Harangszó, 1937

1937-10-10 / 41. szám

1937. október 10. HARANGSZÓ 327 OLVASSUK A BIBLIÁT Milyen az evangélikus ember? Október a reformáció hónapja — te­hát a mi hónapunk. Ennek a hónapnak bibliaolvasása legyen számunkra tükör- betekintés. Az Isten Igéjének tükrében lássuk meg: milyenek vagyunk — és milyenekké kell lennünk! Október 10. Keresztyén. I. Péter 2.— 21. Nagy tudósok könyveket írtak már erről a kérdésről: Kicsoda valójában ke­resztyén?... Pedig a kérdésre igen rö­viden lehet felelni. Keresztyén az az em­ber, aki a Krisztust követi! Arra hivat­tatok el, hogy az ö nyomdokait köves­sétek. Úgy élni, hinni, tűrni, szeretni, megbocsátani, beszélni és cselekedni, amint a Mester. Az ilyen ember — ke­resztyén. Más egyházak hívei, hányszor ránk fogják, hogy mi evangélikusok nem vagyunk keresztyének. Ezt az otromba vádat szét tudjuk-e törni Krisztust kö­vető életünkkel? Evangélikusok! Krisz­tus azért szenvedett érettünk, hogy az Ö nyomdokait kövessük. Október 11. Hivő. Calata lev. 2.—20. A hit az az aranyszál, amely a földi em­ber szívét összeköti a háromságos egy igaz Istennel. Nem a származásunk, nem a tudásunk, még csak nem is az őseink tesznek minket evangélikus keresztyé­nekké, hanem egyedül a hitünk. Ez a hit, igazi hit, megmutatkozik egész élet­folytatásunkban. Amely életet most test­ben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem. Sokan azt gondolják, hogy egy evangélikus keresztyénnek keveseb­bet kell hinni, mint egy róm. kath.-nak. Ellenkezőleg! Az evangélikus keresz­tyénnek annyira kell hinni, hogy végül elmondhassa: „ Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus!“ Evan­gélikusok! Ilyen-e a mi hitünk? Október 12. Imádkozó. I. Thesszalo- nikai lev. 5.—17. Nem imádkozó keresz­tyén — az fából vaskarika. Lehetetlen. Abszurdum. Akinek Istene van, annak imádságának is kell lenni.. Sok imádsá­gának. Nem elég mindent elintézni egy „Uram Jézus, segíts meg! — felfohász­kodással, még kevésbbé lehet az imád­kozást mással elvégeztetni, minden evangélikus keresztyénnek így szól az Ige: .Szüntelen imádkozzatok!" Oh, nem olvasó pergetés ez a szüntelen imádkozás. Több annál! A titkos kamrá­ban elmondott imádságunktól megszen­telt életfolytatás. Aki imádkozik jól vi­gyázzon, mert az imádsággal szent élet­re kötelezi el magát. Evangélikusok! Ilyen-e a mi imádságunk? Október 13. Alázatos. Máté ev. 11.— 29. „Nem szeretem az alázatos embere­ket! — mondotta az egyik büszke csá­szár. Az alázatosság alatt gyáva meg- hunnyászkodást értett. Mi nem ilyen ér­telemben vagyunk alázatosak!..- De igenis tudjuk és valljuk, hogy Isten ke­gyelme által vagyunk, amik vagyunk. Nem több az evangélikus ember, mint szerszám Isten kezében, de annál nem is kevesebb! A sikerek nem tesznek fel- fuvalkodottá, a csalódások nem sodor­nak a kétségbeesésbe. Szemünket a Krisztuson tartjuk, aki szelíd és alázatos szívvel jár előttünk. A világ tele van melldöngető, büszke emberekkel, akik azt hiszik, hogy önmagukban is valakik, holott semmik! Evangélikusok! nekünk kell képviselni az Istenre építő, alázatos embert! Október 14. Bűnbánó. Lukács ev. 18.— 9—14. A keresztyénség mindig azzal kezdődik, hogy az ember ráeszmél elve­szett és elkárhozott voltára. Megdöbben önmagától és siratni kezdi bűneit. Jé­zusnak ez az első kijelentése: „Térjetek meg!“ A maga kiválóságával dicsekedő farizeusokkal szemben azt a publikánust állítja elibénk követendő például, aki mélységes bűnbánatában szemeit sem meri felemelni az égre. Luther 95 tételé­nek első pontja ezt mondja: „Midőn a mi Urunk, a Jézus Krisztus igy szólt: Térjetek meg! — azt akarta, hogy az ő híveinek egész élete e földön folyto­nos megtérés és bűnbánat legyen.“ Evan­gélikusok! a sok farizeussal szemben, egész életünk folytonos megtérés és bűnbánat legyen! Október 15. Szent. /. Péter 1.—15. Az evangélikus ember — szent! Oh, nem amolyan világi értelemben, mintha min­den bűn nélkül élne és „felesleges jó­cselekedetei“ volnának. Az evangélikus ember szent, a szó biblikus és keresztyén értelmében, mivel a Jézus Krisztusban való hit által újjászületett és elnyerte a Szentlélek ajándékait. Az evangélikus ember szent, aki vívja a hit harcát a kí­sértésekkel, a gonosz kívánságokkal, a bűnös szenvedélyekkel, a Sátánnal és éppen ezért tagjává lesz a „szentek kö­zösségének", az isten harcosainak. Ami­képpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben. Evangélikusok, ki sorozza be magát a szentek seregébe? Október 16. Uj ember. Efezusi lev. 4—24. Azt mondják, hogy a költő már költőnek születik. Viszont evangélikus keresztyénnek sohasem születik az em­ber! Mindig úgy lesz! Egy nagy átala­kulás nélkül, az ó-ember halála nélkül sohasem lehetünk a Krisztus követői, evangélikus keresztyének. Amig az ó- ember haragja, bosszúállása, gyűlölete, hitetlensége, gőgös elbizakodottsága él bennünk, amig tüzel bennünket a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kérkedése, addig még az ó-ember va­gyunk. De amikor életünk fája teremni kezdi a Lélek gyümölcseit s megmutat­kozik rajtunk a szeretet, öröm, békes­ség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség — akkor kezd diadalmaskodni az új ember az ó-ember felett. Evangélikusok! ilyen új emberek legyetek. Nagy Miklós. KARCOLATOK Elriasztó példa. Római katolikus templom épül egyik városunkban. A templom­alap növelésére több népünnepélyt rendeztek már. Az egyik ilyen nép­ünnepélyről szól az alábbi beszá­moló, melyet annak a városnak egyik lapjából idézünk: „A vasárnap megtartott szüreti mu­latság, amelyet a templom építési alap­ja javára rendezett az egyházközség lel­kes képviselőtestülete, várakozáson fe­lül sikerült. Nemcsak az idő kedvezett a mulatságnak, amely háromezren felüli nagy közönséget vonzott, hanem az a rengeteg sokféle attrakció, amely bősé­gesen gyarapította a templom építési alapját. A liget elkülönített részén a körhintának, a 11-es gól rúgásnak, a madzagos tekézésnek, a törj-zúzz, ahogy tudsz háromszori bombadobásnak, de főként a négy vendégszereplő szamáron való s„lovagiás"-nak annyi várományo­sa volt, hogy sorba kellett állaniok. Az apák és nagyapák nagyrésze azonban mégis csak az olyan sátrak felé húzó­dott, ahol szemrevaló menyecskék és áruló fiatal lánykák adagolták a pom­pás illatú gulyást, cigánypecsenyét, friss kolbászt, hurkát..." Az evangélikus egyház is számos templomot épít mostanában szerte az országban. Pedig nekünk nincs kegyurunk, csak az Isten és nincs sok-százezer holdas birtokállomá­nyunk, csak híveink áldozatkész­sége. De a mi templomaink valahogy máskép épülnek. Imádsággal, csen­des munkával, hű áldozattal. Ne is akarjunk mi soha máskép, hanem csak így templomot építeni! At­trakció helyett imádsággal, tánc helyett csendes munkával, gulyás­evés helyett áldozattal!! HETI KRÓNIKA Budapesten megtartották a kilence­dig frontharcos találkozót, amelyen osztrák, olasz, francia, angol és német kiküldöttek vettek "részt. — Badoglio olasz altábornagy Budapestre érkezett, hol mint a kormány vendége több napot tölt. — A Mabi táppénzek körül súlyos visszaélések történtek. A legszigorúbb vizsgálat i ndult meg. — Budapesten családvédelmi kiállítás van. — Zala megyében a kukoricatermés legna­gyobb része elpusztult a nagy árvíz miatt. — Szatmáron a románok min­den törvényes alap nélkül átmázol­ták a magyarnyelvű feliratokat. — A világ 300 legfontosabb biztosító válla­lata nem vállal háborús kockázatok el­leni biztosítást. — Olaszország csatlako­zott a földközitengeri ellenőrzési egyez­ményhez. — Spanyolországban ismét megélénkültek a harcok. — A japánok embertelen kegyetlenkedéssel akarják győzelmüket kicsikarni. Nanking állandó bombázás alatt áll. Több kínai város már csak romhalmaz. Ennek ellenére a hazájukat védő kínai csapatok előnyo- mulóban vannak. Az európai művelt ál­lamok közös tiltakozást nyújtottak be a légi bombázások ellen, melyben meg­bélyegezték a japánok eljárását. Anglia közvetíteni akart a harcoló felek között, de Japán visszautasította. — Palesztiná­ban az arabok ismét véres zavargást rendeztek. Terjesszük a „HARANG SZó“-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom