Harangszó, 1937
1937-02-21 / 8. szám
58, HARANGSZÓ 1937. február 21. Hányszor halljuk, hogy Isten zörget, de befogjuk a fülünket, vagy durván elpöröljük Őt ajtónktól.' Az ébresztés Isten műve, de az ember is felelős érte! Következő cikkünk címe: Az ébredés nem hoz újat. Böjti ének. Imé, imé az Istennek Báránya! Viszi keresztjét fel a Golgotára, Földre roskad, hull róla verítéke, Szidást kap érte. Imé, imé az Istennek Báránya! Lábát-kezét az éles szeg átjárja, Fára viszi bűnöm és tenger vétkem, Gyötrődik értem. Imé, imé az Istennek Báránya! Isteni ajkát most nyitja imára, Érettük esd, kik kínjait tetézik, Bocsásd meg nékik. Imé, imé az Istennek Báránya! Gonosztevők közt feszítik a fára, Egyik gúnyolja, másik hozzáfordul, Könnye kicsordul. Imé, imé az Istennek Báránya! A nap elfedi orcáját láttára, Sziklák repednek, megnyitnak a sírok, Óh méltán sírok. Imé, imé az Istennek Báránya! Ki mást megmentett, nem gondol magára, A jó Pásztor életét értem adja, Pusztulni hagyja. Imé, imé az Istennek Báránya! Bűneimnek de drága volt az ára, Az igaz és szent halt meg énhelyettem, Bár én vétkeztem. Imé, imé az Istennek Báránya! „Elvégeztetett!“ immár azt kiáltja, A váltság kész, bár súlyos volt a bére: Krisztusom vére. Imé, imé az Istennek Báránya! A lelkét Atyja kezébe ajánlja, Szent váltságát elfogadja az Isten, Csendes lesz minden. Imé, imé az Istennek Báránya! Siess óh ember, nézz a keresztfára, Jöjj ide és lásd, miattad mit művel, Szakíts a bűnnel! Harmati Béla Égő világ. 1. Kommunizmus a Bibliában. A cím ebben a fogalmazásban köny- nyen félreértésre adhat okot, nevezetesen azt a véelményt kelthetné, mintha azt akarnák kimutatni, hogy a kommunizmusnak bibliai alapja van. Azért sokkal helyesebb lesz a tételt kérdés alakjában feltenni: van-e szó bibliában kommunizmusról? Ha van, miben látja a Szentirás a kommunizmus lényeget? Másszóval azt a társadalmi kérdést, amit a kommunizmus társadalmi rendszer- változtatással akar megoldani, a Biblia hogyan kívánja megvalósítani. Mindenekelőtt tisztázzuk röviden, hogy mi a kommunizmus. Minden beíe- magyarázás és félremagyarázás vádjának elkerülése végett forduljunk az alapokmányhoz. A mintegy 90 esztendővel ezelőtt megjelent Merx és Engels fogat- mazásában napvilágot látott „Kommunista Kiáltvány“ többek között ezeket tartalmazza: „A kommunizmust nem az jellemzi, hogy a tulajdont általában megszünteti, hanem az, hogy a polgári tulajdont szünteti meg. De a modern polgári tulajdon utolsó és legtökéletesebb formája a termékek ama előállításának és elsajátításának, amely osztályellentéteken, az egyik embernek a másiktól való kizsákmányolásában nyugszik. Ebben az értelemben a kommunisták elméletüket ebben az egy kifejezésben foglalhatják össze: a magántulajdon megszüntetése. Majd tovább azt olvassuk a kiáltványban: „...és a család megszüntetése ... Továbbá szemükre vetik a kommunistáknak, hogy el akarják törölni a hazát, a nemzetiséget, — a munkásoknak nincs hazájuk, nem lehet tőlük elvenni azt, amijök nincsen“. Ha ezeket jói meggondoljuk és a kommunizmus egész célkitűzését mérlegeljük, nem nehéz megállapítani, hogy kommunizmus programmja nem egyéb, mint a keresztyénség 2.000 éves társadalmi rendjének lerombolása és azok helyén uj világ és pedig a proletár kultúra és a proletár állam felépítése. Nemcsak Marx és Engels látták a társadalomnak nemcsak a burzsoa, hanem a proletár társadalomnak is a hibáit, világosabban kevesebb elfogultsággal látja a keresztyénség. A keresztyén is uj világot akar, de nem a meglévő erőszakos utón való megsemmisítésével, tehát rombolással, ; hanem építéssel. A keresztyénség világosán látja, hogy felelős nemcsak az Isten országáért, hanem az emberek országáért is és tudja nagyon jól, hogy az üdv (salus) szónak a lelki jelentése mellett (meny- nyei, vagy lelki üdvösség) van egy anyagi jelentése is, (jóllét). Ép ezért felZrinyl prókátora. i6 Történeti színmű, négy felvonásban. Egykorú dalokkal. Irta: Payr Sándor. Zenei részét zongorára és énekhangra alkalmazta és saját szerzeményeivel is kibővítette: Kapi Gyuia. BETHLEN: Wittnyédyvel már közöltem a feltételeket, amint azokat a marquis úrral megbeszéltük. WITTNYÉDY (egyik asztalhoz ülve írást vesz elő): Megbízásomhoz képest írásba is foglaltam úgy, amint boldogult uram, a bán szelleme diktálta azt nekem. íme az egyes pontok: Először. Magyarország Isten után a franciáknak köszönheti, hogy még áll és el nem veszett. Reméljük, ezután sem hagyja el a nemzetet, mely oly régóta védőfala a keresztyén világnak. (Helyeslőleg intenek.) Másodszor. A lengyelekkel is szövetkezni kell, a törököt pedig némi adóval lekenyerezni. (Helyeslés.) Harmadszor. A magyar nemzet és francia király között szövetség köttetik, tíz évre, vagy örök időkre. Ha Ausztria emiatt háborút indít, a magyarok jogos önvédelemből az Aranybulla alapján fegyvert fognak. (Helyeslés.) Negyedszer. Franciaország saját költségén küldjön tiszteket, hadi mérnököket, tüzéreket, előleges költségekre pedig százezer tallért, ötödször. Viszonszolgálat fejében felajánljuk a magyar koronát a francia király egyik fiának vagy vérebeli valamelyik hercegnek, ki azonban csak szabad választás útján fog trónra lépni és koronázás előtt hitlevelet ád. ZRÍNYI: Satöbbi, satöbbi. Egészen jól van Wittnyédy uram. Boldogult bátyám is így csinálta volna. Oh ha ő ezt megérheti! GREMONVILLE: Bizony akkor saját vérebeli királya lesz a magyarnak. Ez volt a nemzet titkos vágya. De a francia királyban is hű szövetségest nyer Magyarország. A szerződési pontokat átveszem (Wittnyédy átadja) és közölni fogom királyom válaszát. WITTNYÉDY: Kérjük, de a legrövidebb idő alatt, mert a magyar nemzet nyomorult helyzetében nem várhat. A halogatás halála lehet minden jó szándéknak. ZRINYINÉ: Én is kérem, édes Gremonville, tegyen meg uránál minden lehetőt. A népek ítéletére bízzuk, maradhat-e hazánk ily romlásban. És a magyar nemzet örökre hálás lesz. GREMONVILLE. A kegyelmes asszony mindenkor számíthat önzetlen támogatására és legmelegebb rokonérzésünkre. WITTNYÉDY: Minderről pedig ez interesszátusokat a legnagyobb titoktartás pecsétje alatt értesítjük. Wesselényivel és Széchy Máriával én magam közlöm. Meg kell értetnem vele, hogy francia hercegre van szükség. A jó úr, úgy látom, magát is elég jónak tekinti a királyságra. BETHLEN: Isten mentsen. Nem ő parancsolna, hanem a felesége. Már pedig a Murányi Vénus nem lesz királyunk. Akkor inkább Frangepán Katalinnak és szépséges leányának, Zrínyi Ilonának hódolunk. ZRINYINÉ: Ilyen fiatal urak szájába jól illenek a bókok. De az ország komoly helyzetében most ne tréfáljunk. Elég, ha Ilona leányom Rákóczi Ferencet megnyeri a szövetségnek. ZRÍNYI: Az idő későre jár. A nagy lépést megtettük. Áldomást már nem ihatunk reá. No, majd Lipót király lakodalmán! (Nejéhez): Jer édesem! A marquis úr is velünk fog tartani. (Köpenyeiket ismét felveszik.) Mulassanak vígan, barátaim, amennyire a magyar Bécs városában mulathat. Isten megáldja ügyünket. (Bethlen a zárt ajtót felnyitja. Zrínyi, neje és a követ el.) 10. JELENET. Wittnyédy, Petrőczy, Bethlen. BETHLEN: A döntő lépés tehát megvan. Számolt-e bátyám, minden következménnyel. Mert áruló is akadhat, mielőtt a francia oltalmunkra siet,
