Harangszó, 1937

1937-03-07 / 10. szám

75" uralkodó állásokat betöltők 90 százaléka izraelita. Hogyan fest az orosz paradicsomban a család kérdése? Tudjuk, hogy a kom­munisták az egyházon kívül a család­ban látják legnagyobb ellenségüket és mindent elkövettek, hogy felfordítsák a család intézményét. Kimondták^ hogy a házasságkötés nem fontos. Házasság- kötés nincs is, csak házasságokat nyil­vántartó hivatal, ahol a felek egyszerűen bejelentik, hogy eprütt akarnak élni. vagy el akarnak válni. Utóbb ezt kissé megszigorították, mert maguk is meg- sokalták, hogy voltak, kik napok alatt többször házasodtak és elváltak. De azért ma is elég a válást bejelenteni. Nincs törvényes és törvénytelen gyer­mek. így akiknek érzékisége a családi életet béklyónak érzi, azok szabadjára ereszthetik indulataikat s így lett fertő­vé az, amit Isten szentnek rendelt. A család ellen való intézkedés az öt napos hét is. Öt munka nap után jön a szünnap, de úgy, hogy soha egy család­ban kettőre nem esik egyszerre a szün­nap. Ezáltal lehetetlenné válik a család egyiittléte. Nézzük végül a vallás kérdését. Tud­juk jól, hogy a kommunizmus alapirata szerint a vallás magánügy. Mit jelent ez számukra? Azt, hogy nincs rá szük- szükség. Ha útban van, félre lehet lökni. Ott kezdődött a dolog, hogv kimondták a papok jogtalanságát. Nem kaptak kenyérj egyet. Megélhetésük biztosítva nem volt. Csak a hívek juttattak nekik a maguk szűkös falatjából, de akkor meg azokat büntették meg. Azután el­szedték a templomaikat különféle címe­ken. Mikor evvel sem tudták megaka­dályozni az egyház munkáját, elérke­zett a lelkészek kivégzésének ideje, a börtönben való kinoztatás ideje, mely­től még jobban’ féltek, mint a haláltól. Mikor a börtön sem használt, megin­dultak a számkivetések „a nemzetvédel­mi szempontból való áttelepítések.“ Egész vidékek kihaltak így. Magam is láttam egy ilyen üres falut. Mikor ez sem bizonyult elégséges­nek, a szovjet rávetette magát az if­júságra. Tudia jól, hogy akié az ifjúság, azé a jövő. 18 éven alul senkit sem sza­bad vallásilag befolyásolni, sem vallást tanítani. Oroszországban ez a kérdés: hit és halál, — hitetlenség és élet. Igv nem lehet csodálni, hogy a szülők bor­zalommal gondolnak gyermekeik jövő­jére. Újabban ezen a területen is bizonyos javulások vannak. Pl. múlt hónapban hoztak egy rendeletet arról, hogy min­den vallás-kultusz szabad, de az isten­telen propaganda is szabad. Nagy han­gon felsorolják, hogy a Kremlről eltűr, tetik a felírást, hogy a vallás ópium, be engedik a bibliát, megengedik, hogv újra harangozzanak és offertóriumot tartsanak, szemináriumot engedélyez­nek a görögkeleti egyháznak és hogv újra patriárchát választhatnak. 1937-ben minden 'lelkésznek közkegyelmet adnak. Nézzünk szemébe ennek a kérdésnek. Hogy fest ez a valóságban? Ott van az első pont: a valláskultusz szabad, de az istentelenség propagan­dája is szabad. Ma már a hivatalos ma­gyarázat vallás és kultusz szavakra nagy súlyt helyez. Mi a kultusz? Ez a görög­keleti egyház miséje. A legtöbb temp­lom ma már elpusztult, tehát úgy sem HARANGSZÓ misézhetnek. Aki össze akarja gyűjteni az embereket és Isten igéjét hirdetni, — ez már nem kultusz, ez már propaganda és büntetendő. Igaz, hogy a Kremlről eltávolították a felírást, de istentelen bélyegeket ad­tak kj s azok minden jövedelme az is­tentelenség propagandáját szolgálja. A bibliát szabad behozni! A valóság­ban ez így fest: a vámhatóság felelős azért, hogy csak olyan nyelvű bibliát bocsássanak be, amilyen nyelven Orosz­országban nem beszélnek. Az elfogadó­nak pedig külföldi valutával kell fizetni. Egy kis bibliáért 6 arany rubelt vesz­nek. El tudjuk képzelni, hány ember van. aki ezt a valutát meg tudja fizetni. A harangozás megengedése most, amikor már alig van harang Oroszor­szágban, nem ér semmit. A szeminárium felállításánál a kö­vetkező rendelkezések vannak: csak olyanokat lehet felvenni, akik szovjet­hű, kommunista meggyőződésű fiatal­emberek. Patriárchának csak olyat lehet megválasztani, aki esküt tesz, hogy hű­séges kommunista