Harangszó, 1937
1937-02-28 / 9. szám
68. forradalmat. Ezért a legkeményebb büntetés járt. Mezítelenre vetkőztették őket és két sor katonaság szűk sora között kellett egyenkint elmenniök s azok kan- csukázhatták őket, ahogy akarták. Egymásután rohantak keresztül s a sor végén úgy estek össze véresen. Ott volt egy vödör víz, amivel megmoshatták magukat. Stalin utoljára maradt. Levetkővött, kezébe vett egy kommunista kiáltványt s azt hangosan olvasva lépésben nyugodtan ment a két sor katona között. Csupa vér volt teste, de egy szisszenés el nem hangzott ajkáról, meg se mosta magát, úgy öltözött fel. Az bizonyos, hogy ezeknek az embereknek fanatizmusát kétségbevonni, piszkos anyagi érdekkel azonosítani nem lehet. A keleti emberre nagyon jellemző a fanatikus rajongás és ez ütközik ki sok vezetőjükben. A titokzatos Oroszország — a legutóbbi perek is mutatják — titok sokszor Oroszország mai vezetői előtt is. De nem titok Isten előtt, aki mindent lát — Oroszországban is. T. Z. Következő cikkünk címe: „Az Orosz paradicsom."' Az oxfordi csoportmozgalom* Az oxfordi csoportmozgalomra nézve megoszlanak a vélemények. Van, aki lelki csömörléssel utálkozik felette s van, aki a bűntől való megmentettség lelkes hálájával tette fel egész életét erre a mozgalomra. Kínában dévaj kulik kifütyülték a mozgalom terjesztőit, Kanadában meg polgármesterek üdvözölték s estélyi ruhás dámák hallgatták végig összejöveteleit. Van, aki meg- tévelyedett lelkek veszedelmes mételyének bélyegzi a mozgalmat s van, aki új reformációt remél tőle, vagy legalább is óriási horderejű új ébredés pünkösdi szélzendülését hallja ki belőle. Nem árt, ha a Harangszó népe is megtud egyet-mást e mozgalomról. A mozgalom keletkezése felette érdekes. Egy harminc esztendős, tehetséges, de rátarti fiatalembert Isten beirat a megpróbáltatások és keserves felsülések iskolájába. Buchman Ferenc, német származású amerikai evangélikus lelkész az illető. Volt filadelfiái lelkész, kínai KIE-titkár, oxfordi egyetemi vallástanár. Nyugtalan lelke 1908-ban Keswickbe űzi. Ez a vadregényes kis falu már akkor is középpontja volt nyaranta Anglia kon- ferenciázó éiettiek. Áll most is a konferencia s egy halkszavú nő a Krisztus keresztjéről beszél. Csak tizenheten hallgatják, Buchman is közöttük. Ez a csendes bizonyságtevés a Lélek lélekostrom- ló pergőtüze volt Buchman számára. Összerendül, megsiratja bűneit, bocsánatkérő leveleket ír haragosainak. Az elbizakodott emberből lesz Lélek-vezette, alázatos eszköz, a meddő munkásból '„biztoskezű léleksebész“. Égő buzgalommal tér be oxfordi diáktanyákra s imádkozó diákközösségeket alakít ott, ahol azelőtt legfeljebb a tivornya jelentett közösségalkotó tényezőt. így hüllőt földbe a mozgalom mustármagja. • E cikk felelet azoknak, akik a szerkesztőség véleményét kérdezték e mozgalomra vonatkozólag. HARANCSZÓ A mozgalom módszere felett egyszerű. „Add át magad az Istennek, valid meg a bűneidet, közöld mással is a lelked tartalmát, bizd rá magad a Lélek vezetésére“: ez a hittanuk; „Szeress, légy becsületes, tiszta és önzetlen": ez az erkölcstanuk. A mozgalom sikerének titka tán abbén jelölhető meg. hogy rátapintott a keresztyén lélek néhány elsikkadt elemi szükségletére. Tartsunk egy kis szemlét idevonatkozólag. Az oxfordi csoportmozgalom hangsúlyozza a megosztás szükségességét és pedig annak úgy a bűnt meggyónó, mint bizonyságtevő fajtáját. Valóban: nagyon sok lelki tehetetlenség oka köztünk abban van, hogy bűneinkkel árván botorkálunk, bizonyosságainkról bizonyságot nem teszünk. Pedig a baráti gyónás jótékony megkönnyebbülés és a bizonv- ságtevés tűzterjesztő csóva. A mozgalom kíméletlen őszinteséggel kezeli a bűnt. Az oxfordistákkal nem lehet vitatkozni, mert ha vitázni próbálsz velük, torkodra forrasztják a szót ezzel a mondattal: „Most pedig mondd el bűneidet az Istennek!“ összejöveteleiken megrendítő bűnvallások hangzanak el. Jellemző idevonatkozólag, hogy Russel híres újságíró könyve, amely története is, kátéja is a mozgalomnak, ezzel a mondattal kezdődik: „Ezt a könyvet bűnösökről, bűnösöknek egy nagy bűnös írta.“ A mozgalom hangsúlyozza a csendes órát, ahol vezettetést kapunk. Bizonyos is, hogy eltűnnék életünkből sok tanácstalanság, ha az elmélyedő csendes óra parancskiosztó rapportján nap-nap után oda tudnánk hallgatni a Lélek üzenetére. A mozgalom hangsúlyozza az egyszerűséget. Ez bizonyságtételük családiasságában is megnyilatkozik, összejöveteleiken felállnak s egyszerű szavakkal mondják el azt, hogy mit tett életükben a Krisztus. Ha arra gondolunk, hogy a keresztyén életetamerev méltóság hányszor teszi jégveremmé, amelyben a lélek csak dideregni tud, hogy az evangéliom üzenetét hányszor ölik meg a szólamok, akkor belátjuk, hogy milyen fontos érdekünk nekünk a sallang-elhányó leegyszerűsödés. A mozgalom hangsúlyozza a vállvetett munkát. „Lélekmentő utódra sohase egyedül, hanem munkatársakkal indulj.“ Krisztus is kettesével küldte ki tanítványait. A mozgalom ezért nevezi magát „csoportmozgalomnak“. Az említettek között egy sincs, ami új volna s egyházunk lelkihajlékán belül megvalósítható, sőt kezdettől fogva gyakorlatban levő ne lett volna. A mozgalom óriási eredményekkel dicsekedhetik. Buchman világütazásai eddig Angliában, Skóciában, Hollandiában, Skandináviában, Németországban, Törökországban, Indiában, Délafrikában, Kínában, Egyiptomban, Svájcban, Észak- és Délamerikában, Japánban gyökcreztették meg a mozgalmat. Lump főiskolások, italcsempészek, boxbajnokok és kommunisták szakítottak bűneikkel. Egy jól kereső ügyvéd, válóperek szakértője és saját zsebére kamatoztatója, mióta kapcsolatba került a mozgalommal, bomlö házaséletek megmentésében látja hivatását. Egy lelkész bevallja, hogy bizonyítványát annakidején svindlivel szerezte.. Egy munkás 250 fontot térített visz1937. február 28 sza egykori alkalmazójának, akit lazsálásával ez összeg erejéig valamikor megkárosított. Stb., stb. Immár kötetekre megy a viharos megtérések leírása. Kétségtelen, hogy az. Űr, kinél semmi sem lehetetlen, az oxfordi mozgalmat is ta- vaszpezsdítő erővé tudja tenni s tette is immár sok esetben, a lelkek szikkadt mezőségén. Ha valaki az oxfordi mozgalom felől jogosan táplált aggodalmak iránt kérdezne meg, a következőkre utalnék. Az oxfordi mozgalom, bármily különösen hangzik is, nem hangsúlyozza eléggé a Krisztus váltságát. Annyira a bűn- vallást helyezi mindenek fölé, hogy ezzel szinte már az önmegváltás veszedelméhez jut közel. Pedig mi tudjuk, hogy minket még a bűnvallás se tud megváltani, hanem csak a kegyelem egyedül. Az oxfordi mozgalom könnyen szek- tárius irányba tolódhatik. Igaz, hogy ma még nemcsak távol áll ettől, de 'tudatosan védekezik is ellene. Szervezete nincs s minden vonalon keresztülviszi a teljes felekezetköziséget. Ám a quäkerek is igy kezdték s a metodizmus is csak a méltatlan utódok kezén lett szekta. Az ozfprdi mozgalom itt-ott képmutatássá, vagy egyéb beteges tünetté torzult. Bizonyos oxfordisták pl. soha el nem követett gyilkosságokat vallottak be. Igaz viszont, hogy ez a veszedelem minden lelki megmozdulás körül ott ólálkodik. Az oxfordi mozgalom nyilvános bűnvallása igen könnyen kártékony botrán- koztatássá válik. Amilyen áldott dolog lehet az, ha valaki a Lélek indítására a lelkipásztora vagy bizalmas lelki testvére előtt megvallja bűneit, éppen olyan veszedelmes dolog az, amikor valaki nyilvánosság előtt turkál bűnei szemétdombjában, mert talán éppen ezzel bűnre csábit másokat. Némelyek szerint az oxfordi mozgalom ítélet a keresztyénség felett. Én azt hiszem, inkább csak a keresztyének felett. Az egyház kitárja előttem a bibliát, magasra emeli előttem a keresztet, bűn- bánatra szólít, kegyelmet hirdet, csendes órára buzdít, közösségbe hív, szolgálatra küld. A régi hajlékban mindenünk megvagyon. Csak meg kell látni. És használni. Ez számunkra az oxfordi mozgalom üzenete. . Sz. J. Én nem vagyok e v. sem ev a n g. még ág. h. e v. sem, legkevésbbé pedig ág. er. Én nem vagyok prof. de még protestáns sem. Én nem vagyok I u t y i én evangélikus Keresztyén vagyok szóban is, Írásban is és ami a fő: valóságban is! Hogyan vallat a szovjet. Az amerikai újságok közük, hogy a szovjet a vádlottakból kínzás és fenyegetés mellett úgy csikar ki beismerő vallomást, hogy olyan vegyiszert ad be az illetőnek, amely a vádlottat a legmélyebb ön- utálatra viszi és önvádolásra kényszeríti. Ilyen vallató porokat használtak a legutóbbi kivégzések alkalmával is.
