Harangszó, 1937

1937-12-12 / 50. szám

1937. december 12. Harangszó 401. A római katolikus egyház vegyes­házasainak száma 14.381 volt. Ebből ja­vára történt reverzális volt 4061. A ró­mai egyháznak tehát 10.320 híve más templomban esküdött, vagy egyáltalán nem esküdött templomban, mert hiszen a római egyház csak olyanokat esket meg, akik az ő javára adnak reverzálist. Kétségtelen tehát, hogy a reverzálissal a római katolikus egyház veszít legtöb­bet. — Előbb-utóbb be kell ezt látnia! A terjesztés munkája ezévben is megindult. Most immár negyedik éve küldi ki a Harangszó a maga munkásait lap- és iratter­jesztő szolgálatra. Ebben az esztendőben a bányai egyházkerület van soron. D. Raf- fay Sándor püspök készséggel megengedte, hogy kerületében ter­jesztői munka induljon. Tóth Sándor segédlelkész és Molnár Lajos tanító december 10.-én Rákospalotán kezdi meg a munkát. Este minden gyülekezet­ben vallásos estet tartanak, másnap pedig meglátogatják a családokat. A lelkész, tanító, felügyelő és gondnok urakat arra kérjük: fo­gadják szeretettel és támogassák terjesztőinket, hogy munkájuk — amely nem ügynökösködés, hanem egyházi szolgálat — eredményes lehessen. Terjesztőink következő heti útiterve a következő: December 10.-én vallásos est, másnap és harmadnap terjesztés Rákospalotán. — 12.-én vallásos est, másnap terjesztés Foton. — 13.-án vallásos est, másnap terjesztés Mogyoródon. — 14.-én vallá­sos est, másnap terjesztés Csornádon. — 15.-én vallásos est, másnap terjesztés Vácbottyánon. — 16.-án vallásos est, másnap terjesztés Gödöllőn. —- 17.-én vallásos est, másnap terjesztés Veres- egyházon. — 18.-án vallásos est, más­nap és harmadnap terjesztés Aszódon. „Ellen-bankett.“ A kanadai Windsor magyar evangé­likus gyülekezete november 20.-án ün­nepelte lelkészének, Papp János László­nak tíz éves szolgálati jubileumát. Az ünnepélyen, melyre D. báró Radvánsz- ky Albert egyetemes felügyelőnk is el- küldötte a magyar egyetemes egyház meleghangú köszöntését, részt vett a windsori magyarság felekezeti különb­ség nélkül s az ottani angol társadalom számottevő tényezői. Hogy Kanadában mit jelent egy ilyen egyházi ünnepély, arra nézve idézzük magának Papp János Lászlónak levelét. „Az itteni viszonyok között egy ilyen ünnepély sikeres és eredményes „lezajlása“ egyenlő egy kisebb fajta „nemzeti győzelemmel“, merthiszen az itteni törvények nem tiltják a kommu­nista tüntetéseket és aknamunkát. Nagy erőkifejtést jelent híveink és a tisztes­ségesen érző és cselekvő magyarság ré­széről az, hogy ilyen formában is bizony­ságot tegyen egyházhoz és lelkipász­torához való ragaszkodásáról. E levél keretében nem írhatom le, hogy milyen nehézségekkel és kellemetlenségekkel kell napról-napra egy lelkipásztornak megküzdenie, hogy munkáját sikeresen végezhesse. Csupán a helyzet puszta jel­lemzésére megemlítem, hogy pl. ez al­kalommal azzal akarták jubileumomat a magyar kommunisták megzavarni, hogy „ellen-bankettot" hirdettek ingyen sörrel és fele belépti díjjal. Hála a nem­zeti és vallásos szellemű magyarság ma­gatartásának, hogy az ünneprontók al­ias szándékú terve nem sikerűit, mert­hiszen, — mi dacára anyagi erőtlensé­günknek — a körülményekhez képest fényes eredményt értünk el úgy erköl­csi, mint anyagi téren. A kommunisták bankettja botrányba és verekedésbe fúlt, míg mi fényes elégtételt kaptunk és ünnepélyünket izavartalanul levezet­hettük. A hazai egyházi köröknek úgy vélem fogalmuk sincs arról, hogy mily nehéz egy úgynevezett „demokratikus“ országban egyházi munkát végezni, ahol a sötét elemeknek majdnem minden esz­közük megvan arra, hogy romboló mun­kájukat végezhessék." Szorítsuk meg lélekben a windsori hű evangélikusság kezét s köszönjük meg együtt Istennek a derék lelkipász­tor tíz éves szolgálatát! OLVASSUK A BIBLIÁT Hogyan jő el az Ur? Dec. 13. Máté 3:1—10. Mint fejsze életed gyökerére. Advent első és utolsó szava is ez: térjetek meg, mert elköze­lített ... Még pedig, mint a favágó az erdőben kijelölt fához. Ráveti a fejszét gyökereire. Egymásután vagdalja, szag­gatja őket. A hatalmas faóriás először tán csak neveti az apró fejsze erőlkö­déseit. Aztán mindjobban megrendül, megrémül, ingadozik, míg egyszer meg- tántorodik és kidől. A „nagy fejszés": a halál, az ö követe... Észrevetted, hogyan csapkodja életed gyökereit? Siess, siess! Térj meg, mert fejszéjétől senki meg nem szabadít, csak ö, aki legyőzte a halált. Dec. 14. Esaiás 59. Mint a sebes folyóvíz a bűn mocsarába. A görög re­gék beszélnek Augiász istállójáról, mely annyira tele volt szennyel, hogy senki ki nem tudta tisztogatni. Akkor jött Herkules. Belevezetett egy sebes folyót és azt kitisztította. A szívünk és a világ ilyen Augiász-istálló. De ha az Ür Lelke, mint „sebesen zúgó szélnek zendülése“ betör a szívünkbe, kimossa onnét a szeny- nyet. De ehhez szükséges, hogy szíve­det tényleg ilyen szenny-istállónak is­merjed és valljad. Dec. 15. Ezékiel 34:11—-16. Mint a pásztor az elszéledt nyáj után. A bűn sziklás, szakadékos, tüskeerdős, kietlen országában széledt szét Isten népe. Ta­lán összetörve, csalódva, hit, remény­ség, békesség nélkül fekszel valahol te is, mint a szakadékba zuhant bárányka. Ne félj, ne csüggedj, várjad az Urat, mert Ö (12—13 vers) „tudakozódik“ utá­nad lelkiismereted vádjaiban, „kiszaba­dít“ bűneid nyomorúságából, „kihoz" az álnok világból, „bevisz“ országa tejjel - mézzel folyó Kánaánjába és „legeltet" téged naponként igéjének kies legelőin. Dec. 16. Ésaiás 40:1—11. Mint vigasz­taló a megfáradtak és megterheltekhez. Valóban csodálatosan tud vigasztalni az Ür. A szívhez szól. Mert ahol a szív még érzékeny, ott még nincs semmi elvesz­ve. A szívedben fordul meg a világ kö­rülötted. Ami egyenetlen volt, egyenes lesz számodra; ami szörnyű meredély­nek tetszett, — tükörsima sétaútnak látszik; ami kívánatos ékesség volt. — fonnyadó fűnél is értéktelenebb lesz. Csak egy marad meg benned, mint bol­dog életújító tapasztalat, mint minden áron ajkadra kívánkozó örömújjongás: imhol az én Istenem! Velem van, ölében hordoz, hatalmas karjával véd és szelí­den, gyöngéden vezet. Óh, „nincsen se­hol a világon jobb helyem ...“ Dec. 17. Mikeás 5:1—7. Mint az Űr­től való harmat a lelki szárazságba. Em­lékezzünk Gedeon gyapjúra! A szérűre tett gyapjú megnedvesedik a felülről kapott harmattól, míg körülötte minden száraz marad. (Bírák 6:36—40.) A hívő lélek, „aki nem emberben reménykedik és nem bízik embernek fiaiban", i>v te­lik meg felülről való erőkkel egy hitet­len és elfordult nemzetség közepette is. Ahol ilyen felülről való erőket, látsz gvarló, törékeny emberi életek cserép­edényeiben, oda eljött az Ür. Hozzád is eljöhet, csak a szívedet tedd ki minde­nestül Isten szérűjére! Dec. 18. 118. Zsoltár. Mint hatalmas szabadító a bűnök bilincseiből. Az Ür nemcsak bűnt felfedező, megbocsátó Is­ten. Az Ür szabadító Isten is. Bilincse­ket, szörnyű megkötözöttségeket, vér­be, idegbe ágyazott szenvedélyeket vesz el attól, akihez igazán megérkezett. Ta­lán nem megy könnyen. „Keményen megostorozott engem az Ür“ — írja a zsoltárköltő (18. vers) — „de nem adott át a halálnak." „Magasztallak téged, hogy ... szabadításomul lettél!“ Igen. Csak úgy zúg, zeng ez a zsoltár a bol­dog örömtől, a „vigasságnak szavá“-tól. Nem lehet visszatartani, árad, újjong, boldogan hallelujáz! És te? Szabad vagy-e már? Az Ür Szabadító. Légy őszinte. Kérd: „bármi áron!“ És enge­delmeskedj! Az Ür bizonnyal megsza­badít. Dec. 19. 24. Zsoltár. Mint dicső ki­rály a birodalmába. Az Űré a föld. Ezt sohse felejtsük. Úgy látszik, mintha az ördögé, a rosszé volna. Pedig nem azé. Az Ür győzelmet vett rajta a Golgotán. Megverte döntő csatában. S most tart­ja diadalmas bevonulását visszafoglalt birodalmába. Vonul szívből-szívbe, hit- ből-hitbe, kapuról-kapura. Óh, boldog az ki szívét odateríti a diadalmenetet tartó Király lába elé, hogy vonuljon be oda is. Azzal is nő a dicsőség birodalma, amely most ugyan el van rejtve a világ szeme elől, csak a hit szemei látják, de amely láthatóvá válik egykor. (Kol. 3:1 —4.) A te szívedbe bevonulhatott-e már?

Next

/
Oldalképek
Tartalom