Harangszó, 1936
1936-03-01 / 10. szám
^Dunántúli Prot.Lap" Kiadóhivatala Harang s2ó 1936 március 1. PAPA Testi és szellemi fogyatékosok, epileptikusok és egyéb ilyen betegek három éves kortól felekezeti különbség nélkül felvétetnek: WALLRABENSTEIN-féle szeretetotthon, Budakeszi. A szállításnál főszabály, hogy sohase szállítsuk a szőlőt nyitott, fedél nélküli edényben, hanem fedővel ellátott, sőt leszorított kosárban vagy ládában, amelyben a szőlő kissé összeszorítva a bogyok rugalmasságánál fogva ép és üde marad, Csomagolásnál és szállításnál mellőzzük a könnyen fülledő és füllesztő szőlőlevelet, használjunk helyette zsírpapirt, vagy olcsó, csomagoló selyempapirt, de semmiesetre se újságpapírt. Nagyon fontos a szőlő eltartása is. A szőlő érési ideje a különböző fajok szerint 2—3 hónapra korlátozódik ; mi pedig a szőlőt, mint gyümölcsöt okos és körültekintő eltartása mellett az év háromnegyed részében, késő tavaszig élvezhetjük és értékesíthetjük. Ennek első feltétele, hogy csak olyan fajtákat akarjunk eltenni, amelyek az eltevést bírják. Ilyenek a fehér és piros saszla, Erzsébet királyné emléke, ezeréves Magyarország emléke stb. Az eltartásra szánt szőlőt az érési idő előtt 10—12 nappal előbb szedjük le, hogy a bogyók héjjá túlságosan meg ne vékonyodjék tehát, hamarosan meg ne ráncosodjék. — Az eltartásra szánt helyiség se túl száraz, se túl nedves ne legyen, tehát nem alkalmas erre a célra sem a padlás, sem a pince, hanem ezek helyett egy olyan jól záródó kamara, vagy szoba, amit az eltevés előtt alaposan, azután pedig gyengén bekénezünk, ha az időjárás túlnedves, akkor többször szellőztetünk, ha túlszáraz, akkor széles edényben vizet helyezünk el, vagy földjét néhányszor felöntözzük. —A legjobban bevált és talán a legrégibb eltartási mód a fürtök felkötözése még pedig úgy, hogy a fürtök fordítva lógjanak, így a bogyók nem feküsznek annyira egymásra, a rothadás nem lép fel oly könnyen. Ha pedig a rothadás itt-ott fellépett, a rothadni készülő szemeket ollóval — semmiesetre se kézzel — csípjük ki. — Szokták a szölöfurtöket zsuppra, vagy polcokra fektetve is elrakni, de ez már nem annyira alkalmas eltevés, mert egyrészt a szőlő nem érintkezhetik minden oldalról a levegővel, tehát könnyebben rothad, másrészt az alul került szemek a nyomás folytán elalaktalanodnak. — Kisebb mennyiségben kísérletezhetünk a vesszővel levágott fűit vesz- szejének vizbeállításával is. Így a szőlő — kellő nedvességet nyervén a vízből — mindvégig olyan üde és szép marad, mint a tőkén volt. — Lehet eltenni szőlőt nagyon finom szitált homokban is, bár a rothadástól így sem tudjuk teljesen megóvni. — A szőlő eltevése mindenesetre fontos fejezete és feladata a jövő szőlészetnek. Ennek a célnak szolgáltában állnak a hűtőházak is. — Akárhogyan teszünk el szőlőt, azt magára hagynunk nem szabad; gondoznunk, fagytól és egyéb kártól óvnunk kell. Az értékesítésre megjegyzem, hogy a szőlő legmagasabb áron értékesíthető az érés — szezon — legelején és az érési idő befejezése után. Azt a szőlőt, amelyet sem értékesíteni, sem mint gyümölcsöt bármi okból elfogyasztani nem tudunk, vagy konzerváljuk és készítsünk belőle lekvárt, vagy pedig sajtoljuk ki és fogyasszuk el, mint mustot, amely szintén elsőrendű gyógyszer. A jnustot télre is eltehet- jük, konzerválhatjuk egy kevés szalicil hozzáadásával, vagy a sokkal egészségesebb besüritéssel. Befejezésül megemlítem, hogy a csemegeszőlő műveléséről, magyar mezőgazdaságunknak erről a rendkívül fontos és hatalmas ágáról rövidre szabott és szerény igényű cikksorozatom keretében csak nagy általánosságban írhattam és közölhettem másoktól tanult vagy magam által szerzett tapasztalatokat, alap- és irányelveket. Ha azonban valaki komolyan akar sző- lészkedni, ne elégedjék meg sem e néhány közlemény elolvasásával, se a saját tudásával, hanem törekedjék mélyebb és alaposabb ismeretre különböző szakmunkák olvasása és tanulmányozása által. A modern szőlészet minden ágára kiterjedő két szakmunkánk a jelenben: Pettenkoffer Sándor: „Szőlőművelés“ című hatalmas munkája és Ulicsnyi Károly szőlészeti és borászati főfelügyelő kérdés és felelet alakjában világosan, szabatosan és tömören megszerkesztett „Szőlészeti Káté“-ja. E két munkából magam is nagyon sokat tanultam és bárkinek jó szívvel ajánlhatom azokat. — Ezenkívül a magam részéről is szívesen és szeretettel ajánlom fel a Harangszó olvasóközönségének szerény tudásomhoz képest szives szolgálataimat: nevezetesen, ha valaki a szőlőtermeléssel kapcsolatban felvilágosításért vagy tanácsért hozzám fordul, szerény tudásomhoz képest bárkinek szeretettel állok rendelkezésére. Végül hadd közöljek a szőlészet körébe vágó néhány megszívlelendő aranyszabályt: 1. Szeresd a szőlőt, mert Isten azt a te boldogulásodra teremtette. 2. Hétköznap dolgozzál a szőlőben, vasárnap imádkozzál az Isten házában; csak így érdemied meg munkád után az áldást. 3. Állandóan képezd magad; tanulj szívesen másoktól és taníts szívesen másokat! 4. Ne feledd: a szőlő mindig orvosság — a bor sokszor méreg; tőled függ, hogy Isten eme adományát mivé teszed: áldássá vagy átokká. — Vége. — VIRA0OT. KOSZORÚT legolcsóbban iTIXHÉ-tél csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. Aki a „Harangszó*-ra hivatkozik, 10% engedményt kap! Az eredeti kisméretű Luther-rózsák állandóan kaphatók. Viszonteladóknak darabja 35 fillér. — Cfm: Jánosa Lajos vésnöki műintézete. Bélyegzők, jelvények és zászlószegek gyártása. Szombathely, Püspök bazár. Szerkesztő bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ. SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó : SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza Baross-nyotnda UzsalyésKonoz, T.:7-63.
