kertészeti, főleg a gyümölcstermesztési irány felé óhajtja vezetni. A gazdákat minden lehető módon, a szépen jövedelmező gyümölcstermesztésre akarja buzdítani. A gyümölcs- kultúra ma már évről évre megkétszerezett mennyiségben és mindig jobb és jobb minőségben ontja piacra a keresett és jó gyümölcsöt. Ma már a magyar gazda is belátja, hogy a gyümölcsfával beültetett területek jövedelme jóval nagyobb, mint a tisztán mezőgazdasági növények termesztésével foglalkozó birtok. Az okszerűen kezelt gyümölcsössel beültetett birtok nemcsak fokozza a gazda jövedelmét, hanem a birtok értékét is lényegesen emeli. Sajnos még mindig vannak hazánkban egész vidékek, ahol a gazdák idegenkednek a gyümölcsfaültetéstől. Félnek az ültetéssel járó több kiadástól. De tartanak attól is, hogy a fák csak ritkán hoznak jó termést és ha a termés bőséges, akkor nem tudják jól értékesíteni. Ezzel a felfogással haladni akaró gazdának szakítani kell. Mert a jóminőségű gyümölcsöt jól megfizetik az országban is, de jó pénzért keresik a külföldi piacon is. Az okszerűen kezelt permetezéssel is védett gyümölcsfák kevés férges, vagy hibás gyümölcsét is lehet értékesíteni különböző feldolgozás céljaira. ütvén, hatvan évvel ezelőtt nem kellett permetezéssel is védeni a gyümölcsfát, ma azonban a permetezés nélkülözhetetlen. Ez kiadással jár, de kifizeti magát, hiszen a hozamnak csak egy kis hányada az, amit a fa ápolása megkíván. Lássuk be, hogy a hozamból visz- sza is kell adni valamit a fának. Ha valaki gyümölcsöst akar létesíteni és okszerűen akar a gyümölcstermesztéssel foglalkozni, annak nem lehet egyéni kívánságokra, szeszélyekre tekinteni a gyümölcsfa alakja, vagy a fajta megválasztásánál. Hanem figyelje meg, a községben mely gyümölcsfák és milyen fajták diszknek a legszebben és azokat termessze, de azokból is csak két három fajtát. A gyümölcsnemek megválasztásánál a talaj, az éghajlat és a gyümölcsös fekvése lehet egyedül az irányadó. A leghosszabb életű és legtöbb hasznot adó fa, a vadalanyra oltott fa. Ha a gyümölcsös kisebb területű és be van kerítve, akkor jó, ha törpefát ültetünk. Kerítés nélküli helyre, vagy nagy területre, csak félmagas, vagy magastörzsű fát ültessünk. Mesgye, utak, árokpartok beültetését ne mulasszuk el. Ne tartsunk az árnyéktól, ha a fát minél nagyobb távolságra ültetjük. A kaszálók, legelők is csak fejlődnek és nem égnek ki, a vonuló árnyék miatt, a fórrá nyári napokban. Finom és kényesebb fajtákat ültethetünk a városok környékén, vagy ott, ahol könnyű és gyors szállítási lehetőség van. Nagy gond a fiatal gyümölcsfák beszerzése is. Csakis megbízható helyről szerezzük be a gyümölcsfa szükségletet, nehogy betegséggel fertőzött fát ültessünk. Legjobb, ha a gazda maga nevel magról vadoncot és azt egy, két éves korában őszi, alsószemzéssel nemesíti a földtől lü—15 cm magasan, de mindig az északi oldalon, hogy a tavaszi nap melege korán ki ne csalhassa. A meg nem éledt szemet tavasszal pótoljuk úgy, hogy hajtóra szemezzük be. Nemesítésre a szemzési módot használjuk, mert kis sebet csinálunk vele a fán, ha nem éled meg, könnyen pótolhatjuk s nem kell hozzá oltóviasz. A kifakadt szem felett 15 cm-re a vadoncot