Harangszó, 1936

1936-11-08 / 46. szám

27. évfolyaffl, 193ő. november 8. 46. szélűi Alapította: KAPIBÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingytn melléklet tanév alatt kéthetinként a KIS HARANQSZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozz ám. Postacsekkszámla 30.526. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP Mit ád, vagy mit használ a keresztség? Felelet: Eszközli a bűnök bocsánatát, megszabadít a haláltól és az ördögtől. A keresztség lutheri magyarázata a kiskátéból. A Harangszó szerkesztő kiadóhivatala: GYŐR II., Petófi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 Bllér, féJévro 2 P 40 fillér, egy évre 1 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10% os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. A Szentlélek műhelye. Mi Istenből való lelket vettünk, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nékünk. I Kor. 2:12 M indannyian nyomorúságos kol­dusként elpusztulnánk, ha Is­ten meg nem ajándékozna minket. Hiába van talán pénzünk bőven, hiába van tudásunk, izmos karunk, családunk, sok jó emberünk, — Isten ajándékai nélkül felkopik az állunk. Ebben az életben sem tud­juk becsülettel megállni a helyün­ket, — hát még az eljövendőben! Figyelmeztetőt kapunk ma. Bár­milyen sok ajándékot kaptunk is már az Istentől, — magunktól nem tudjuk észrevenni, meglátni. Az a mi szörnyű nagy bajunk, hogy va­kok vagyunk Isten dolgaival szem­ben. Nincs senki köztünk, aki már is ne kapott volna rengeteget Isten­től. Gazdagok vagyunk. Csak nem tudjuk észrevenni, nem tudunk azzal élni. Bezzeg, ha Istentől Szentlelket veszünk, egyszerre lehull a hályog a szemünkről. Akkor látjuk meg amúgy igazában szegénységünket, de Isten gazdagságát is, ami már olyan régtől fogva a mienk. Ha a Lélek műhelyébe kerülünk, akkor válik belőlünk lélekben szegény, de akkor lesz éppen a mienk a legnagyobb kincs: a mennyeknek országa. Észre kell vennünk, fel .kell is­mernünk azt, hogy mi mindent nem adott már nekünk az Isten. De ez a megismerés, amire a Lé­lek vezet, nem közönséges meg­ismerés. Ez az ismeret nem hagy nekünk békét. Aki meglátta egyszer, hogy milyen sokat köszönhet Isten­nek, sőt mindent, annak életében semmi sem marad a régiben. Mert lsen ajándéka mozgósít minket. Szolgálatra kötelez. Engedelmesség­re indít. Minél nyugtalanabb a szi­ved amiatt, hogy Isten olyan drága ajándékokat adott neked, annál biztosabb lehetsz a Lélek munkájá­ról. Minél jobban keresed, hogy mivel tudnád meghálálni Istennek Az egyetemes közgyűlés minden évben Budapestre gyűjti egyházunk vezetőségét. Az október 29.-én tar­tott idei közgyűlés szintén nagyon látogatott volt. A gyűlés színhelye az evangélikus leánygimnázium díszterme volt, ahol Geduly Henrik püspök imájával s báró dr. Rad- vánszky Albert egyetemes felügyelő megnyitójával kezdődött a tanács­kozás. Az egyetemes felügyelő megnyitója. Kétszázötven évvel ezelőtt a két tá­borra szakadt nyugati keresztyénség rá­döbbent arra a veszedelemre, amelyet számára a török jelentett. A közös ve­szedelem nagyságára való ráeszmélés el­döntötte a nyugati keresztyénség két tábora között a válaszfalat. A közös ve­szedelem megszüntetésére egyesült a kettő. Protestáns és római katolikus né­pek egyesült erővel ostromolták Buda falait. Á küzdő seregek soraiban minden ellentétet félretéve, harcoltak a magyar protestáns és római katolikus hősök is. És a keresztyén egység kivívta a dia­dalt. Hogy az egykor közös veszedelem és az az ellen való eredményes összefo­gás emléke milyen élénken él még ma is a nyugati keresztyénség lelkében, annak bizonysága volt, hogy Budavár visszafoglalásának kétszázötven éves jubileumi ünnepén a keresztyén államok úgyszólván kivétel nélkül képviselve voltak. Ha a közös veszedelem felismerése és az az ellen való összefogás szüksé­gességének tudata ilyen erővel élne és hatna ma a keresztyénség lelkében, nem kellene a ma ugyancsak közös el­lenségének láttán olyan aggódással néz­nünk a jövő elé. Uj ellenség támadt ugyanis a régi helyén és pedig ádázabb, hatalmasabb és veszedelmesebb annál és ha nem in­jóságát, annál inkább tudhatod azt is, hogy többé nem e világnak lelke tölt el téged, hanem Istennek a Lelke. A Szentlélek műhelyébe jutottál. Urbán Ernő. dúlt még el a harcászati felszerelés fé­lelmetes fegyverzetével a nyugat elleni írtó hadjáratra, erre félre nem ismerhe­tő előkészületeket tesz. Előőrsei már lerakták, több helyt feli is robbantották az aknákat és engedelmes eszközévé tették a nép bűnözésre hajlamos és megtéveszthető rétegeit széles e vilá­gon. A kommunizmus világagitációja és hadikészülődése nemcsak a gazdasági, társadalmi és politikai rendszer ellen irányul. Mivel tudja, hogy a fennálló világrend megsemmisítése teljessé csak úgy válhat, ha előbb megsemmisül az azt fenntartó legnagyobb erő, a keresz­tyénség, azért a kommunizmus legna­gyobb ellenségét a keresztyénségben látja, elsősorban tehát annak létére tör, miközben a menny és emberszívek trónjáról le akarja taszítani magát az Istent. Hogy az istentelenség számára mennyire előkészítette már a keresztyén nyugaton a talajt, mutatja a tény, hogy atheista propagandájának köz­pontját keresztyén országok fővárosába helyezte át. Azt hiszem, indokolásra nem szorul, mint kellene ennek a ténynek egy csa­pásra megvalósítani a keresztyén egy­ségfrontot! De ehelyett mit látunk? Egyrészt olyan bizalmatlanságot, meghasonlást, ellenségeskedést a keresztyén államok között, amely már-már háború kirob­banásával fenyeget, másrészt olyan meg r.em értést, visszavonást maguk a ke­resztyén egyházak között, amely a lé­tükre törő kommunizmusnak öntudat­lanul is legjobb szövetségesévé válik. Budaf falai alatt a keresztyénség egysége valósággá lett és diadalt ara­tott. Jaj a keresztyénségnek, ha a két­százötven éves jubileum alkalmából meg nem hallja és meg nem szívleli az ab­ból hozzá szóló, a keresztyén népek és keresztyén egyházak összefogását sür­gető intelmet. Erre az egységre hívnak fel a spa­nyolországi események i% amelyekről meg nem emlékeznünk és amelyeknek tanulságait le nem vonnunk végzetes mulasztás elkövetése nédkiil lehetetlen. Az egyetemes közgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom