Harangszó, 1936

1936-02-09 / 7. szám

1936 február 9. HARANGSZÓ 53 vek az enyingi gyülekezet helyzetével és templomépítési mozgalmával. Az eredmény a következő volt: Ba- konyszentlászlón 3-2.81 P, Veszprémvar- sányon 30.— P, Sikátoron 28.10 P, Ba- konyszombathdyen 85.50 P, Aszáron- Kisbéren 31.50 P, Bakonybánkon 20.05 P, Hántán 25.— P, Bakonycsernyén 151.57 P, Suron 52.42 P, Bakonytamásin 60.44 P. Tehát összesen 517.39 P. A költségek leszámításával 493 P-vel sza­porodott készpénzbetétünk. *** Első beszámolónkban, a Harangszó január l.-i számában 2524 P 81 fillérről adtunk hírt. Akkor 1119 P volt a kész­pénzünk, a többi megajánlásokban fe­küdt. Most 3358 P 91 fillérünk van. Készpénzben, postatakarékbetétben 2032 P. A többi megajánlásokban fekszik. A veszprémi egyházmegyében a gyűjtés eddigi eredménye 1058 P 91 fillér. Hátra van még Homokbödöge, Vanyola, Ge­ese, Pápa, Dabrony, Marcalgergelyi, Nagyalásony, SomlószőHős és a hozzá­tartozó filiák. A veszprémi egyházmegye meggyűjfése után más egyházmegye gyülekezeteire kerül a sor. *** Pár nappal ezelőtt jöttem meg har­madik utániról, melyen bizony néhány­szor már szomorúan hajtottam le a fe­jemet. Egy helyen bizony az áldozat- készséget nem nagyon sikerült az em­berekben felébreszteni. Nagy gazdag­sággal megterített asztalokról leszórt alamizsnáknak csak a morzsáit söpörte felém a fukar emberi kéz. Ahol pedig egyedül csak a nincstelenségben, a nyo­morúságban volt bőség, ahol fázott, di- dergett kicsiny és öreg, ahol az élet har­sonáit a szegénység némította el, ott megszégyenült a gazdagnak, a jómódú­nak ajándéka. BeJémhasított a tehetősek, a jómó­dúak keménysége, ridegsége, őszinte szóval próbáltam tágítani áldozatkész­ségük tarsolyát. Néhány helyen sike­rült. De a falu legtehetősebb gazdájánál nem. Gonoszságtól eltorzult, mosolygó arccal, csakazértisböl még sziikebbre vé­konyította az alamizsnát. Visszahúztam kinyújtott kezemet. Köszönöm. Aztán úgy elmentem, hogy vissza sem néztem. És arra gondoltam, hogy a mi templo­munk csak jó szívvel adott ajándékokból épülhet fel. Itt ismertem meg Krisztus mondásá­nak fájó szomorúságát: „Könnyebb a te­vének a tü fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.“ *** Mégis nemcsak pénzzel gazdagodott templomépítési mozgalmunk, hanem er­ről az utániról Ígéreteket is hoztam ma­gammal. ígéreteket, hogy imádkozni fog­nak ügyünkért. Már sokan imádkozunk az enyingi templomért! K i. Illik és szükséges ismerni Luther életét, számbaven- ni az ő óriási jelentőségét. Külö­nösen ma, amikor az alantas rosszlelküség egyre dühösebb igye­kezettel igyekszik a nagy refor­mátor alakját befeketíteni. Ezért ajánljuk oloasásra és terjesztésre a Harangszó különlenyomataként megjelent 96 oldalas, 2S képpel ékes könyvet, amely Jl nagy refor­mátor címmel foglalkozik Luther életével és mindenirányu óriási jelen tőségével. A könyv ára 40 fillér, amely bélyegben is beküldhető. 10, vagy több példány rendelésénél 10 % engedmény. Megrendeléseket elfogad a Harangszó kiadóhivatala. OLVASSUK A BIBLIÁT. Márk evangélioma. 5. Február 10. A mustármag. Márk 4. 30 — 34. Isten országa olyan csodálatos való­ság, hogy nem lehet minden gazdagságát egy példázatban kifejezni. A mustármag példázata alkalmas arra. hogy kifejezze Isten országa gazdagságának legalább egy vonását. Milyen kicsi egy mustár­mag s milyen terebélyes fa lesz belőle. Isten országa kicsiny kezdettel indult, de egyre növekedik. Száz és ezer akadály ellenére egyre nő az Ur országa. Február 11. Viharban Márk. 4, 45—41. A tenger lehet viharos, hajónk táncolhat a vadult habokon, nincs okunk félni: ve­lünk az Ur. S ha ő velünk, ki lehet el­lenünk? „Hullámok ha rémítenek Mérhe­tetlen víz felett S a habok közt szíved remeg, Hogy sírod is ott leled; Ha alud­ni látod őt, ki reményed és erőd: Sión, soha se feledd el, ő megvívhat tengerek­kel.