Harangszó, 1936
1936-03-15 / 12. szám
%Í. évfolyam. 1936. március iS. Alapította: KAPI BÉLA l»10-ben. Laptulajdonos : Dunántúli Luthar -Szövatság. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan mallé’tlat tanév alatt kéthatanként a KIS HARANQSZÓ. 1935 ben beolvadt lap a Jőjjetok énhozzám. Poatac8i'kk8zámla : 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Nekem Uram, aki engem elveszett és elkárhozott embert megváltott minden bűntől, és az ördögnek hatalmától megszabadított és magáévá tett. A második hitágazat lutheri magyarázata a kiskátéból. 12. szám. A Haraagsió ■serkesztö-kiadóhivatala : qyOr a., Petöfi-fér 2. KlAíuetési ára: nefyedévre 1 P 28 Hitéi, félévre 2 P M miér, e(Y évre é P 80 fillér Csoportos küldéssel lOVe-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér Március 15. „Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, amelyeket végig nem nézhetek : számosabbak a fejem hajszálainál és a szivem elhagyott engem.“ 40. zsoltár 40, 13. V alamikor március 15-e a magyar nemzet hizlaló napjai közé tartozott, amikor a márciusi ifjakkal, a vérnélküli forradalommal, a magyar szabadságharc legendás hőseivel és névtelen honvédéivel híz- lalgattuk nemzeti büszkeségünket, a magyar faji gőgöt. Ma március 15.-e a nemzeti bűn- bánat napja, amikor egy bűneiben vergődő, de Isten hosszútiirö kegyelme által még mindig megtartott és Isten céljai közé feljegyzett nép teszi meg vallomását: „Bajok vettek engem körül, amelyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, amelyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál és a szívem is elhagyott engem“. Megcsonkítottság, munkanélküliség, éhező és rongyoskodó nyomorúság, önző tülekedés egy darab konc felett, — pártviszály, felekezeti és társadalmi harcok, hitetlenség, reménytelenség, — kell—e ennél több és nagyobb baj egy nép testében és lelkében?! De nem érezziik-e mindebben a bennünket utóiért nemzeti bűnök taglóütéseit?! Nem érezziik-e, hogy elhagyott a szívünk, mely Istent hordozta s épen ezért elhagyott Isten is; hogy ezért nem szeretjük Krisztust, egyedüli orvosunkat s az Evangéliumot, egyedüli vigasztalónkat?! Vájjon nem ezért félünk és csüggedünk?! Vájjon nem ezért marjuk-e egymást testvértelenül a bűn sötétségében?! Egyik jobbsorsra érdemes magyar regényíró egy magyar paraszt szájába adja a pogány mesét, a magyar Isten és a német Isten harcáról. A mese szerint a német Isten sereggel próbálta legyőzni ellenfelét, de erős ellenállásra talált; majd betegséget bocsátott a magyarra, kis híjjá, hogy belé nem pusztult, de Isten segítségével kiheverte azt is; ezután cselhez folyamodott. Az alvó magyar katonák szívét kicserélte a harcokban elesett német katonák szivével, azután riadót fuva- tott, új támadást intézett a magyar sereg ellen és terve sikerült, mert a kicserélt szívű magyar katonák nem tudtak többé ellentállani. így akarja kicserélni a trianoni magyar ifjúság lelkét a hitetlen, modern pogányság és a krisztus- gyűlölő Antikrisztus, a magyar testvérrel nemtörődő önzés, az elszakított területekről megfeledkező közöny. Magyar ifjúság, ki a márciusi ifjak utódjának tartod magadat, vigyázz a szívedre, hogy méltó utód lehess! 3. Hívogatás. Mi nem vagyunk otthon. Elcsavarogtunk s messzire sodródtunk hazulról a tékozló fiú gonosz utján. Olyanok vagyunk mint a játszó gyermek, aki lepkeüzö kedvtelésében mind messzebbre szökell a szülői háztól. Megfeledkezik mindenről s elfelejt hazamenni. Egyszer azután megszólal a kis kapuban édesanyja hazahívó szava. Boldog az a gyermek, aki első szóra elindul hazafelé. Isten is hívogat. Isten nem is tesz egyebet mint hívogat. Minden öröm, amit tőle kapunk minden ajándék, amit élejtünkbe küld, kopogtatás a szivünk ajtaján s szelíd emlékeztetés az áldott atyai házra, ahol minket szeretnek. S ha nem hallgatjuk meg az IsCsak az a beteg gyógyulhat meg, akinél az orvos megtalálta a betegségét. A magyar nemzet is — akit már tetszhalottként a sírba löktek, de felébredve, addig döngette koporsója fedelét,amíg fel nem nyitották — akkor remélheti a gyógyulást, ha meglátja nemzeti szerencsétlenségének okait nem az országon kívül, de azon belül, nem másban, de önmagában, nem a gazdasági tényezőkben, de a saját lelkében keresi és ha bűnbánóan bevallva ...„utolértek bűneim“... a Krisztus keresztje alá menekül, hogy a vesékbelátó Űr röntgen-szemeinek, a miérettünk meghalt Űr Jézus Krisztus mindeneket megbocsátó csodás szerelmének s a keresztet bearanyozó húsvéti fény titkos gyógyító erőinek besugárzása alá kerülve, keresse megújult életét és boldogabb jövendőjét. Egyed Aladár. ten szelíd hívását? Akkor erősebben kezd zörgetni. Ha az öröm csendes érintése nem tud elindítani, akkor jön a szenvedés pörölye. Egészen bizonyos, hogy Isten jobban szeretne szelíd szóval hívni. Ám sokszor nem teheti: mi magunk kényszerítjük arra, hogy erősebb eszközöket alkalmazzon. Szenvedsz ? Nyomorúság her- vasztja orcádat, fájdalom acélökle sulykolja a szivedet? Nem történik veled más, minthogy hívogat magához az Isten, akinek szelidebb hivogatásait olyan sokszor elengedted a füled mellett. Halld meg az Ő hazahivogató szavát. Ne kényszeritsd még keservesebb verésre. „Temetői sírkeresztek mellől, betegágyak gyötrelmes kínjaiból, A szenvedés értelme.