elvágjuk a nemes hajtást az első évben karó helyett, ehez kötjük. A következő tavaszon a nemes ág tövénél ezt is levágjuk. Erős törzset kell nevelni, hogy a koronát megbírja. Ezért az első egy-két évben a törzset kissé vágjuk vissza és a törzsön levő egy éves hajtásokat kurtítsuk meg és csak a második évben vágjuk le egészen. Azután állapítsuk 313, meg a törzs magasságát amilyenre akarjuk, felette öt szemet hagyva a fát le- metszük. A meghagyott öt szemből fog a korona kialakulni. A koronát nyesés által neveljük úgy, hogy a keresztbe növő és a felesleges ágakat lemetszük. Ne legyen a korona nagyon sűrű, hogy a nap, a levegő jól járhassa. Nagyon fon tos a termő gyümölcsfák egyéves hajtásának a tavaszi visszametszése. Ennek célja az, hogy a hajtáson levő összes szemeket rákényszeritsük 1—2 cm hosz- szú termőnyárs nevelésére, amely nyárs hozza majd a következő évi termést. Ha hosszú az egyéves hajtás, akkor azt hosszúra kell visszametszeni, mert ha rövidre vágjuk vissza, termőnyárs helyett ágak nőnek és nem érjük el célunkat. Ezt a visszametszést eddig csak a körte és almafáknál alkalmazták, legújabban azonban megcsinálják a barackfáknál is. A faültetésről csak annyit, hogy nem szabad a fát egypár kapavágással elültetni. Hanem legalább 1 méter mély és 1 méter széles gödröt kell a kis fának ásni még pedig a tavaszi ültetéshez őszszel az őszi ültetéshez meg tavasszal. A felső földet tegyük a gödör egyik oldalára, az alsót a másikra és a gödröt úgy hányjuk be, hogy a felső föld alúlra kerüljön, az alsó meg felül legyen. A fát annyira tesszük a földbe, amilyen mélyen az eredeti helyén volt. A kiültetett fához karót kell tenni és a fát lazán hozzá kell kötni. Tavaszi ültetéskor a fa körül tányért készítünk, ősszel ez nem szükséges. A gyümölcsfa gondozására, ápolásara, permetezésére egész éven át nagy figyelmet fordítsunk. Ajánlatos a fatörzsre emberváll magasságban, keletre néző röplyukkal, minél több fészekodut kihelyezni. Az érett gyümölcsöt óvatosan szedjük le. Válogassuk meg. Gondosan csomagolva, féderes kocsin szállítsuk. Ha a tél, vagy tavasz folyamán akarjuk értékesíteni, akkor az elraktározásra is nagy gondot fordítsunk. Az okszerű gyümölcstermesztés lényegesen emeli a földműves nép jólétét és így a nemzet megerősödését, ami pedig egyik útja Nagy-Magyarország feltámadásának. Caran János. HARANGSZÓ PERSELYE. A következő adományok foly'ak be : Dóka Lajos Győr, Széles Imre Répcelak, Jamrich Edéné Kaposvár, Serényi Árpád Pécs, Smidelius Ida Zalabak- sa, Horváth Józsefné Káinon, ifj. Rúsz István Bocsárlapújtő, Jurtsó Gyuláne Tét, Makláry Antalné Sárvár, özv. Illés Jánosné Marcalgergelyi, Fodor Mihály Kemenessömjén, Stöger Nándorné Sop- ronbánfalva, Sass László Sopron, özv. Oehl Györgyné Sopron, Harszti Jakab Dombóvár, Nádor István Zánka, Székely Kálmán Miskolc, Pónya Sándor Tóváros, Pilisi Pál Albert-Irsa, Pallér Margit Bpest, Csepcsányi Blanka Budapest, Somogyi Elek Celldömölk, Szelé- nyi Gyula Bpest, Peti Jánosné Keszthely, Tóth Sándor Szkfvár, Újvári Ig- nácné Rpalota, Pieler Kornélia Sopron, Pécsinger Ilonka Gór, Kalmár Ilona Orosháza, Mészáros Mihály Répcelak, Asbóth László Pestszentlőrinc, Schmidt