“ Ezt a gyönyörű éneket tegye áldott tapasztalattá életünkben az Isten ke­gyelme. Február 12. Mennvlt ér egy lélek ? Márk. 5, 1—15. Az Ur Jézus egyetlen emberi lelket többre becsült, mint egy egész disznónyájat. Feláldoz egy egész kondát egy lélekért. Ez félelmetes, de vigasztaló is. Félelmetes, mert egyszerre szörnyű bűnnek érezzük azt a temérdek könnvel- mü'séget, amellyel vétkesen pusztítjuk, gyilkoljuk a lelkünket, azt a sok hűtlen árulást, amellyel sokszor hitvány dol­gokért odaadjuk a lelkünket. De vigasz­taló is, mert megmutatja a történet, hogy milyen drágák vagyunk az Ur szemében. Február 13. A gadarénusok. Márk 5, 16, 17. Milyen szomorú! Egy város, amely testületileg arra kéri Jézust, hogy távozzék el tőle. Kellemetlennek érezték a Krisztus jelenlétét. Nem akarták, hogy betegeiket meggyógyítsa, nyomorúságai­kat leleplezze. Sokszor megismételjük mi is a gadarénusok bűnös példáját. Keres az Ur s mi elfutunk tőle, szembe jön ve­lünk s mi elküldjük. Ne azt. mond: Tá­vozz tőlem, Jézus, hanem ezt: Jövel, Uram, Jézus! Február 14. A meggyógyított kötelessége. Márk 5, 18—20. Sokszor láttuk már: az Ur Jézus azért gyakorol kegyelmet, hogy mások előtt bizonyságtevői legyünk az ő kegyelmének. Elsősorban a saját csa­ládunk előtt. Felénk is gyakran hang­zik: „Eredj haza a tieidhez és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cseleke­dett veled az Ur.“ Tapasztaltad már az kegyelmét? Ne hallgass, hanem beszélj róla. Elsősorban azok előtt, akiket leg­közelebb helyezett hozzád az Isten. Február 15. A beteg asszony Márk. 5, 21—34. Ez az asszony sokat szenvedhe­tett. Tizenkét év óta beteg. Ez az asz- szony mindent megpróbált. Orvostól or­voshoz megy; sem időt, sem fáradságot, sem pénzt nem sajnál. Mégsem csügged. Hivő lélekkel végül is Jézushoz fordul. S Bem hiába. Jézusból akkor is, ma is erő fczármazott ki. Hogy nyomorúságod ne­ked is van, az bizonyos. De van-e olyan hited, amelyre Jézus azt mondhatja: a te hited megtartott téged, eredj el békével? Február 16. Jairus leánya. Márk. 5,21 — 24; 35—43. A baj nem személyválogató: palotát, kunyhót egyformán meglátogat. Jairus zsinagóga-fő volt, mégis beko­pogtattak hozzá a nem-szeretem napok. Jairus megalázta magát: Jézus lábaihoz esett. Sem tekintélye, sem tudománya, sem pénze nem használt. Csak a Krisz­tus segíthetett rajta. Te miben, kiben bizakodói? Bajodban kihez fordulsz első­sorban? KARCOLATOK. Csodálkozunk ! Páter Badalik domonkosrendi szerzetes január 27.-én ízléstelen és békebontó hitvitát rendezett a magyar rádióban. Jl sok bántó s botránkozfafó szavalás között, mellyel az ő egyháza egyedül apostoli voltát bizonyítani igye­kezett, a legfelháboritöbb ez volt: két eset lehetséges-, vagy a római egyház az eredeti apostoli jellegű egyház s akkor semmi szükség a többi egyházra, vagy nem így van, de akkor Krisztus becsapta a római egyházat. Csodálkozunk ! Csodálkozunk ezen az isten­káromlás határán járó, kificamo­dott okoskodásu észjáráson. Csodálkozunk, hogy a furcsa nevű páter nem talál fontosabb tennivalót, mint sértegetni és egy­más ellen uszítani békés magyar embereket. Csodálkozunk, hogy a római egyház elnézi, hogy papjai a sze­gény lelkeket az ige kenyere he­lyett ilyen parittyakövekkel etes­sék. Végül csodálkozunk, hogy a ma­gyar rádió, amely a mienk is, nem tiltakozik a rádió közkincsével való ilyetén kisajátító visszaélés ellen. Terjesszük a „HARANGSZó“-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom