Harangszó, 1937

1937-10-31 / 44. szám

fafck., UM ■ aÉ~i Tllti TiMB^^lflilliWlíi ÉTlíTiBri I W aaMtf.iaa lJM :r 2 8. évfolyam. 1937. október 31. 44. szánt. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetaég. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANQSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzam. Poatacsekkszámla 30.526 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a mi oltalmunkl A Harangiad ■rerkoBztö-kiadóhivalala GYŐR n., Petöfl-tér 1. Előfizetési áua: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel lO’/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P (0 fillér Erős vár a Reformáció ünnepén újra megtelne!? a templomok. G föld minden részén, amerre csal? evangélikus temp­lom van, fekete seregek rajzanak a templomok felé s a boltívek alatt diadalmasan zúg fel az ősi ének, az evangélikus kiiuuusz: „Srős vár a mi istenünk!” Snnek az éneknek erőtől duzzadó szövege és hatalmas dallama adja meg mindenütt az alapszinét a reformá­ció ünnepének. G szószéken, hol máskor csak elvétve s akkor is szinte bocsánatot kérve szólaltai? meg az egyház igazságai, ezen a napon bátor kiállással szól a beszéd arVól, l?ogy mit ér a m i hitünk. G hiuek arcán pedig a múlt tüzén felgyűlt tekintetekben ragyog ott az erő öntudata. m ennek az erőönfudaínak az alapja? Semmiképen sem mi magunk. Gz „Srős vár a mi 9síenünk” nem egy^versű ének- G második verse így kezdődik: „Srőnk ma­gában mit sem ér”. Sz a két vers összetartozik. Nem lehet csak az elsőt énekelni a második nélkül. Srős vára csak annak lehet az 9sfcn, aki tudja, hogy ereje önmagában mit sem ér. Szép és nagy dolog tehát, hogy mi vagyunk a legnagyobb protestáns egyház a világon. Nyolcvanöt millióan vagyunk evangélikusok- Hatalmas tömeg ez, de nem ebben van a mi erőnk. Szép és nagy dolog az, h°gy mi vagyunk a leg­szegényebb egyház és mégis nekünk van a legkevesebb szegényünk. Nagy dolog az evangélikusok polgárosu- lási hajlama, a szorgalom, takarékosság és önállósági vágy..., de nem ebben van a mi erőnk. Szép és nagy dolog az, hogy mi vagyunk arány­lag a legműveltebb egyház. Nemcsak fent északon, mi Istenünk! az evangélikus országokban áll meg ez az igazság, kanem hazánkban is. Nagi? hafalom a műveltség, de mégis nem ebben van a mi erőnk. Emberi tényezők nem adhatnak az egyháznak erőönfudafot, de el sem vehetik azt tőle. „S világ minden ördöge }ia elnyelni akarna, JKinket meg nem rémitene, ÍKirajtunk nincs hatalma.” d mi erőnk 9sten. dzért lehet orőöntudatunk, mert tudjuk, h°3T? 9sfon a mi 9sfenünk. DUienk az igéje és evvel mienk az igazság is. Ez az 9sfen azonban vár a mi számunkra. d vár pedig csak annak védelem, erőönfudafot adó té­nyező, aki benne van. Aki kívül van rajta, annak hiába tulajdona, mit sem ér számára támadás esetén. Evangélikus népem! dddig vág? erős, addig van jogod magadat erősnek érezni, addig erős vár a mi 9stenünk a számodra, amíg benne élsz az 9sfenben. Ez léted egvetlen alapja, jövendőd egvetlen záloga. 9sfen erős vár, kőszikla, dki hozzá menekül, beléje rejtezik, annak élet és üdvösség, dki ellene szegül s akire ráesik, annak halál és kárhozat. .flieg vagyon írva, hog? akire a szegeletkő ráesik, széf­morzsolja az azt. Evangélium népe! 9sfenben elrejtőzött s benne élő nép! Köszöntünk tégedet: Erős vár a mi 9síenünk! P A P Sz bizonnyal igaz. f REFORMAT* rŐKKOU J M Y V T

Next

/
Oldalképek
Tartalom