Harangszó, 1936

1936-01-12 / 3. szám

22. HARANGSZÓ 1936 január 12. HARANGSZŐ. Vizkereszt utáni első vasárnap. Lukács 2, 41-52. Ennek az evangéliomnak az üzenete néhány kérdésben foglalható össze: Szereted-e a templomot, mint ahogyan Jézus szülei napi járóföldek fáradságát nem sajnálták csakhogy templomba me­hessenek ? Mindennél jobban szereted-e a templo­mot mint ahogy Jézus szinte belefeledkezett a templomba ? Gondod van-e arra, hogy családod Is menjen templomba, mint ahogyan a názá­reti csatád együtt haladt a templom felé? Vezeted-e, avagy csak küldöd gyerme­kedet a templomba, aminthogy a názáreti édesapa nemcsak küldte, hanem vezette gyermekét az Isten házába ? Tunya lélekkel, avagy érdeklődőén veszel-e részt az istentiszteleten, mint ahogy a kis Jézus érdeklődve kérdezgette a templom tudósait ? Meglátszik-e életeden a templomi élet gyümölcse, mint ahogy a hazatérő Jézus nö­vekedett bölcseségben, Isten és emberek előtt való kedvességben ? Kérdések, amelyek feleletet várnak! TerfeszíölnK a következő gyüle­kezeteket látogatják meg: Január 12.-én vallásos est, másnap terjesztés Kisbaboton. 13.-án vallásos est, másnap terjesztés Mó- richidán. 14.-én vallásos est, másnap ter­jesztés Csikvándon. 15.-én vallásos est, másnap terjesztés Malomsokon. 16.-án val­lásos est, másnap terjesztés Gecsén. 17.-én vallásos est, másnap terjesztés Lovászpato- nán. 18.-án vallásos est. másnap terjesz­tés Kispéc—Kajáron. 19.-én vallásos est, másnap terjesztés Felpécen. — Hittestvé­reinket arra kérjük, hogy a Harangszó terjesztőit sziveskédjenek támogató szere­tettel fogadni. Karácsonyfa ünnepélyek. A tudósításokat helyszűke miatt ismét kény­telenek vagyunk összevonni. Rákoskeresztúr. Dec. 15.-én ádventi estet, 22.-én karácsonyfaünne­pélyt tartott a nőegylet. Kiosztásra ke­rült 2C0 pengő értékű ruha és élelem. Dec. 29.-én Kunst Irénről tartottak vetí­tettképes előadást. — Rákoshegyen és Rákosligeten ugyancsak dec. 22.-én volt a karácsonyfaünnepély. Rábcakapi. A nőegylet kará­csonyfa-alapja és az iskolás gyermekek ajándék-alapja javára karácsony másod­napján és az utána következő vasárna­pon volt ünnepély az ifjúság közremű­ködésével. Nemeshany. A karácsonyfaün­nepély a szent estén volt. Szinte az egész leánygyülekezet részt vett rajta. A gyer­mekek szavaltak és karácsonyi jelenete­ket adtak elő. A gyermekkar énekelt. Somogydöröcske. A nőegylet karácsonyfaünnepélye december 24.-én volt. Szavalatok, énekek és a helyi lel­kész igehirdetése után 140 szeretetcso- magot osztottak ki. Az ifjúság karácso­nyi darabot adott elő. Úgy az anyagyü­lekezetben, mint a filiában ádventi áhi­tatok és vallásos estek voltak. Offerto­rium a Harangszó javára 5 pengő. Kiskörös. A gyülekezet vezetősége módot akart nyújtani arra, hogy a hívek necsak holmi körökben és egyletekben, ne csak e világi szórakozás közepette, hanem Isten igéje köré összegyülekezve is megün­nepelhessék a Szilveszter estét s megvár­hassák az uj esztendőt. Az iskolaterembe tervezett ujesztendő-várás azonban túl nőtt az eltervezett kereteken. A kezdés előtt egy órával már három iskolaterem volt zsúfolva, úgyhogy végül is a templomot kellett meg­nyitni, ahol a kezdés idejére este 9 órára mintegy 700 ujesztendö-váró gyülekezett össze. A tekintélyes gyülekezet néma csend­ben kisérte végig a három órás párbeszé­dekből, szavalatokból, karének, közének és bibliamagyarázatból álló programot, mely­nek központja Vapalahti Topi finn lelkész előadása volt. Az éjféli harangszó alatt tar­tott „csendes ima“ után hazavonult soka­ság egyöntetűen boldogan vallotta, hogy ilyen áhitatos, szép Szilveszter-estje még sohasem volt. Kitüntetés. A kormányzó a vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Hamar Gyula soproni evangélikus taní­tóképzőintézeti igazgatónak a tanügyi főtanácsosi címet adományozta. Győr. Az egyházközség január 6.-án külmissziói napot tartott. A délelőtti is­tentiszteleten Németh Gyula szekszárdi lelkész prédikált. Ugyanő tartott kül­missziói előadást a délutáni vallásos ünnepélven is. A Misszióegyesület tanácsa január 3.-án Budapesten ülést tartott. Molnár Gyula dr. elnök hálás megemlékezést tartott Gáncs Aladár elhunyt titkárról. Indítványára a tanács elhatározta, hoev mozgalmat indít Gáncs Aladár síremlé­kének felállítására. A titkári teendők végzésére Danhauser László budapesti vallástanár, a jegyzői teendők végzésére pedig Zászkaliczky Pál fóti lelkész ka­pott ideiglenes megbízatást. Az iratter- iesztést özv. Gáncs Aladárné (Budapest, XIV.. Gizella-u. 35.) kezeli. Budapest—Hl. kerületi nőegyesület ianuár hó 8.