Harangszó, 1937
1937-09-19 / 38. szám
tott fel. S hogy lelkészi szolgálat nélkül ne maradjanak, maga járt utána annak, hogy Balassagyarmatról a püspöki hivatal missziói gondozásba vegye kis faluját, ahonnan még a szórványkérdés rendezése után is igénybe vette az ezen szolgálatot ellátó Kardos Gyula jelenlegi esperes, akkori missziói lelkész szolgálatát minden esztendőben két Ízben is. Ellátta népét bibliával, énekeskönyvvel, figyelemmel kisérte családi életöket s jóban rosszban velők volt, számtalan és számon nem tartott adománnyal támogatva őket. Ilyen tevékenységgel telitette budapesti napjait is. ahol hosszú évek során át a deáktéri Tábitha Nőegylet elnökeként gyűjtötte maga köré asszonytársait, hogy a szegények számára sajátkezűig varrott ruhákkal és egyéb adományok gyűjtésével tegye könnyebbé az ínséges sors viselését a szegények körében. E tevékenységében megáldott élete minden munkájában az Isten igéjéből kisugárzó mélységes evangéliumi hit volt erőforrása, amelyet hűséges templomlátogatása, a szentirásban való elmélyülése gazdagított. Vallásossága azonban soha sem maradt az elméleti síkban, hanem azt minden vonatkozásban tettekre váltotta át. Ez tette szinte apostolává hitének, amely nemcsak a közelébe jutó és körötte élő evangélikusoknak — ha kellett — az istentiszteletre való toborzásában nyilatkozott meg, de ez vitte a szentföldre is, ahol kiépített kapcsolatait élete estéjén is híven ápolta, de ennek eredménye lehetett az is — amit e sorok Írója sok esztendőn át személyesen figyelhetett meg — hogy az urszentvacsorához járulásai alkalmával békességes türelemmel várta ki a deáktéri templom urasztalához járuló nagy tömegeinek a szentségekkel való ellátását s legutolsó oltárkoszoruban is mindig a legutolsónak vette magához nővérével együtt az Ur szent testét és vérét. De egész életének álma akkor teljesedett be, amikor megadatott néki az, hogy kedvenc Szeretetházát létre hozhatta. Egész életén át nélkülözvén az Istentől a nő számára rendelt családi kör közvetlen melegét, egy másfajta családi kört gyűjtött maga köré s emelt számukra ezt pótolni mindenkor hivatott meleg otthont, összeszedette a megyében található, nehéz sorsban sínylődő, támasz nélkül maradó idős asszonyokat és egy meghitt körbe gyűjtötte össze őket a nővére és a saját nevéről elnevezett Szeretetházba, hogy ott meg- édesüljön éltöknek legalább az alkonya. így tett bizonyságot a jóltevő szeretet párját ritkító tetteivel az ö Megváltójához és Égi Urához való hűségéről. A test, a törékeny női test összeomlott. Életének földi edénye megtört azon a borongós estén, amelyen összetört lábakkal elindult kálváriájának nehéz, nagy kínokkal teli keserves útjára. De hittel tele szívvel viselte ezt is, zúgolódás nélkül s egyik lelkészével betegágyon elmondott imádsága már kopogtatás volt a menny ajtaján. Amikor az acsai kripta csendjét halk, fölötte elmondott imádság törte meg s hangtalan roskadt le térdre a koporsójára ráboruló édestestvér, a Prónay báró-ház széniora, a magyar evangéli1937. szeptember 19. HARANGSZÓ kusság egykori vezére, Báró Prónay Dezső — a halál tornácában az Élet Urának jelenését érezte meg a szív, Aki akkor igazán a mienk, amikor ideát minden elveszni látszik. Életében mindik kerülte azt, hogy róla a nyilvánosság előtt említés tétessék, halála után ércnél maradandóbb tettei hirdetik emlékezetét: — egy igaz, evangélikus mágnásasszonyét. Dr. Csengődy Laios. Megbízható alap. Az Evangéliumi Diákszövetségek Európai konferenciája az elmúlt héten volt Budapesten. A konferencia rendézösé- ge egyik előzetesen kiadott füzetében a következő pontokat ielölte meg a konferencia tanbeli alap iául: 1. Az Atya, Fiú, Szentlélek teljes egysége. 2. Hit és élet dolgában egyetlen megbízható zsinórmérték a szentírás. 3. Minden ember egyetemlegesen bűnös a bűneset óta s mint ilyen Isten ha- ragvó ítélete alatt áll. 4. A bűntől való megváltás egyedül Isten testet öltött Fia, a Krisztus által lehetséges. 5. A Krisztus testileg feltámadott halottaiból. 6. Krisztus csak a Szentlélek által lehet az enyém. 7. Várjuk a Krisztus második személyes dicsőséges eljövetelét. * * * Ez valóban elégséges, megbízható, — örök alap! OLVASSUK A BIBLIÁT Isten királysága. Szeptember 19. Jelen van az igében. Máté 13:3—8, 18—23. Jézus már elhozta Isten királyságát s az mindenütt ott van, ahol az Ő Igéje hangzik. Minden darab földet, minden szívet, amelybe az ő Igéjének magva hull. Isten királyságának a részévé, tagjává akar tenni. Hull a drága mag, de sok szívbe hiába. A sátán ellensége az Isten királyságának, keménnyé, kövessé, tövises talajjá teszi a szívet. S az Ember Fia mégis hinti a magot s nyomában meg is indul a gyümölcstermés, noha több a kopár, gyümölcstelen szív. Isten királysága megvalósul akkor is, ha én nem termek gyümölcsöt, akkor is, ha a Sátán azt elrejtette előlem s én mint száraz, haszontalan rög heverek a drága búzaföld mesgyéjén. — De Krisztus nem lankad a magvetésben. Szeptember 20. A sátán ellenére is. Máté 13:24—30, 36— 43. A Sátán nemcsak kikapdossa Isten Igéiét a szívekből, nemcsak nehezíti a Krisztus magvetését, hanem ő maga is vet s ezzel megrontja Isten királyságának magvetését. — Isten eltűri ezt, mert az ő királyságát a Sátán nem hátráltathatja. Isten gyermekei és a Sátán fia együtt növekednek. Az Ige drága gyümölcsei mellett ott kérkednek a bűn cifra virágai. így van ez a gyülekezetben is, Isten népe és a sötétség fiai talán együtt járnak templomba. Ezért azonban nem keseredhetik el senki, sőt Isten királyságának is biztos jele, hogy a Sátán is dolgozik. De 305 tudjuk, jön az aratás, amikor beteljesedik Isten királysága, mert a Sátán vetésének sok haszontalan dudvája a tűzre vettetik. — Mily jó tudnunk, hogy Isten királyságát a Sátán aknamunkája sem hátráltatja. Szeptember 21. A mustármagból. Máté 13:31—32. Isten királysága olyan, hogy itt a földön, a mindennapi életben észre sem veszik, ügyet sem vetnek rá, mint a parányi mustármagra. Mert a mi Királyunk nem királyi pompában, hanem „alázatosan, teherhordó szamárnak vem- hén" jött. Nem a világ bölcsei, hatalmasai, nemesei tartoznak elsősorban ehhez a királysághoz, hanem azok, akiket a világ bolondoknak, erőtleneknek, meg- vetetteknek tart. (I. Kor. 1:27—28.) Nem ezrek és ezrek tartoznak ehhez a királysághoz, csak kevesen. De mint ahogy a parányi magban benne van a terebélyes fa, úgy van itt az Isten királysága s úgy fog majd megjelenni, mint nagy és hatalmas, amely minden hatalmat és királyságot magában foglal. — Vigyázzunk, ami nem mustármagnyi kezdet, az nem az Ige munkája, nem Isten királysága. Szeptember 22. Kovász. Máté 13:33. Isten királysága kovász, bomlasztó és átváltoztató erő, ebben a világban. Parányi, de a tészta, amelybe beletették, egyre jobban veszi át az izét. A kovász kevés (mint ahogy a mustármag piciny), a tésztát pedig, amit meg kell keleszte- nie, sok, a kovász tehát lassan és titkosan végzi el a munkáját, mig végül nem lehet megkülönböztetni a kovászt a tésztától. Isten királyságát nem lehet siettetni. Itt van közöttünk, bizonyos, hogy elvégzi munkáját s végül hatalma alá hajtja az egész világot. Oh, mily boldogság, ha kovásszá tesz engem is az Isten. Szeptember 23. Ingyen ajándék. Máté 13:44. Isten királysága s ehhez a királysághoz való tartozás olyan, mint a szántóföldben elrejtett kincs. Fölötte járunk, robotolunk, szolga-életet élünk, nem tudjuk, hogy ott van, közel hozzánk. Isten azonban megadja a kegyelmet, s mi egyszer csak megtaláljuk, ott, ahol nem is gondoljuk s márol-holnapra megváltozik az életünk, mert egészen az Isten királysága tölti be és köti le az életünket. Nem marad sem időm, sem erőm másra, nem folytathatom a régi életemet, leköt a nagy öröm, a talált kincs boldogsága, s most egész életemet ennek a szolgálatába állította az Isten. — Isten királysága itt van, csak én nem bukkantam reá. Szeptember 24. Elért cél. Máté 13:45 —46. Isten királyságát nem mindig lehet oly könnyen megtalálni. Sokszor egy életen át kell pihenést nem ismerve, lázas munkával keresni. S egy élet lázas munkájával sok vagyont, tudást, bölcse- séget, hatalmat, hírnevet lehet szerezni. Egyszer aztán feltűnik a régen vágyott cél, az Isten királyságával való közös ség. Minden eddig elért eredménynél drágább, értékesebb, minden eddigi kincs csak hiábavalóság az Isten királysága mellett s céltalan az egész élet, ha ezt a legnagyobb célt nem éri el. Odaadok hát érte mindent, amit eddig szereztem, amit az életem értékének tartok. Érdemes volt ezért az egyetlen kincsért élnem, mint ahogy érdemes volt a kereskedőnek minden gyémántját eladni a megtalált nagy drágakőért. —