és minden vasárnap imádkoztát a tanácsköztársaságért. így festenek ezek az engedélyek a valóság­ban. Ezenkívül az istentelenség köz­pontja most határozta el. hogy céljai szolgálatára felállít egv hatalmas rádió leadót, — közadakozásból, amit a mun­kásak fizetéséből vonnak le. Tárgyilagosan akartam beszélni. De ép azért nagvobb a súlya is annak, amit mondtam. Imádkozzunk Oroszorszá­gért! Ne gondolja senki, hogy ez a kér­dés csak Oroszország kérdése. Ez túl­megy Oroszország határain. Akinek a szeme nyitva van, az tudja, hogy itt a mi bőrünkre megy a játék és a kommun bukása vagy győzelme a mi nemzetünk jövőjét is magában hordozza. T. 1. Kővetkező cikkünk címe : A kom­munizmus Magyarországon. BÍZZUNK!.'.. Jelen sötét szobájába Jcg-koronás fák intenek ... Pattogó tűz, a harci zaj ,— örökösen rémítenek. Húny a vészes láng, ha zsendül, Jövő fény, —• zeng a harsona ... Diadalmas lesz majd újra, Meggyalázott hit harcosa. Végh Géza. Mii veszteit egyházunk Trianonban ? Trianon előtt volt Magyarországon 1,340.143 evangélikus. Ez megfelelt az összlakosság 6.4%-ának. Cseh megszállás alá került — 396.000, román megszállás alá került 263.000, szerb megszállás alá került — 156.000, osztrák megszállás alá került 53.000 evangélikus. Trianon után a csonka hazában ma­radt 497.012 evangélikus. Ma Csonka- magyarország 8,708.319 lakosából 534 ezer 065 az evangélikus. 1937. március 7. 1000 lakos közül evangélikus — 61, 1000 lakos közül református — 210, 1000 lakos közül róm. kát. — — 640, 1000 lakos közül zsidó — — — 54, 1000 lakos közül egyéb — — — 35. Csonkahazánkban ma 350 evangélikus templom van. A mi nagyjaink. Palcsó István. Az evangélikus tanári kar, mely egy­házi és nemzeti szempontból is minden­kor felelőssége tudatában dolgozott, büszkén vallja magáénak Palcsó Istvánt. 1826. január hó 12.-én született Kés­márkon. Szülei nagyon szegény embe­rek voltak, kik tehetséges gyermeküket a legnagyobb áldozatok árán taníttat­ták. Szülővárosában végezte középisko­láit, mely az akkori időben megfelelő- leg a gramatikai, nyelvészeti, bölcséleti, és jogi osztályokból állott. Anyagi hiá­nyok miatt tanulása itt megakadt s a tudományszomjas ifjú Palcsó István ne­velői állást vállalt gróf Dessewffy Egyed házánál. De tanulmányairól nem mon­dott le. Mint nevelő szorgalmasan tanul­ta a teológiát, a héber, görög, francia és angol nyelveket s mint magántanuló si­keresen tette le a papjelölti vizsgát. Mint nemzetőr résztvett a szabadság- harcban is és 1849. januártól Klapka se­regében harcolt mint honvédtüzér, de néhány hónap múlva súlyosan megbete­gedett s visszatért gyógyulást keresni, szülői házához. Felgyógyulása után ismét nevelős- ködött, hogy tanulmányai folytatásához az anyagi feltételeket megszerezze. Ez sikerült is neki s 1852-bn a jénai egye­temre iratkozott be. Alig hogy vissza­tért a késmárki líceum hívta meg taná­rának, hol 1853-tól egészen haláláig ta­nított s több mint 30 évig az alumneum vezetője volt. Kezelte, rendezte s szak­szerűen gazdagította a líceum könyvtá­rát is. 1893-ban ünnepelték tanári műkö­désének negyven éves fordulóját, amikor is az ország egész területéről elhalmoz­ták üdvözlő köszöntéssel volt tanítvá­nyai és tisztelői. 1895. április 21.-én résztvett a késmárki konvent gyűlésén, fel is szólalt, mely után szivszélütés érte s még aznap meghalt. Megírta- a késmárki evangélikus lí­ceum történetét, mely 1893-ban önálló kötetben is megjelent. Irt még tanügyi és egyházi cikkeket is Palcsó István áz igazi tanár minta­képe volt. Önmagát feledve, idejét s ere­jét az evangélikus ifjúság nevelésére szentelte. Károsy Pál. Hová mégy ? Volt egyszer egy király s annak volt egy udvari bolondja. A király egyszer díszes bottal ajándékozta meg a bolon­dot azzal, hogy ha majd magánál is nagyobb bolondot talál, adja annak. Mikor aztán sok idő múlva elérkezett a király utolsó órája, a bolond oda állt az ágya elé s azt kérdezte: „Hová mégv Uram?" „Nem tudom", volt a felelet. „Mit viszel magaddal, Uram?" „Nem tu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom