Harangszó, 1937
1937-01-31 / 5. szám
HARANGS2Ó tala i&37. január 31. A H«w«wá fwHawK«# iHniÜtha« hogy odakerulüeasen as minden Wlailla . ________ zekreitye ét lelkétzi Iroda falára L UTHER A 30X 45 nagyságú színes nyosekrestye - imádságát, Baromfi-tenyésztésről. Irta: Kiss Lajos ny. igazgató-tanító. Második közlemény. A baromfi kiválasztása. A baromfitenyésztés a mezőgazdálkodásnak egyik fontos ága, mely, mint említettem, országos viszonylatban is nagy értéket képvisel, nem is szólva arról a számba nem vett belső jövedelemről, melyet húsával, tojásával még a legegyszerűbb családnak is biztosít. — És mégis, nincs a mezőgazdálkodásnak olyan ága, melyet annyira figyelmen kívül hagytak, vagy annyira elhanyagoltak volna. Ma is mostoha gyermek. Pedig más téren a falu is nagyot haladt. Mindenütt látjuk a fejlődés nyomait. És a tudásvágytól sarkalva, semmi áldozattól sem riadnak vissza, csakhogy minél többet, minél szebbet termeljenek. Ma a gazda nem elégszik meg a talaj jól megmunkálásával, mert jól tudja, hogy ez még nem biztosíthatja a sikert, hanem gondoskodik arról is, hogy jó vetőmag álljon rendelkezésére, melyet vagy saját terméséből választ ki, vagy pedig más gazdaságból szerez be. Ugyanezt megteszi az állattenyésztés terén is. Törekszik jó törzsállományra szert tenni, melyet vagy a meglévő állományával fejleszt ki, vagy pedig más gazdaságból szerez be. Mert jól tudja, hogy ugyanazon vérkeverékkel kevert állatok a kitenyésztés folytán nemcsak hogy visszafejlődnek, de igen hajlamosak a különféle betegségek befogadására. Viszont tudja azt is, hogy az utódok a különféle jótulajdonságokat átöröklik a szülőktől, melyet a gazda ilyenformán még tovább is fejleszthet. Ugyanez a szabály megvan a tyúkoknál és a többi ba- romfiakánl is. Mi tehát a baromfi kiválasztás célja? Az, hogy olyan állományra tegyünk szert, melyben a jó tulajdonságok fokozottabb mértékben megvannak, hogy azok után hasonló olyan utódokat nevelhessünk. .ló tulajdonsághoz számítjuk a szépen kifejlődött testet, a sok és szép tojáshozamot. Ezt a célt elérjük, ha a meglévő állományból kiválasztjuk a szép testű és egyben a legjobb tojókat, melyeknél a vér felfrissítéséről, a tojáshozam fokozásáról más megbízható gazdaságból szerzett kakasok által gondoskodunk, melyek az átöröklést szintén hozzák magukkal. Az állam által évenkint kiosztásra kerülő sok kakas és jérce is ezt a célt szolgálja, melyet azonban baromfitenyésztő gazdáink nem igen értékelnek és benne sok jót nem látnak. Pedig a célt tekintve kívánatos volna, hogy a tenyésztők az állam ezen jóakaratú támogatását nagyobb figyelembe vegyék. Természetes, hogy aki alkalmas tojókat meglévő állományából kiválogatni nem tud, annak ezek beszerzéséről más úton kell gondoskodni. Nem szabad azt gondolni, hogy az első törzs kiválasztása után ez a munka megszűnik. Nem. Ennek állandónak kell lenni. Mert csak az állandó kiválasztással érhetjük el azt, hogy tojáshozamunk évről-évre fokozódik és évről-évre több jó tojó tyúkkal rendelkezünk. Mert bizony sok olyan tyúk van, amelynek tartása ráfizetéssel jár. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy minden tyúkban körülbelül 600 tojáspete van. Ezt a mennyiséget azonban nem egyforma időközökben adja ki. Van olyan, amelyiknél a pete igen soká fejlődik és leadása 7—8 évig is eltart. Viszont van olyan, amelyik 3—4 éves korára az összes petét kifejleszti és kitojja magát. Azért nem szabad négy évesnél idősebb tyúkot megtartani. Mert ha jó tojó, akkor legkésőbb négy éves korára a tojás legnagyobb részét leadja, ha pedig négy éves koráig gyenge hozamot adott, továbbra is olyan marad és csak ráfizetést eredményez. Hogyan történik a törzsállomány kiválasztása? Megfigyelés és feljegyzés alapján. Ha a tenyésztő állandóan figyelemmel kíséri tyúkjait, rájön, hogy egyik-másik bizonyos időn belül sokkal több tojást ad le és szünetet csak a kotlás és vedlés idején tart. Már most ezekről a megfigyeltekről jegyzést csinál, hogy megtudja, mégis hány darabot adnak le egy év alatt. Ha megfelelőnek találja, akkor annak tojásaiból tenyészt utódokat, tudva azt, hogy azok az elődök jó tulajdonságait hozzák magukkal. Jó tojó tyúk az, amelyik legalább 150—170 darab tojást ad évenként, de a 100—120 darabot adó tojót is meg lehet hagyni törzsnek, ha egyébként tojásai szépek és piacképesek. Ezt a megfigyelést évről-évre tovább folytatjuk és mindig arra törekszünk, hogy a legszebb és legtöbb tojó tyúkok tojásai kerüljenek kotlós alá. Az eredmény évről-évre fokozódik és olyan állományra teszünk szert, mely már kifizeti a fáradságot, még olcsó árak mellett is. Természetes, ott, hol csapóajtós tojófészkek nincsenek, a megfigyelés igen bajos, de azért a módját meg lehet találni. Én láttam több helyen is, hol a gazdaasszony mindennap megnézi minden tyúkját és megvizsgálja, hogy van-e nála tojás. Ha talál nála, akkor fogva tartja, vagy a tojó helyre teszi, és csak a tojás leadása után ereszti szabadon. Ez már ellenőrzés. Ha nem is olyan tökéletes, mint a csapóajtóval való kezelés, a célhoz nagyon közel áll. Csak a feljegyzést kell még hozzá alkalmazni.-Ha az ilyen kiválasztott törzsállománynál megfelelő kakasok beszerzésével a vér felfrissítéséről gondoskodunk, akkor bizton remélhetjük fáradozásainknak jutalmazását. A tenyésztésnél sokan súlyt helyeznek a faj kiválasztására is. Én azonban ezt nem tartom annyira fontosnak, mert végeredményben mindegyik fajtában vannak jó tojók és nem jó tojók. A selejtezés már a tenyésztőre vár. A fő az, hogyha valaki egy fajt kiválasztott, amellett tartson is ki és ne igyekezzék mindenféle keveréket előállítani. Ma már vannak igen jól kitenyésztett tyúkfajtáink, melyek* különféle keresztezések folytán teljesen hozzá fejlődtek a magyar éghajlati viszonyokhoz s így az ország bármely részében tenyészthetők. Ez idő szerint legjobb fajták: a magyar tyúk, mely több évi fejlesztés után ismét visszanyerte eredeti formáját és minden jó tulajdonságát. A pettyes „Plimuth“, a sárga vagy fehér „Orpington“, a „Rhode-izlandi“, a fehér „Leghorn“. Ez utóbbi kisebb testű, de legjobb tojó és természete is legjoboan megegyezik a magyar tyúk természetével. Hibája, hogy tojása fehér, s így nem olyan piacképes, mint a többi tyúkfajtáké. A nagyobb kifutót igen meghálálja. Következő cikkünk: A baromfi takarmányozása. A pécsi Baldauf-otthon márc. l.-re intelligens nőt keres, aki minden háztartási munkához ért, főzni is tud. Jelentkezni lehet a pécsi evang. lelkészi hivatalnál. 1—1 WIRi^OT, KOSZORÚT legolcsóbban HTIX9IÉ461 csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. Aid a , Harangszó *-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! A hittestvérek szíves pártfogását kéri Borbély József úri szabó, Szombathely, Kiskar-u. 137. 3—4. Szakértő, szorgalmas soffőr állást keres. Cím, válaszbélyeg ellenében, a kiadóban. 1—2 Szappan, fésű, kölnivíz, parföm és borotválkozó eszközók nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Kazlnczl - utca 1. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál S százalék engedményben részesül I Gyakoroljuk a virágmegváltást, hogy anyagiakban szűkölködő protestáns öreg testvéreinket is gondozásba vehesse a Bethánia Virágszövetsége. Adományok Budapest, XI., Társ-utca 6. Mokrv Eszter címre küldendők. 21—24. Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza. Baross-nyomda Uzsaly ésKoncz. T,:7-63.