-án teaestét rendezett, ame­lyen Maróthy lenő tanár tartott előadást. A művészi számokat Stefanidesz Károly zeneszerző és Kassai György énekmű­vész látta el. Bőnyrétalap. 1935. évi népesedés eredménye. Lélekszám 517. Született 21, konfirmáltatott 8 gyermek, házasságot kötött 1 tisza. 1 ref.-sal vegyes pár. Úr­vacsorával élt 272 egyháztag. Egyhá­zunkba betért a róm. kát. egyházból 2 nő. egyházunkból kitért a róm. kát. egy­házba 1 nő és 1 férfi. Meghalt 5 egyház- tan. — Az egyházközség állandó jóte­vőié, Mayer Oszkár földbirtokos, tb. felügyelő a múlt évben is tanujelét adta ezen nagv kiterjedésű s erősen szór- vánvjellegű egyházközség iránti gondos­kodó szeretetének amikor 3028 négy­szögöl földala pítvánvt 'létesített, a szőr- vánvgondozási munkának a lehetővé té­telére. Ezenkívül, mint minden eszten­dőben a konfirmandus gyermekeket megaiándékozta emléklappal s bibliával. Megajándékozta az egyházközség temp­lomát is díszes oltárszőnyeggel. Az Isten ügyéért felajánlott minden adomány ön­magában hordja a dicséretet. Ecseny. A gyülekezet f. év tavaszán emeletes kultúrházat szándékszik építe­ni, amelyben a gyülekezet másodtanító­ján kívül a gyülekezeit ifjúsága, nő- és férfiegylete is otthont talál majd, emel­lett népmívelési, műkedvelő és vetített­képes előadások tartására is alkalmas lesz. A szükséges tetőcserepet ehez az épülethez Bánó Iván felsőmocsoládi föld- birtokos, országgyűlési képviselő aján­lotta fel a gyülekezetnek. Adományok. Somogyi Ferenc pres­biter és felesége az alsósági gyülekezet megújított temploma részére értékes vil­lanycsillárt adományoztak. — özv. Sza- lav Györgyné, szül. Hatos Zsófia, ráb­cakapi lakos a gyülekezetnek 2COO pen­gőt adományozott. Gyón. Az ifjúsági egvesület rendezte meg ez évben az utolsó ádventi estélyt a templomban. Az igét Kiss György bé- nyei lelkész hirdette, az estély többi mű­sorát pedig az ifjúsági egyesület tagjai adták. Az ifjúsági énekkar Hajnal László kántortanító két szerzeményét adta elő. Kaszala Mihály, Molitor Erzsébet, Kollá- rik Mária, Derkics Erzsébet, Dernhardt Gyula, Szever Mária. Horváth Mária, Kovács Katalin és Gömöri Irén pedig szép szavalatokkal működtek közre. HATÁROKON TÖL. Németország. A bajor országos egy- házltanács a jövőben nagyobb súlyt kíván helyezni a helyi gyülekezet történetére, mint eddig s ezért figyelmeztette a teo­lógiai hallgatókat, hogy a jövőben az egyháztörténeti vizsgákon otthoni gyüle­kezetük történetéből is kérdezni fogiák őket. — A német ev. missziói munkate­rületen az 1934. évben 450 bennszülött munkással, 3000 pogánvkeresztyénnel és 10.000 iskolai növendékkel növekedett a létszám, ellenben az európai munkaerők száma csökkent. — 1936-ban három né­met missziói társaság üli meg fennállá­sának 100 éves jubileumát: az északné­met. a lipcsei és a Gossner-féle misszió. A finn „Kotimaa“ jubileuma. A finn ev. egyháznak a „Kotimaa“ a Harang- szóia. Természetesen sokkal nagyobb alakban jelenik meg és sokkal többször is. mint a mi lapunk. Hefenkint kétszer jelenik meg a mi lapnagyságunkhoz mérve 20 oldalnyi terjedelemben. Pél­dányszáma 22.000. Most volt a lap fenn­állásának 30 éves jubileuma. Ebből az alkalomból hatalmas jubileumi számot adtak ki, mely Mapvarországról is bő­ven megemlékezik. Közli Budapest lát­képét, egy pusztai csikós arcképét s há­rom cikket rólunk. Az egyiket D. báró Podmaniczky Pál írta „A parasztpróféta Magyarországon“ címmel. A másikban Túróczy Zoltán ir a magyar ev. egyház két égető kérdéséről, a szegénységről és a szórványról. A harmadikban Vapalahti Topi finn lelkész ír magyarországi be­nyomásairól. Cikkében országunkat az ezer templom országának nevezi. A finn ember számára különösen megkapó az, hogy nálunk, akármerre néz, mindenfe­lé templomtornyokat lát. Azt írja, hogy Magyarország nemcsak azért az ezer templom országa, mert Magyarország több felekezetű ország, hanem azért is, mert az ezer baj, szenvedés és veszély országa. „Hol lehet látni több őszhajú embert, mint Magyarországon?“ Azért az ezer templom országa Magyarország, mert a szorongatott és szenvedő ember számára csak egy menhely és pihenő van s ez az Urnák háza. Legyen Isten ál­dása laptársunk további szolgálatán is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom