Harangszó, 1937

1937-07-04 / 27. szám

1937. július 4. HARANGSZÓ 217. dáinak varázslatos erejét nem tapasz­talhatták, mert nem volt hitük. A csoda meglátásának alapfeltétele a hit. Hiába várok jeleket és csodákat, ha nincs hi­tem. Pedig éppen a hitetlenek, a fari­zeusok kívántak Jézustól csodákat látni azzal az indokolással, hogy a csoda lát­tára hinni fognak benne. De csodát csak a hivő ember lát. Tehát a sorrend for­dított. Nem csoda kelti fel a hitet. l]a- nem a hit képesít a csoda meglátására. A hivő ember csodát lát a legközönsé­gesebb dologban is, a szíve dobogásá­ban és a fűszál növekedésében is. Julius 8. Csodatevő hatalmat. Luk. 17, 5—6. A hit nem marad meg a helye­sen látás tétlenségében, hanem cselek­vő tevékenységre ösztönöz és képesít. Amit emberi erővel megtenni nem tu­dunk, sőt amiről közönségesen álmodni sem merünk, hittel lehetővé és keresz­tülvihetővé válik számunkra. Jézus egy mustármagnvi hit fejében csodatevő ha­talmat ígért tanítványainak. És ha el­gondolkozom, sokszorosan megvalósul­va látom a hit ereiével a helyéről kisza­kított és a tengerbe plántált eperfának a csodáját. És még nagyobb csodákat is. Igazolva látom azt a tételt, hogy min­den lehetséges a hívőnek. Amikor az Ur csodálatos dolgokat cselekszik a vilá­gon. hivő ember hitét használja fel esz­közül. Bár az én lelkemnek is volna csak egy mustármagnyi igaz hite, hogy csodákat tehetnek az Isten dicsőségére. Julius í). A dicsőséget. Róni. 5, 1—8. Mindennek az alapja a hit. Rajta fel­épülve nyerhetjük meg az Isten békes­ségét, a kegyelmet, az Isten dicsőségé­nek reménységét, ami által méltán di­csekedünk még a háborúságban is, mert a hivő ember éppen a háborúságokban nyeri bizonyságát hite erejének, amikor reménységét mindenben megvalósulva látia. A hiten felépülő reménység nem szégyenít meg. Akár erre, akár a másik világra vetjük is reménységünket. Már pedig a reménység valóra válása, a csa­lódások zátonyainak sikeres elkerülése egyenlő értékű a legmagasztosabb em­beri dicsőséggel. Nem kard és erő, nem is pénz és hatalom, hanem a hit adja hát nekem azt a dicsőséget, amelyről a leg­több emberi álom szövődik, s amely helyett a legtöbben délibábot kergetnek. Julius 10. A beteljesülést. Márk 11, 20—24. Ha valaki a beteljesületlen imád­ságok felett ejtett könnyeket össze- gyűjtené, tenger támadna abból, ame­lyen a kétségbeesés hajóját játszva do­bálják a felkorbácsolt csalódás-hullá­mok. Tervek, elhatározások, indulások megvalósítatlanul, teljesítetlenül, meg­érkezés nélkül maradnak. Nekibuzdulá­sok és akarások kudarcba fulladnak. A hit nélkül elmondott ima nehéz kő mód­jára visszahull az imádkozóra, a hit nél­kül fogant elhatározás önmagában bot- lik meg, a hit nélküli akarat csúfosan meghátrálni kényszerül. Mindennek ter­mészetesen a boldogító fordítottja tör- ' ténik, ha kételkedést nem tűrő hit kíséri imádságunkat, festi alá elhatározásun­kat és erősíti akaratunkat, úgy, hogy az Istenben vetett hitnek a hegyet a tengerbe parancsolni sem nehéz. Julius 11. Az üdvösséget. Csel. 16, 25:32. PálésSilás börtönőre a rendkívüli történésektől megrémülve csak megfo­galmazta azt a kérdést, ami ott él tudva, vagy tudat alatt minden ember lelkében: Mit cselekedjem, hogy idvezüljek? S íz apostolok is csak szavakba foglalói vol­tak annak az utasításnak, amit először Jézus adott az üdvre szomjazóknak és amit tanrendszerének középpontjába ál­lított minden keresztyén egyház: Higyj az Ur Jézus Krisztusban és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe. Krisztus­ban való hit nélkül talán valahogy le­het élni a földön, de az örökélet kapu­ját át nem léphetem. Hiába minden mes­terkedésem, próbálkozásom, ha nincs hitem a Jézus Krisztusban, akkor én az idvesség kapujának elkárhozott örök döngetője leszek csupán. Uram, Jézus, növeld hát az én hitemet! Ruttkay-Miklian Géza. KARCOLATOK „Alapos kioktatás A felvidéki „Luther" című lap közli a római katolikus akció felvi­déki magyarnyelvű közlönyének, a ..Krisztus királyságá"-nak X. évfo­lyama 4. számából a pápai jóváha­gyással és áldással írt, dr. Bodor Sándor tollából származó, s a ve­gyes házasságra lépni szándékozók okulására szánt iratból a követ­kező sorokat: ,,A múltkoriban hallottam egy valakitől, hogy az egyik katolikus férfi protestáns élettársát minden husvét táján alaposan kioktatja. Hogyan? Mecrveri. Dehát miért éppen husvét táján? Azért, mert ekkor a katolikus férfinak is eszé­be jut, hogy lelki ügyeit is el kel­lene intéznie: meg kellene gyónnia és táplálkoznia kellene Krisztus testével. A szentségekhez azonban nem járulhat mindaddig, míg csak rendbe nem hozza azt. amit elron­tott. Mit rontott el? Sok mindent. Beleszeretett egy protestáns leány­ba. Kezdetben még segíthetett vol­na a dolgon: akkor, mikor a szere­lem még nem fajult el vak szenve­déllyé. Tudhatta volna közönséges ésszel is, hogy nem nevelhet egy protestáns anya jó katolikus gyer­mekeket; legfeljebb ha áttér, illet­ve visszatér a katolikus hitre. Per­sze a katolikus férfi ezt nem merte kérni a protestáns leánytól. De még azt sem kívánta leendő élet- társától, hogy a katolikus temp­lomba menjenek esküdni. Az „erős" férfi követte a gyenge leányt a protestáns imaházba. Most az a helyzet, hogy a katolikus férfi nem járulhat mindaddig a szentsé­gekhez, míg csak nem rendezi há­zasságát a katolikus egyház előtt. És hát ez érthető fájdalmat és ke­serűséget okoz épen husvét körül, mikor minden becsületes katolikus meggyónik, megáldozik.“ Ezekhez a sorokhoz nem kell magyarázat. Evangélikus leányok olvassátok el jól, milyen oktatás vár reátok. HETI KRÓNIKA A kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló tör­vényjavaslatot Darányi miniszterelnök letárgyalta az összes ellenzéki pártok­kal s így biztosította a törvény egyhan­gú megszavazását. — A kormányzó nagyszabású ünnepség keretében avatta fel Budapest új repülőterét. A közön­ség hazaszállítása közben sajnálatos sze­rencsétlenség történt. Egv zsúfolt vonat belerohant egy előtte haladó, utasokkal telt szerelvénvbe. Két ember meghalt s 50 megsebesült. -— Az országház kupo­lacsarnokában leleplezték II. Rákóczi Ferenc emléktábláját. -— Eckhardt Tibor nagy beszédet mondott Kanosváron a népi politika érvényesüléséről és a dik­tatúra ellen. — Szolnok vármegyében aszálykár van. A vármegve segítséget kért a kormánytól. — Nagy eredmé­nyekről számolt be az Országos Stefá­nia Szövetség ezévi közgyűlése. Azokon a területeken, ahol a szövetség műkö­dik, évről-évre csökken a csecsemőha­landóság. — Hodzsa csehszlovák minisz­terelnök beszédet mondott a komáromi Jókai-szobor alapkőletételénél, melvben a nemzetek kölcsönös megértéséről be­szélt. — Kissé enyhült a nemzetközi fe­szültség, Németország és Olaszország azonban jegyzékben tudatták az angol kormánnyal, hogy többé nem vesznek részt a spanyol partok ellenőrzésében. — Lengyelországban kormányválságot idézett elő a krakói hercegérsek, aki a miniszterelnök kérése ellenére Pilsudsz- ki tábornagy koporsóját eddigi helyéről egy másik sírboltba szállíttatta át. A köz- társasági elnök nem fogadta el a minisz­terelnök lemondását. A krakói érsek eljá­rását diplomáciai útra terelik. — A szov­jet lefújta nyárra tervezett óriási méretű hadgyakorlatait. A tábornokok és ve­zérkari tisztek tömeges kiirtása izgal­mas hangulatot váltott ki a hadsereg­ben. A Kreml urai veszedelmesnek tart­ják ilyen közhangulatban éles lőszert ad­ni a katonák kezébe. Az egyházi esztendő Szentháromság utáni 6. vasárnap. Megfialni a bűnnek. Róm. 6. 3-íl. Máié 5. 20 2ti. Hogy meg vagyunk keresztelve, az annyit jelent, hogy mi meghaltunk a bűnnek. Holtak vagyunk a bűn számá­ra egyszersmindenkorra. A keresztsei; reánk helyezte azt a felelősséget, hogy állandóan holtak legyünk a bűnnel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom