Harangszó, 1937

1937-02-28 / 9. szám

70. HARANGSZÓ 1937. február 28. csak annyit jegyzett meg, hogy az <5 véleménye szerint a káplán urnák lelki- ismereti kötelessége volt a haldoklót meggyóntatni. Erre az asszony ezt a választ kapta: megmondtam az urának, ha a betegségéből ne talán felgyógyul­na, akkor az lesz a kötelessége, hogy vagy megesküszik a feleségével a kato­likus templomban, vagy elválik tőle. — Ez volt tehát a római egyház papjának utolsó utravalója betege számára. Any- nyit elért, hogy távozása után a halálos beteg férfi és az érte aggódó asszony együtt sírtak." * Cclldömölkről írják: „Egy s __i 80 éves uriasszony, aki m ert rokonai evangélikusok és saját ereiben is buzog evangélikus vér, evan­gélikus imádságos könyvet használ és Károli bibliát olvas, — gyónásra jelent­kezett az akkor ott működő jezsuita missziós páternél. Magával vitte imádsá­gos könyvét és bibliáiét is. Mikor ezt a páter meglátta, kirántva azokat kezé­ből. így rivalt rá a 80 éves asszonyra: „Mi van a maga kezében? Ezek eretnek könyvek". S megtagadta a feloldást. Ezek után az öregasszony a helyi plébá­nosnál jelentkezett panaszával. A plébá­nos így vigasztalta: „Ugyan ne törődjék vele nagyságos asszony, ezek a misszió­sok már csak ilyenek ..." És feloldozta az asszonyt. * Esetek, amelyek semmiképen nem alkalmasak annak a keresz­tény-keresztyén közeledésnek meg­teremtésére, amelyet újabban Ban- gha páter emleget s amelyet mi szívből óhajtanánk! ► ♦♦♦♦♦ HETI KRÓNIKA A képviselőházban tovább folyik a titkos választójogi javaslat vitája. Ma­gyarországon is tilos a Spanyolország részére való toborzás. A budapesti re­formátusok értekezletet tartottak a gaz­dasági kérdésről, ahol Makkay Sándor volt püspök többek között a következő­ket mondotta: „Az egyház nem enged­heti meg, hogy Isten helyébe faj, vagy bármilyen földi bálvány kerüljön.“ — „Anglia felelőssége a világ megbékítése érdekében ma nagyobb, mint eddig volt“, mondotta az a::goI haderőfejlesz­tési miniszter. — Lebrun francia köztár­sasági elnök aláírta a Spanyolországba való önkéntestoborzást megtiltó rende­leteket. — Olaszország is megakadá­lyozza az önkéntesek toborzását. — Neurath német külügyminiszter és Schuschnigg osztrák kancellár a Habs­burg restaurációról tanácskoznak Bécs- ben. — Az ostromzái ral körülzárt Mad- ridot éhínség fenyegeti. — Graziani olasz tábornagy, Abbesszinia alkirálya ellen bombamerényletet követtek el Ad­dis Abbebában. — Stalin elmenekült a Kremlből, ahol nem érzi magát bizton­ságban. Szovjetorc zországban újból sok embert tartóztatlak le. Terjesszük a „HARANG SZó“-t! Az egyházi esztendő Böjt harmadik vasárnapja. Ellentmondók a testemnek és véremnek. Efez 5, 1-9- Luk. 11, 14 28. Amikor Krisztus megszabadít ben­nünket a Sátán hatalmától, nyilvánvaló­vá teszi ezzel egyszersmind a mi lényün­ket is. Annyira eltávolodtunk és elidege- nedtük az Istentől, hogy számunkra Istenné lett a Sátán és Sátánná lett az Isten. Ebből származik minden bűnünk, amelyekben a tisztátalanság, irigység és minden undokság által a mi lényünket akarjuk kiélni. Hogy milyen mélyre zu­hantunk. arra csak akkor döbbentünk rá, ha Krisztus megszabadított bennün­ket. Amikor Krisztus megszabadít ben­nünket a Sátántól, akkor meghal ben­nünk a mi saját lényünk. Amíg háborí­tatlan uralkodik felettünk a Sátán, ad­dig békesség van a mi saját lényünkben Ha azonban Krisztus szabaddá tesz, vi­lágosság támad körülöttünk, úgyhogy ellenséges viszonyba kerülünk a Sátán­nal. Meg kell látnunk, mennyire meg­kötözött bennünket. Meg kell tanulnunk azt is. hogy Krisztus és a Sátán sohasem férnek meg egymással. Amikor szabadokká lettünk, mindig fenyeget bennünket a visszaesés veszé­lye. Közeli számunkra a veszélye annak, hogy vonakodjunk Neki megadni a kö­teles hűséget az engedelmességben és, hogy ne áldozzuk oda egész életünket. Ezért szól a felhívás az éber vigyázásra kicsiny dolgokban is és szól a felhívás az egyes bűnök elleni küzdelemre, ne­hogy a Sátán újból hatalmat vegyen rajtunk és az utolsó állapot gonoszabb legyen az elsőnél. Ellene mondok a Sátánnak és min­dennek, ami az ő lényegéhez és müvé­hez tartozik: az istentelen gonosz világ­nak, bűnös testemnek és véremnek, át­adom magam az Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy Istennek, hogy nz övé legyek mind az én boldog végemig. Asmussen—Molitórisz. HIEEZ Megüresedett D. Geduly Henrik ti- szakerületi püspök elhunytéval két egyetemes egyházi fontos képviselet is. Egyik az egyetemes egyház lelkészel­nöki tisztsége, a másik egyházunk má­sodik püspöki felsőházi tagsága. Az el­sőben D. Kapi Béla dunántúli, a második­ban D. Raffay Sándor bányakerületi püspök lesz az elhunyt Geduly püspök utóda. t I Adomány. Báró Radvánszky Kálmán országgyűlési képviselő, a sajókazai egy­házközség felügyelője gyülekezete sú­lyos anyagi helyzetének könnyítésére 10.000 (Tízezer) pengőt adományozott. — Radvánszky-ak fényes neve kíséri ezen egyházközségünk történetét kelet­kezésétől fogva. A megható családi vo­nás „egyházsegítés“ — amint a példa igazolja — ma is él a késői utódban. Üj lelkész. Az igazságügyminiszter a sopron-kőhidai fegyintézet lelkészévé Mayer Ödön orosházi segédlelkés?t ne­vezte ki. Lelkészavatás. D. Kapi Béla püspök február 21.-én a győri templomban lel­késszé avatta Loós János, Szabados Gusztáv és Tóth Sándor végzett teoló­gusokat. Űj igazgatók. D. Kapi Béla püspök vitéz Nagy István sárszentlőrinci, Schöpf Ernő keszőhidegkúti és Mesterházy Já­nos csikóstöttösi tanítókat egyházi és iskolai értékes szolgálatuk elismeréséül igazgatói címmel tüntette ki. A testvéregyház köréből. Bernáth Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank alelnö- két, a református egyház egyik vezér- férfiát a kormányzó királyi titkos ta­nácsossá nevezte ki. — A debreceni re­formátus teológusok önképzőköre vita­délutánokat rendszeresítettek, amelye­ken különböző egyházi kérdések kerül­nek megbeszélésre. Alapítvány. Péter János ny. evangé­likus tanító, ki 40 évet töltött szolgá­latban, 71. születésnapja alkalmából a feleségével egyetértve Galgagutáról2000 (Kettőezer) pengőt küldött alapítvány létesítésére, hálás megemlékezéssel az 1881—1834-ik esztendőkben töltött eper­jesi diákéveire, a miskolci evangélikus tanítóképzőintézetnek. Mily ékes meg­nyilatkozása ez a tanítvány hálájának és az egyházszeretetnek! Győr. A győrszabadhegyi hívek — miután egyik hittestvér adományából már van harangjuk — toronyépítésre határozták el magukat. Fiatalok országútján címen indult meg a magyar evangélikus egyetemi hallgatók új időszaki lapja, amelynek szerkesztője dr. Sztrokay Tibor. Vérteskethely. A nagy buzgalommal működő nőegylet Pöntör Béláné elnök­nő vezetésével egy új feketebársony oltár- és szószékterítővei ajándékozta meg az egyházat. Erdély. Az erdélyi magyar evangéli­kusok új énekeskönyvet kapnak, amely­nek énekei jobbára a dunántúli énekes­könyvből valók. Ősagárd. A fiú- és leányifjúság feb­ruár hó 7.-én Ecsedy A.: Az irgalmas samaritánus c. színművét adta elő. Be­mutatásra került ugyanazon szerzőnek két párbeszéde is: „Harangoznak a templomba“ és „Lakodalom van a mi utcánkban“ című. A jelmezeket Harmati Béláné és Fehér Antalné készítették. Következők szerepeltek: Petyánszki Pál, Gyekis János, Petrovicz Pál, Czobori Pál, Lestyán Mihály, Hajdúk János, Szelszki Pál, Szelszki Mihály, Holica Já­nos, Kovács András, Laczkovszki János, Czobori Mihály, Babka András, Holica Mihály, Tóth János, Moravcsík Pál, Ho­lica Mária, Vacho Mária, Vacho Erzsi, Trenka Róza, Tóth Zsuzsi, Csorba Zsu­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom